Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-22 / 93. szám

12 ÚJ NÉPLAP - 2010. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK TÜKÖR A fiatalok nagy kedvence Ke$ha. A fiatal énekesnő nem­csak remek dalaival hívta fel magára a figyelmet, hanem vi­selkedésével is. Hiszen pima­szul szemtelen, akárcsak Katy Perry vagy Lady GaGa, és ki is hív­ta maga ellen a szemöldökráncoló idősebb nemzedék rosszallását. Mondván, milyen példát nyújt vajon a fiatalok­nak, aki folyton csak a húzós bulikról énekel, lerészegedés- ről, húzásról, összetört szívek­ről és így tovább. Teszi ezt ken­dőzetlen odamondással. Min­denesetre Ke$ha a zenéjével ott van a slágerlisták élén. A bemu­tatkozó CD-jének dalai felvidít­ják az embert, mert többségük tempós, húzós, igaü parti- és bu­lizene, amire igencsak lehet táncolni és együtt énekelni. A lemezt nyitó Your Love Is My Drug azonnal megadja az alap­hangot fogós, po- pos, szintis dalla­mával, pörgős rit­musával, hogy az­tán jöjjön a már jól ismert nagy slá­ger, a Tik Tok. Az utána jövő dalok sorában kieme­lendő a Hungover, mely egy las­sabb szám, de igencsak megfog­ja a hallgatót. Aztán pörgünk to­vább ezerrel... A kritikusok 2010 egyik legjobb albumának tartják ebben a műfajban. Bővebben: SZ0U0N.hu/Lemez- ajánló (Ke$ha: Animal. Kiadó: Sony Music) ■ B. Gy. Legnagyobb alkotása. A kunhegyesi Czupp Pál fafaragó népi iparművész egy 12 mázsás juharrönkből készítette el a három méter magas sporto­lót ábrázoló szobrát. Képünkön konzerváló anyaggal keni le az alkotást. Ismeretterjesztő film készül a tóvidékekről Az Európai Tavak Hálózata elne­vezésű együttműködés kereté­ben a következő két év folyamán a hálózathoz tartozó négy tóvidék, a fran­cia Grand-Lieu-, a lengyel Miedwie-, a spanyol Albufera- és a Tisza-tó térségét bemutató fűm készül a francia partnerek kez­deményezésére. A készülő film nem elsősorban turisztikai célo­kat szolgál majd, hanem igyek­szik feltárni és bemutatni az egyes tóvidékek jellemzőit, az esetleges problémákra adott vá­laszokat, a fenntartható fejődés jó példáit, gyakorlatait, illetve hasznos segédanyagként szol­gálhat majd a fiatalok környezet­tudatos neveléséhez. A hím elké­szítésére a francia partnerszer­vezetek a montaigu-i Léonard de Vinci Iskolával kö­töttek együttműkö­dési megállapodást. Ennek értelmében egy tanár, Jean- Louis Pelissier, az Atlantique te­levízió rendezője, valamint két diák közreműködésével forgat­ják le a filmet. Ebben az évben az előkészítő munkálatok zajlanak, a film készítői találkoznak az egyes tóvidékek vállalkozásai­nak, intézményeinek képviselő­ivel, majd 2011-ben kezdődik a forgatás. A francia vendégek a múlt hét végén látogattak el a Ti- sza-tóhoz. ■ P. A. ■ Majd 2011-ben kezdődik a for­gatási munka. A Föld napjához kapcsolódóan a Magyar Közút Nonprofit Zrt. ha­todik alkalommal tartja meg or­szágos szemétszedő akcióját. Megyénkben összesen kilenc te­lepülés országos közútjainak belterületi szakaszai mellett gyűjtik össze a hulladékot. A rendezvény az ország egyik leg­több önkéntest megmozgató kör­nyezetvédelmi mozgalmává nőt­te ki magát. Sárközi Imre, az ak­ció megyei koordinátora el­mondta, előzetesen több mint ez­ren, iskolások, önkormányzatok munkatársai jelezték csatlako­zásukat a szemétszedéshez. Ve­lük együtt a Magyar Közút több mint száz dolgozója is kesztyűt húz. A közútkezelő minden csat­lakozónak térítés nélkül biztosít kesztyűt és láthatósági mellényt, s elszállítja a hulladékot. A Közút évente egy kisebb megyeszékhely éves kommu­nális hulladékának megfelelő mennyiségű szemetet gyűjt ösz- sze az utak mellől. Ám így is szélmalomharcnak tekinthető a közutak melletti terüleltek tisz­tán tartása. ■ T. J. Folytatódik a haltelepítés a Tisza-tavon Amint arról korábban beszámol­tunk, a múlt hét végén 10 ezer kilogramm kétnyaras pontyiva­dékot telepített a Tisza-tóba a víz új halászati, horgászati haszno­sítója, a Sporthorgász Kft., amely ezen a héten befejezi az idei haltelepítés első fázisát. Ez­úttal 140 ezer darab csukaivadé­kot engednek a vízbe ma Tisza­füred, holnap pedig Poroszló tér­ségében. A korábbiakhoz hason­lóan, ezúttal is részt vehetnek a telepítés teljes folyamatában a Tisza-tavi, illetve más horgász­egyesületek hivatalos delegált­jai. A kft. közbeszerzési eljárás keretében választotta ki a beszál­lító céget, amelynek most Szek- szárd melletti telephelyéről szál­lítják ide a pikkelyeseket. A kft. munkatársai és a delegált hor­gászok az ivadékok megszámlá­lásától kezdve egészen a vízbe helyezésükig ellenőrzik a szállí­tást és telepítést. ■ A Bánhalmán lakó Micsinai családban egy idő után egymást érték a meghökkentő, sőt döbbe­netes esetek. Nem kímél­ték az édesapát, a most 66 éves Lászlót sem, de jutott a nem várt esemé­nyek közül József fiuknak is. Róluk szól ez a megtör­tént eseményeket össze­gyűjtő írás, meg arról, mi­képpen élték túl, dolgoz­ták fel a sorscsapásokat. D. Szabó Miklós Az édesapa, Laci 1966-ban vette el a szintén bánhalmi, szép Ko­vács Margitot. Két fiuk született, már mind a ketten saját életüket élik. Az apa afféle ezermester tí­pusú, mindent elkészítő, meg­csináló, megjavító lélek, így nem csoda, hogy több szakmával ren­delkezik. Eredetileg bádogos volt, majd vízvezeték-szerelő, amelyből mestervizsgát is tett, aztán kismotorfecskendő-keze- lő, Debrecenben súlyemelő se­gédedző, illetve hosszú-hosszú évtizedekig Kenderesen az ön­kéntes tűzoltó-egyesület oszlo­pos tagja. Mind a százon felüli kilójával, bár azt is megjegyezte: amióta megvakult, nem nagyon érdeklődnek hogyléte iránt. — Azért adódott egy gyenge pontom - emlékezik vissza -, a szemem. 1980-ig 14 dioptriás okulárét hordtam, és Kendere­sen éppen egy kimérő pulton ügyködtem. Négy méter hosszú volt, borzasztó nehéz, én emel­tem vissza az egyik végét, a má­sikat többen fogták. Helyre rak­tuk, és azt vettem észre, hogy amikor felemelkedtem, a bal szemem elől eltűnt a világ. Né­hány nap után megjártam Kar­cagot, majd Debrecent is, meg­műtötték, de hiába, az ideghár- tya-leválás végzetesnek bizo­nyult. 1990-ig ezért csak a másik szemével látott. Ekkor Karca­gon dolgozott a vízműveknél, és észre vette, hogy a másik szeme is egyre romlott. A debreceni kórház lett újra a vége, szürke hályog volt rajta, ezt leszedte a professzor. Olyan jól sikerült, hogy 30 méterre is ellátott. Pár nap múlva az egyik tanársegéd Az édesapa, Micsinai László húsz éve semmit sem lát, de azért nem hagyja el magát nézegette az operált szemet, sőt, bele is nyúlt. Ekkor újra el­sötétült előtte a világ, és azóta nem lát. Bizony nehezen, évek alatt dolgozta fel, hogy szinte váratlanul megvakult. Javasol­ták neki, perelje be a kórházat, az akkori tanársegédet, de csak legyintett: az aligha old meg bármit is, attól nem nyeri visz- sza a szeme világát. Kellett neki öt év, mire úgy-ahogy beletörő­dött a megváltoztathatatlanba. Azóta a feleségével együtt mé- hészkedik, a műhelyben többfé­le lakatos-, bádogosmunkát el­végez a gépeken. Olykor éjsza­kánként, álmában mindent tisztán lát, de mikor felébred, sötétség öleli körbe. Azért min­den nap tesz-vesz valamit a mű­helyben, így telnek a napjai, he­tei. Kopogtatott a tragédia Jóska fiuknál is. Ma is emlékszik rá: péntek délben történt az eset. Elment az egyik barátjához, aki boldogan újságolta neki: vett egy Opelt. Javasolta, tegye­nek vele egy kört, és négyen beültek a kocsiba. A fiú veze­tett, mellette az anyósülésen ő volt, hátul a fiú apukája, és még egy barát. Jóska félig hát­rafordulva, az apával beszél­getett. A fiuk, Jóska a halál torkából tért vissza június 15-én, amikor az autóban ülők közül csak ő maradt életben egy kanyarvétel után- Arra lettem figyelmes — me­séli Jóska —, hogy a sofőr ránt egyet a kormányon, valami na­gyot villant, és minden elsötétült Szerencsére én kirepültem az egyik kanyarban az öszszevissza haladó, bukfencező kocsiból, és a szántóföldön találtam magam. A kórházban tértem eszméletre, csi­golyatörésem, agyrázkódásom, orrcsont- és bordatörésem lett.- A többiek?- Ketten a helyszínen meg­haltak, a sofőr később, csak én éltem túl a kanyart, a jókora se­bességet, a borulást. Jóska azóta már dolgozik és ta­nul még mindig. És két születés­napot tart a balesete óta. Az egyik június 1-jén esedékes, amikor született, a másik június 15-én, amikor csodával határos módon túlélte a tragédiát. Hobbija nincs, talán a motoro­zás, de csak óvato­san, nagyon óva­tosan. Mert a Kawasaki is veszélyes le­het, ha na­gyon gyor­san pörög­nek a kere­kek. Fehér fény villant fel szokták mondani, hogy ha­lál előtt vagy az élet és a ha­lál mezsgyéjéről visszatért emberek sokszor látnak egy alagutat, annak a végén fényt. A bánhalmi Micsinai József is eljutott ide, és az egészről erre emlékszik:- A borulást megelőző má­sodpercek úgy teltek hogy én az anyósülésen ülve, félig hátrafordulva beszélgettem az édesapával. Majd arra fi­gyeltem fel, hogy a sofőr ránt egyet a kormányon. ezt követően éles fény vil­lant fel, de másra nem em­lékszem. Akik megtaláltak messzebb a szántóföldön, ahová kirepültem, mesélték állítólag a motoromat keres­tem, amellyel ehhez a család­hoz mentem. De ezt én csak a többiektől tudom, akik rám találtak, mert erre nem em­lékszem. Ezrek készülnek a Föld napi szemétszüretre A vak tűzoltó méhészkedik is a közutak mellett újrakezdés Az autós borulást négyük közül egyedül csak Jóska fiuk élte túl

Next

/
Oldalképek
Tartalom