Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-06 / 79. szám
2 A NAP TEMAJA UJ NÉPLAP - 2010. ÁPRILIS 6., KEDD állattartás A tiszaszőlősi agrármérnök a régi magyar baromfifajtáink értékeire épít - Munkahelyeket teremtenének és mintatelepet hoznának létre a Tisza-tavi térségben Munkát adna a háztáji feltámasztásával Munkát adni egy munka- nélküliséggel nagy mértékben sújtott kistérségben, feléleszteni a háztájit, emellett megőrizni őshonos baromfifajtáinkat természetes, olcsó tartásmóddal, és ízletes magyar áruval ellátni a piacot. Ezt szeretné elérni a Ti- szaszőlősön gazdálkodó dr. Sipos István. Baranyi György — Ezeket a hosszú baromfitartó ólakat mind őshonos magyar baromfifajokkal, -fajtákkal népesítem be. Amott állna egy vendégház bemutatóhelyiségekkel, itt pedig a területet őshonos gyümölcsfákkal telepítem be - mutat körbe a hosszan húzódó ólak melletti jókora területen a tulajdonos, dr. Sipos István. Az agrármérnök végzettségű, környezetvédelmi, illetve vadgazdálkodási szakmérnökivel is rendelkező gazdálkodó nagy tervekről és lehetőségekről beszél, miközben az ólakban már a gödöllői Kisállat-tenyésztési Kutatóintézetből otthonra talált, gyönyörű, nemes tartású magyar fehér, szürke és fodros tollú ludak erős hangjától szinte alig halljuk egymást Az állatok, főleg a gúnárok sziszegve, hangosan gágog- va védik „háremüket” és a tojásokat. A szakember féltő gondossággal emel fel, ölel magához a fotó kedvéért egy-egy szárnyast. Dr. Sipos István egykor a helyi termelőszövetkezet elnökhelyettese volt, majd itt vásárolt földet. Mindig is szerette az állattenyésztést, így belefogott a „libá- zásba”. Évente 40-60 ezer húslibát állítottak elő. így károsultként ő sem maradt ki a Hajdú- Bét- és a hozzá hasonló nyírgel- sei libaügyből... — Mindig is foglalkoztatott az ökológiai gazdálkodás — mondta. — Ha már előállítjuk ökológiai úton a takarmányokat, akkor azt olyan állatokkal is etessük fel, amelyek ehhez szoktak hozzá, és leginkább meghálálják. Annak idején a háztáji gazdálkodást nagyban művelték. Érthetetlen, hogy miért kellett mindent szétverni, ami működött. Jó volt a háztáji állattartás, kiegészítő jövedelmet biztosított a termelőszövetkezeti dolgozóknak. Az igazi ok az volt, hogy megszűntek a felvásárlók, szétverték az áfészeket, a zöldérteket, megszüntették a kis vágóhidakat. Próbáltam tehát udvaros tartásban gondolkodni. Miközben bejárjuk a gazdaságot, dr. Sipos István sorolja: a teíme az utódnemzedék: egy szürke és egy fehér tollú magyar kisliba dr. Sipos István kezében. A képgalériát keresse a SZ0U0N.hu hírportálon, rületi adottságai nagyon jók, a domaházai területet húsz hektár gyümölcsös veszi körbe, mellette legelő, szántó. Ismerve a helyi lakosság igényét és azt, hogy mihez értenek, felvetődött a kérdés: miért ne lehetne újraéleszteni a háztáji gazdálkodást olcsó baromfitartással?- Felvettem ezért a kapcsolatot a gödöllői Kisállat-tenyésztési Kutatóintézettel, ott találkoztam Szalay István főigazgató-helyettessel. Az elképzeléseink egyeztek abban, hogyan is lehetne a háztájit visszaállítani. Ebben nagy szerepet játszik az őshonos baromfifajok, -fajták el- szaporítása. Ezek különleges minőségű terméket tudnak szolgáltatni. Tiszaszőlősön vagyunk, Tiszafüred és Abádszalók között, mindenki itt megy keresztül. Akkor miért ne hoznánk ide a termelést, mégpedig úgy, hogy itt nem csak elszaporítanánk a szárnyasokat, hanem létrehoznánk bemutatótelepet is, ahol a hét tyúkfélét, a két pulykafélét, a két kacsafélét, a három libafélét és a gyöngyöst bemutatnánk? Emellett az előállított terméket meg is lehetne kóstolni. Mi elszaporítanánk az állatokat, kihelyeznénk azokhoz a termelőkhöz, akik a nevelésükre alkalmasak, majd visszavásárolnánk. Sipos úr szerint a kiegészítő jövedelmen kívül lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vidéki lakosság olcsóbb, egészséges, jóízű termékhez juthasson, és akár ők is piacra vihetik ezeket a termékeket. Nagy gond azonban, hogy a különböző támogatási rendszerekre, de még a munkahelyteremtő beruházási támogatásokra sem pályázhatnak, mert rögtön ott áll a kiírásban: kivétel mezőgazdasági termelés, mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása.- Nem érti ezt az ember! Ha én ezeket az őshonos állatokat elszaporítom, itt a térségben levágjuk, feldolgozzuk, ezek hun- garikum baromfitermékek lennének, az egész világ megismerné ezeket az állatokat, termékeket. Ha ezzel létrehozok munkahelyeket, akkor ez miért nem számít olyannak, mint például a dél-koreai gumigyár? — háborgott a gazda. - Mindössze annyi kellene, hogy legNemes testtartású szárnyas a magyar szürke lúd alább munkahelyteremtő beruházás címén a költségek harmadát finanszíroznák, mint a gumigyár esetében. A kistérségek viszont felvehetnék a programjukba, hogy a Tisza-tó térségében előállított, különleges minőségű terméket támogassák. Csodálatos termékeket lehetne előállítani, amely Iránt jelentős kereslet lehet, nem olyan kékes gumicsirkecombok meg egyebek, amelyeket a multik hűtőpultjaiban látni. Meg is lehetne fizetni, pláne ha a lánckereskedelemhez társuló iszonyatos árrést kiiktatjuk. Jól tudjuk: nincs munka, elsze- gényedMár száz évvel ezelőtt dióval tömtél az 1910-ES években Tiszaiga- ron és környékén bérliba- és pulykatömést vállaltak az ott élők. a libákat, pulykákat dióval tömték, a kappanokat (ivarta- lanított kakasok) dióval etették, ami különleges terméket jelentett. Ezek az emberek és utódaik nem felejtettek el dolgozni, csak nem biztosítjuk számukra a lehetőséget. ez pedig nagy probléma egy olyan térségben, ahol például Tiszaderzsen 71,8, Tiszaburán 72,8, Tiszaszőlősön 65 százalékos a munkanélküliség - hangsúlyozta dr. Sipos István. tek az emberek, így pluszkeresethez jutnának. Ezt nem akarja az állam? Nézzük a szebbnél szebb luda- kat, a szabadban csoportosan legelésző bronz- és rézpulykákat, amelyeknek a metsző, hideg szélben fodrozódó, csillogó tollazatán még a napsugár is hasra esik. Meglessük a keltetőben a tojásból éppen kibújt kislibákat, majd a növendék állato- kát. A gazda hangsúlyozni za: a kihelyezett állatok esetében ellátnák a termelőket takarmánnyal, ellenőriznék a tartásukat, majd visszavásárolnák azokat. De arra is lesz lehetőség, hogy saját szükségletre is vásároljanak állatokat. — Ezek a szárnyasok évszázadokon keresztül megszokták, hogy szinte parlagon tartották őket. Például a liba esetében, amikor megkezdődött az aratás, reggel kihajtották a tarlóra, aztán este berepültek - szó szerint, mert a fodros tollú ludak jól tudnak repülni —, ősztől pedig ólban tartották őket. Teljesen elfeledkeztünk róla, ahogy a mangalicáról, a magyar szürke marháról, most meg felébredtünk, hogy hoppá, nem is rossz ez! Édesanyám annak idején tömte a libát, és egy kiló negyven de- kás májak is voltak. Mert a magyar lúd tudta ezt produkálni! Hát ha akkor tudta, akkor most is! Jelenleg negyven dekás súlyig nem kapunk a májért egy A Kárpát-medence egyik különlegessége a magyar lúd edzett, igénytelen, gyorsan növekvő, jól tollasodó és fáradhatatlanul legelő fajta, a takarmányt nagyon jól értékesíti Húsa kitűnő minőségű és puha, nagy máját a külföldi piacok mindig nagyra értékelték. Testsúlya 5-7 kg, de egyes tájfajtái lényegesen nagyobbak lehetnek. Tollhasz- na jelentős, évente három- négyszer téphető. AZ eredeti magyar lúd éves tojástermelése 15 körüli, a nemesített változatok ennél lényegesen jobb tojók. A magyar lúd fodros tollú változata a Kárpát-medence egyik különlegessége. Látványos, testtől elálló tollazata miatt előszeretettel tenyésztették hazánk több vidékén. A magyar lúdfajták különböző változatai tradicionális, ökológiai típusú hasznosításra kiváló állatok. (Forrás: Dr. Szalay István: Régi magyar baromfifajták és az ökológiai gazdálkodás) fillért sem, a 40-50 dekásért 1000 forintot, az 50-60 dekásért 1200-at, a 60-80 dekásért 1800- at, a 80 deka felettiért már csak 600-at fizetnek. Aztán ezt veszik meg hatezer forintért a boltban. Figyeljük, amint a kislibák összebújnak a meleget adó lámpák alatt. A gazda szeretettel veszi kézbe a kis csipogó jószágokat. Mint mondja, már idén lehet majd vásárolni és kihelyezni belőlük a házakhoz. A tyúkfélékből naposállatokat hoznak egyrészt a saját törzsállomány fenntartására, másrészt kihelyezésre. A ludakból az elitállomány már itt van, gyorsan el tudják szaporítani. A pulykával sincs különösebb gond, szintén már idén lehet kihelyezni. Tenyészbak pulykát most is tudnak biztosítani, sőt, tenyész gácsérkacsát is.- A kutatóintézettel megegyeztünk, hogy olyan bemutatótelepet hozunk létre, ahova az agráregyetemre járó hallgatók is ki tudnak jönni. Tiszaszőlős polgármestere is támogatja, hogy egy mintafalut hozzunk létre. Most a kistérség vezetőjével szeretnénk találkozni. Hiszen miért is ne lehetne egy minta kistérséget is létrehozni itt, a Tisza-tó környékén. Ahol különleges, hungarikum baromfiterméket állítunk elő, ami innen terjedne el. Ehhez szeretném a kistérség vezetőinek, polgármestereinek a támogatását kérni - hangsúlyozta dr. Sipos István. INGATLAN 0Mm mm i mm mmimimm V ■ TEMPÓ SZÜLETÉSNAPI JÁTÉK!- Duna House Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó hirdetései- Kvalitás Ingatlan• és Hiteliroda ajánlata- Otthon Centrum Ingatlan- és Hitelközvetítő kínálata- Társközvetítő irodák hirdetései Keresse minden héten szerdán az újságárusoknál! WWW
