Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-20 / 91. szám
12 TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2010. ÁPRILIS 20., KEDD Professzionális zene amatőr lélekkel dixieland Benkó Sándor: megteremtettük a műfajt, de ha mi elmegyünk, akkor sem hal meg Benkó Sándor azt vallja: ha van holtig tartó szerelem, a dixielandben bizonyos, hogy létezik ilyen Nagyszabású, országos turnéval ünnepli a Benkó Dixieland Band a zenekar-alapító Benkó Sándor 70. születésnapját. A világhírű együttes a szolnoki közönséget is elvarázsolta. Benkó Sándorral a koncert előtt beszélgettünk. Pólyák Adrienn- Amíg önre vártam, hallgattam a zenekari beállást, és önkéntelenül elkezdett a ritmusra járni a lábam. A dixieland mindenkire ilyen hatással van?- Valójában a zenének van egy ilyen fajta hatása. Ha dixieland műfajának kialakulását nézzük, még azt is pontosan tudjuk, hogy New Orleansban, a Perdido utcában kezdték játszogatni az emberek. Kezdetben olyan volt ez, mint a mai utcazene. Akinek a játéka nem tetszett, azt elzavarták a csudába, akié viszont igen, az zenélhetett tovább. Ebből alakult ki később a ragkorszak. A műfaj jellegzetessége mindmáig a rögtönzés, a közönség hangulatához való alkalmazkodás. Még később azután professzionálissá vált a műfaj, létrejöttek zenekarok. Onnantól kezdve indult el egy olyan fejlődés, ami szerencsére nem ölte meg a műfaj hangulatát. — Ön mikor találkozott először a dixielanddel?- Tizenöt éves voltam, amikor először hallottam. Addig klasszikus zenét tanultam, hegedűs voltam. A klasszikus zene adott egyfajta lélektant, de amikor meghallottam az első ilyen lemezt, azonnal megfogott ez a szabadon játszott muzsika. Közben egy ismerősünktől kaptam egy klarinétot, mert úgy gondolta, hogy ez a hangszer közelebb áll hozzám, mint a hegedű. Én magam sem nagyon szerettem a hegedűt, így aztán könnyű volt Katát, vagy inkább Sándort táncba vinni. Abbahagytam a hegedülést, és szorgalmasan gyakorolgattam klarinéton, aztán később Esz-alto szaxofonon is játszottam. Az ötvenes évek közepén jött be a rock and roll, a luxemburgi zene, egyebek. Fiatal gyerekek voltunk, játszottunk mindenfélét dixielandet is, de csak 1963-ban döntöttem el végleg, hogy ezt a műfajt akarom művelni. Akkora alakult ki egy zenekari mag, Vajda Sanyi bőgő, Zoltán Béla trombita, Nagy Iván pózán, Nagy Jenő bendzsó, Halmos Vilmos zongora, Járay János dob, és Benkó Sándor klarinét. Ez az aranycsapat évtizedekig ebben a felállásban járta a Wpjs világot. A ’60-as években főleg a szocialista országokban fordultunk meg, aztán 1971- ben megnyertük Montreux-t, ami után sorra jöttek a sikerek. A hetvenes évek nagyjából Európát jelentették, a nyolcvanas években pedig meghódítottuk Amerikát és ezzel párhuzamosan a Távol-Keletet. Amatőrök voltunk, mindenkinek volt civil foglalkozása, s az a jó, hogy ez az amatőr lélek megmaradt akkor is, amikor már professzionális lett a zenekar. Időközben sajnos a régi zenésztársak közül néhányat elvesztettünk, helyettük jöttek fiatalok, ettől egy kicsit kortalanná vált az együttes. Most az átlagéletkor 40 év.- Az aranycsapatból ön, Halmos Vilmos, Nagy Iván és Nagy Jenő van még együtt, s a koncerteket töretlen energiával játsszák végig. Hogyan tudták ezt megőrizni az elmúlt több mint 50 évben?- Ha van holtig tartó szerelem, a dixielandben bizonyos, hogy létezik ilyen. Erre mi vagyunk a bizonyíték. Ha végignéz a zenekaron, és nem csak a fiatalokon, látja, hogy ez nem egy munkában meggyötört, fáradt társaság. Pedig elég kemény a munkastílusunk, nincs sok lazítás, próbák, utazások, koncertek, egyszóval a zenekari élet kemény dolog, de mi, az idősebbek is ugyanolyan lelkesedéssel és magunkat teljesen fiatalnak érezve csináljuk.- A Benkó Dixieland Bandről rock- és dzsesszlexikonok szerzői nyilatkoztak úgy, hogy a világban hungarikumnak tartják, s hogy a magyar könnyűzenei élet egyetlen olyan formációja, amely mérhetetlen meny- nyiségű elismerést kapott. De nemcsak ebben a tekintetben számít kuriózumnak a zenekar, hanem abban is, hogy a dixie-muzsikát olyan koncerttermekben is megszólaltatták, amelyek korábban a klasszikus zene fellegvárainak számítottak. — Nagyon korán elhatároztam, hogy a dzsesszkocsmák, fesztiválok muzsikáját a hangversenytermekbe is bevisszük. E törekvésünk első elismerése volt, amikor Ferencsik János, az Állami Hangversenyzenekar (ÁHZ) karmestere a Zeneakadémián adott lehetőséget arra, hogy két koncerttel mi zárjuk az ÁHZ klasszikus évadját. Ma már visz- szatérő vendégek vagyunk a Zeneakadémián, a kongresszusi központban, a Művészetek Palotájában, számos külföldi hang- versenyteremben. Legutóbb a Moszkvai Filharmonikusok meghívására utaztunk Moszkvába és Szentpétervárra. Szóval a klasszikus közönség is megszerette, amit csinálunk. A dixielanddel tízezreket tudunk megmozgatni, s ez sem általános jelenség egy amúgy 3-400 nézős műfaj esetében. — Ön, illetve a Benkó Dixieland Band arról is ismert, hogy nagyon fontosnak tartják az utánpótlás-nevelést, a fiatal tehetségek felkarolását.- A Művészetek Palotájában nemrégiben egy négyórás koncertet adtunk, amelyből egy másfél órás blokkban az áltaDr. Benkó Sándor SZÜLETETT: 1940. augusztus 25. Budapest végzettség: villamosmérnök KARRIERÁLLOMÁSOK: 1957- ben megalapította a Benkó Dixieland Bandet. 1963-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, még abban az évben oktató lett a Villamosgépek Tanszéken, ahol 1995-ig tanított. Doktori címét az „Elektromágneses terek numerikus szimulációja” témakörben szerezte 1972-ben. KITÜNTETÉSEI: Zipemovsky- emlékérem (1982) Liszt-díj (1984) Pro Űrbe Budapest-díj (2005) Pro Űrbe Európa-díj (2006) Kossuth-díj (2006) lünk nevelt, az ország legtehetségesebb dixielandmuzsikusaival léptünk közösen a pódiumra. Sokan megkérdezték utána, miért jó az nekem, hogy ezekkel a gyerekekkel elvetetem a saját sikeremet, hiszen ez a koncert végtére is az én 70 évemről szólt. Én azonban egyetemi oktatóként és muzsikusként is úgy érzem, hogy kutya kötelességünk a gyerekeinknek átadni mindazt, amit tudunk. Egész életemben ez vezérelt. Én a dixielandtől mindent megkaptam, amit ember el tud képzelni. Díjakat, sikert, jólétet, tiszteletet és szere- tetet. Miért sajnálnám a sikert azoktól a gyerekektől, akik a mi segítségünk nélkül még sokáig nem jutnának ilyen lehetőséghez, hogy 19-20 évesen átélhessék azt, ami a színpad csodája. Százával kapok olyan emaileket, amelyek írói észreveszik ezt. Vagyis, hogy megteremtettük a műfajt, de ha mi elmegyünk, akkor sem hal el, mert mögöttünk sorakoznak a tehetséges fiatalok, akik tovább éltetik. ftn kiút - lehetőségek, források, Ötleteid Konferencia kis- és középvállalkozóknak Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Uniós és hazai finanszírozási források Régiós megoldások, regionális lehetőségek Pályázzunk sikeresen! Gyakorlati tanácsok KKV-nak Költségcsökkentés, hatékonyságnövelés 4 / / IDŐPONT: 2010. április 28. 09.30-13.30 óra HELYSZÍN: HOZAM Hotel H-5000 Szolnok, Mária utca 27. Kiemelt támogató ÚJ MAGYARORSZÁG I További támogatók VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara of JtoNiyrlnu'SnlMk www.vg.hu/rendezveny; E-mail: konferencia@vg.hu; Telefon: (1) 489-1140; Fox: (1) 489-1169 Ön hogyan mondaná el másnak 5 szóban? ...hogy a YaraVita lombtrágya család magas hatóanyagtartalommal rendelkezik, többhónapos tartamhatással bír és kedvező a hektárköltsége? A legjobb ötleteket beküldők közt 50.000 Ft értékben YaraVita utalványt sorsolunk ki. további információ: www.yara.hu www.farmit.hu
