Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-22 / 93. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2010. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK írassuk át a mérőórákat! Lakásomat bérbe szeretném adni. Azt már megtudtam, hogy a lakáskiadás után tete­mes adót meg járulékot kell fizetnem, de most azt hallot­tam, hogy az adóalapba még a rezsi - amit a bérlő fogyaszt —is beletartozik. Nem tudom, hogy ez igaz-e? - kérdezi egy olvasó. Sajnos igaz. Valószínűleg ez a létező legérthetetlenebb és talán a legigazságtalanabb adójogi szabály — írja a Kiske- gyedben dr. Schmied András. A törvény gyakorlatilag a bér­beadó jövedelmeként kezeli a A mérőórákat érdemes a bérlő nevére átíratni. Illusztrációfotó bérlő általi fogyasztást (vil­lany, gáz, fűtés, egyéb rezsi- költségek), aminek magyará­zatát még a legkörmönfon­tabb logikával sem lehet meg­magyarázni. Érdekes módon ez a lehetetlenség eddig még egyetlen törvényhozónak sem tűnt fel. A jelenlegi adó­szabályok szerint, ha a bérlő például túl sokáig halgyja nyitva a meleg vizet, akkor nemcsak magasabb lesz a víz- és gázköltség, de ezzel az ön jövedelmét is növeli(?), és adót kell utána fizetnie. A hivatalos megoldása en­nek a helyzetnek, ami termé­szetesen csak nem kevés utánjárással oldható meg (és igazán csak hosszú távú bér­beadásnál van értelme), hogy az összes mérőórát (gáz, víz, villany stb.) a bérlet időtar­tamára a bérlő nevére kell át­íratni. Várjuk olvasóink (névvel, cím­mel ellátott) kérdéseit, tapasz­talatait, véleményeit, panasza­it a szundi.zoltanne@axel- springer.hu e-mail címre, illet­ve az Új Néplap (5001 Szol­nok, Mészáros L út 2.) címére. A borítékra kérjük írják rá: „Olvasói levél”. A sivatag sem emelt nyugdíján Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma a megyében 2009 elején 2000 Mindenkivel aláíratnak egy nyilatkozatot a kazahsztáni kőolaj rendkí­vül kénes, ezért „kénteleníte­ni” kell. Ez viszont veszélyes és környezetszennyező. A magyar munkások ezt az üzemet épí­tették fel. A tengizi Magyarúj­város egyszerre hatezer ember elhelyezését és ellátását bizto­sította. A rendszerváltás után a várost az olajmezőkkel együtt eladták egy amerikai cégnek, ám jelenleg is közel ezer magyar szakember dolgo­zik Atyrauban, Akszajban és Tengizben. Az amerikaiak minden magyar munkással aláíratnak egy angol nyelvű nyilatkozatot arról, hogy tudo­másul veszik: a térségben ra­dioaktív sugárzásnak és egyéb egészségkárosító hatásnak vannak kitéve, s az ebből ere­dő egészségkárosodás miatt semmilyen igényt nem támasz­tanak a cég ellen. Továbbá ar­ról is, hogy az ott folyó mun­kálatokról csak engedéllyel nyilatkozhatnak. kengyel A Tengizben megkeresett dollárokat nem veszi figyelembe a hivatal Sokan vállaltak annak idején munkát Tengizben a nagy pénz reményében. Ma viszont idehaza azt tapasztalhatják, akkori bevételeik nagysága nem érződik a nyugdíjukon. Géléi József A tengizi olaj- és földgázmező­kön végzett munka különösen jól fizetett, a hazai jövedelem majd tízszeresét lehetett meg­kapni Kazahsztánban. A megke­reshető pénz nagyságát meg­hallva keveseket foglalkoztatott a gondolat, hogy a környezet- szennyezéssel megterhelt épít­kezésnek milyen egészségkáro­sító hatása lesz a későbbiekben. A kíméletlen időjárás, a kemény éjszakai lehűlések, majd a nap­pali forróság csak felerősítette a káros vegyi hatásokat. A megbe­tegedettek közül néhányan pe­reskedni is kezdtek, ám igazá­ból senki nem tudta bizonyítani egészségkárosodására vonatko­zó állításait. Hosszú évekkel azután, hogy | „kivonultunk” Kazahsztánból - J az általunk épített Magyarújvá­rosban immár amerikai munká­sok laknak -, még mindig akad­nak, akik úgy vélik, nem kaptak elégtételt az ottani megpróbálta­tásaik miatt.- Harminckét évet húztam le hegesztőként, csőszerelőként annál az országos hírű vállalat­nál, amely fontos szerepet vál­lalt a kazahsztáni magyar beru­házásban. Ebből 8 év 2 hónapot Tengizben töltöttem - kezdte tör­ténetét a ma már 70 éves ken­gyeli Varga Antal. - Hatvanéves koromban 67 százalékos rok­kanttá nyilvánítottak, 41 év és 300 nap munkaviszony után nyugdíjas lettem. Mikor végleg letettem a „lantot”, biztos voltam benne, mivel éveken keresztül jól kerestem, a nyugdíjamra sem lesz panaszom. Ehhez képest...- Ma már többnyire csak men­demondákból tájékozódhatunk a tengizi viszonyokról, az ottani jö­vedelmekről. Ön szerint tényleg megérte vállalni a nehéz körül­ményeket?- Azt hiszem mindennél töb­bet mond, hogy tizennyolcezer magyar dolgozott Tengizben az évek során. Hogy arányban Hiába nyújtotta be Varga Antal a hivatalos papírokat — munkaszerződését, Tengiz-CSÉB biztosítását — a hivatalnak, nyugdíján nem sikerült emelni A pénzünk viszont tényleg jó volt. A kilencvenes évek elején 12 900 forint volt a fizetésem, melyhez még jött havi 740 dollár devizaellátmány. Nos ma ennek iszom, isszuk a levét. A nyugdí­jamba ugyanis nem számítják bele a valutában kapott jövedel­met, így ma 78 ezer forintot ka­pok havonta. De miért csak a forintban ka­pott fizetés alapján kap nyugdí­jat Varga Antal. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ság levele szerint: ... „a tengizi tartós szolgálat alatt a külföldön kapott jövedelem után nem fize­tett nyugdíjjárulékot, ezért azt a nyugdíj alapját képező havi át­lagkereset megállapításánál nem lehetett beszámítani.” De akkor kinek kellett volna megfizetni a járulékot?- A törvény értelmében csak az a jövedelem számít az átlag- keresetbe, ami után járulékot fi­zetnek - felelte érdeklődésünk­re lapunk ügyvédje, dr. Kókai Gábor. - Elvileg a munkáltató­nak kellene ezt rendezni, ám Varga Antal esetében a dollár­ban kapott jövedelem nem fize­tésként volt megállapítva mun­kaszerződésében, hanem csu­pán ellátmányként, s az mentes a járulékfizetés alól. volt-e a jövedelmünk a körülmé­nyekkel? Mikor először mentem ki, négy napon keresztül vona­toztunk, mire kiértünk a világ egyik legnagyobb olajmezőjére. Napi 12 órát dolgoztunk, s fél­évente jöhettünk haza egy hó­nap szabadságra. Az első idő­szakban a saját lakhatásunkat, megfelelő munkakörülményein­ket kellett kialakítani, s csak utá­na kezdtük el a tényleges beru­házást. Lakókocsiban kezdtük az életet, majd alumíniumházakat építettünk, melyben 3 ágyas szo­bákban szállásoltak el minket. Az éghajlathoz nem volt egysze­rű hozzászokni, de azért ki lehe­tett bírni: nappal 50 fokra is fel­szaladt a hőmérő higanyszála, éjszaka viszont megfagyott a víz a lavórban. személyi Kazinczyné Juhász Ildikó lett az abonyi iskola igazgatója Az abonyi képviselő-testület kinevezte a So­mogyi Imre Általános Iskola igazgatójának öt­éves időtartamra Kazinczyné Juhász Ildikót. Ellenszavazat nélkül választották meg. bgy Elismerés a művelődési ház munkatársainak A kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesü­let átadta az általa alapított idei Gaál Kálmán- díjat. Az elismerést a Művelődési és Ifjúsági Központ dolgozói közössége kapta. A díjat Ja­nó Lajos igazgató vette át. de Dr. Csilléi Béla tartott előadást a program résztvevőinek Az iskolai rendőrprogramban részt vevőknek tartott előadást a többségében hátrányos hely­zetű fiatalokat tanító szolnoki Hegedűs T. And­rás középiskola igazgatója. Dr. Csilléi Béla a ci­gányságról, a roma fiatalok képzéséről szólt, ti Újra be kellett adni az iskolai pályázatot Egységes óvoda-bölcsőde indul ősztől Tlszavárkonyban. Az in­tézménybe már a szomszédos te­lepülésekről is érkeztek jelent­kezések, tudtuk meg a község polgármesterétől. Mészáros Zoltán azt is közöl­te, hogy jelenleg úgy tűnik, az isko­lában is tudják tar­tani a kihasználtsá- gi mutatót. S ez na­gyon fontos a község számára. Természetesen helyben nagy az érzelmi kötődés az iskolához, mindenképp meg szeretnék tar­tani, amíg a település teherbíró képessége lehetővé teszi, mutatott rá a polgármester. Szin­tén az oktatási intézményhez kapcsolódó hír, hogy újra be kel­lett adni az Intelligens Iskola el­nevezésű pályázatot, amelyet egyébként évekkel korábban már elnyertek. Erre pedig amiatt volt szükség, mert időközben megváltoztatták a kiírást, tájé­koztatta lapunkat a település vezetője. Ennek a támoga­tási formának a lé­nyege az, hogy kü­lönféle informatikai eszközöket vásárolhatnak az oktatási intéz­ménynek. Az ehhez, vagyis az azok beszerzéséhez szükséges pénzt kapja meg az érintett te­lepülés, tudtuk meg Mészáros Zoltán polgármestertől. ■ Molnár G. Attila ■ Nagy az érzelmi kötődés az in­tézményhez. Derűs órák. Huszonegy nyugdíjasklub részvételével rendezték meg teg­nap a szolnoki Aba-Novák Kulturális Központban a Derűs órák című dél­utánt. A résztvevőket számos szórakoztató program, zene, tánc és tom­bola is várta. A képgalériát keresse a SZ0U0N.hu hírportálon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom