Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-01 / 76. szám

2010. április 1. erkölcs És gazdaság. „Újra be kell indítani a gazdasági növekedés motorjait Magyarországon. Ez hoz­hat munkahelyeket és teremtheti meg a pénzügyi egyensúlyt” - fogalmazott Matolcsi György. A Fidesz gazdaságpolitikusa a szolnoki Hozam Klubban, vállalkozók és cégvezetők előtt napokban tartott elő­adásában ugyanakkor kiemelte, hogy a gazdasági fordulathoz erkölcsi megújulásra is szükség van. AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200690 Újabb segítség a várostól és a szolgáltatótól Újabb kedvezményre számít­hatnak a hulladékszállításban a 65 év feletti szolnokiak a város önkormányzata és a szolgáltató Remondis jóvoltából. Mint is­mert, a városban az időseket szociális alapon, illetve 75 év felett alanyi jogon díjtámogatás illeti meg a hulladékszállítás­ban. Mint azt Szabó István al­polgármestertől megtudtuk, si­került egy újabb segítségről is megállapodni a szolgáltatóval. — Az ország romló gazdasági helyzete miatt egyre több idős ember dönt úgy a kertes házas otthonokban, hogy olcsóbb, ki­sebb gyűjtőedényt választ ön­magának - magyarázta az alpol­gármester. — Ebben segít most a szolgáltató oly módon, hogy a ki­sebb edényt a formaságok elinté­zését követően díjmentesen ház­hoz is szállítják a Remondis munkatársai. Szabó István hoz­zátette: ugyanez a segítség igaz a mozgáskorlátozottakra is, nekik is kiviszik az új edényt. Egy másik területen is szá­míthatnak segítségre a szolno­kiak. Az Acél, a Csendes, a Fe­nyő, a Kántor, a Kazán, a Ke­rék, a Korall, a Mázsa, a Med­ve, a Mező, az Oroszlán, a Pan­daköz, a Párduc, a Páva, a Te­ve, a Tigris és a Zászló utcák nehezen megközelíthetőek egy nagyobb kukásautó szá­mára. Ezért aztán a felsorolt utcák ingatlanjaitól a Remon­dis munkatársai kihúzzák a gyűjtőedényeket az utca elején megálló szemétszállító jármű­höz, s azt az ürítés után vissza is viszik a helyére. A lakóknak csak a ház elé kell kivinniük a teli edényt a megszokott idő­pontban, a többi pedig már a szolgáltató dolga lesz... Az edénycseréről, illetve a díjtalan házhozszállításról pontos felvilágosítást a Re­mondis ügyfélszolgálatán, az 56/511-430-as, vagy az 56/511- 440-es telefonszámokon kap­hatnak az érdeklődők. A rózsakertet készítik elő az uszoda helyén A területen járdaépítéssel, valamint a környező épületek falának felújításával megkezdődtek a munkák Az elmúlt évben lebontották a 2007. május 28-án bezárt Damja­nich uszodát. A tavasz érkeztével a bontási törmeléket eltüntették, s a fürdőlétesítmény helyén hama­rosan visszaállítják az 1932-ben kialakított franciaparkot. A tervek szerűit csak egyelőre, amíg nem érkezik potenciális befektető, aki a területen egy termálvizes me­dencés rekreációs központot — balneumot — nem épít fel. A volt Damjanich uszoda telkének hasz­nosítási tanulmányterve ugyanis elkészült: Makai István építész- mérnök vezetésével olyan kon­cepciót dolgoztak ki, amely a kül­ső befektetők számára megvaló- sítíiató irányvonalat mutat a terü­lethasznosításra. A tervezők asz­talán cukrászdák, sörözők, egyéb vendéglátók, és egy fürdővel ellá­tott gyógykomplexum megépíté­sére lehetőséget adó terv született. Egyházi fenntartású lesz az Újvárosi iskola Az Újvárosi Általános Iskola jövője kétséges volt mindaddig, amíg el nem dőlt, hogy egyházi fenntartású lesz Szeptember elsejétől a gö­rög katolikus egyház haj­dúdorogi egyházmegyéje működteti Szolnokon az Újvárosi Általános Iskolát. Minderről egyhangúlag határo­zott a szolnoki közgyűlés múlt heti ülésén. A 180 esztendős Új­városi Általános Iskola a tanára­it és 187 fős tanulólétszámát, il­letve pedagógiai szakmai prog­ramját megtartva fog működni úgy, hogy az oktatás-nevelés mellett a lelkek ápolása is előtér­be kerül. A június 4-én felállítan­dó szolnoki Országzászló helyét pontosították: az elfogadott elő­terjesztés szerint az épülő gyalo- goshíd belvárosi hídfőjén kiala­kított tér déli részén lesz, amely jól látható a Tiszáról is, de nem akadályozza a téren tervezett rendezvények megközelíthető­ségét sem. A napirend előtti kérdésekre adott polgármesteri válaszokból kiderült, hogy a város az idéntől hivatalossá és hagyományossá váló Halkolbásztöltő Fesztivál mellé áll, s már az ez évi rendez­vény megszervezését is 140 ezer forinttal támogatja. E napirend előtti kérdések, illetve válaszok közül adunk közre néhányat. TASNÁDI ZOLTÁN (FIDESZ): - Az állami megvonások a települé­sek fejlesztését nem csupán megnehezítette, hanem szá­mos önkormányzatnál el is le- hetetlenítette. E tekintetben ho­gyan áll városunk útépítési programja? szalay Ferenc: - Valóban, mint minden település, Szolnok is rettentő nehéz idő előtt áll a kormányzati megszorítások mi­att. A 2009-es évi ütemterv sze­rinti munkálatok közül néhányat csak idén tudunk folytatni és be­fejezni, így a szandaszőlősi vá­rosrészben is. A 2010-re tervezett fejlesztések közül pedig a legfon­tosabbakkal kezdjük, s mindad­dig haladunk a munkákkal, amíg forrásokkal rendelkezik a város. Természetesen továbbra is keres­sük a pályázatai lehetőségeket a teljes körű útfejlesztésekhez. BOZSÁNYI ISTVÁN (MSZP): — Hol tart annak a megtervezett gé- meskútnak a kivitelezése, ame­lyet az egyik körforgalomba a 2008. évi képviselői alapomból rendeltünk meg? szalay Ferenc: - Csak a mű­tárgy tervezésére 300 ezer forin­tot kellett volna előteremtenünk, ezt az összeget soknak tartot­tuk. Bozsányi úr javaslata és építő szándéka, amely kiterjedt a Xavéri Szent Ferenc kápolna felújítására is, dicséretes és kö­vetendő példa. Magam is meg­valósíthatónak tartom a gémes- kút felállítását az adott körforga­lomba, ezért kérem, közösen keressünk további forrásokat annak megvalósítása, céljából. csak László (MSZP): - Az el­múlt időszakban új elemekkel bővült a városvezetés propagan­daeszközeinek tára: honlap, Grátisz, reklámfilm, Helyi Téma és így tovább. Mennyit fordít a város ezen propagandákra, illet­ve bálokra, valamint a nyugdí­jaskluboknak, civilszervezetek­nek a polgármester és az alpol­gármesterek nevében nyújtott ajándékcsomagokra? Hogyan juthat a közgyűlés harmadát ki­tevő szocialista frakció arányá­nak megfelelő megjelenési lehe­tőséghez? SZALAY FERENC: — Az említett nyomtatott és elektronikus hír­források nem propagandaeszkö­zök, hanem a városban történt eseményekről, fejlesztésekről szóló tájékoztatások, informáci­ós bázisok. A szocialista frakció tagjainak el kellene járnia több jótékony célokhoz adományo­kat gyűjtő bálra, meg kellene je­lenniük a civil szervezeteknél és nyugdíjasklubokban, s akkor valószínűleg mindezen látogatá­sokról tájékoztatás is születik. A Grátisz lap szerkesztősége sze­mélyesen, telefonon és elektro­nikus levelek formájában több­ször is felajánlotta a frakcióveze­tőknek — szocialistáknak, fide- szeseknek, szabaddemokraták­nak, az MDF-es és a független képviselőnek egyaránt — a meg­jelenési lehetőségeket, s bár az első időszakban reagáltak a megkeresésekre, így megjelené­si lehető^^ is akadt, ajyjtób- bi időben azonban a szocialista képviselők nem vették a fárad­ságot véleményeik megjeleníté­sére. Az Ön által megnevezett nyomtatott médiumok azonban vették a fáradságot, s törvény­szerűen jártak el akkor, amikor a lapokat impresszummal, a ki­adó és a felelős szerkesztő meg- nevesítésével látták el, nem úgy, mint az MSZP propaganda lap­ja, a Narancsvidék, amelynek a megjelenését, ezáltal a szétterí­tését a választási bizottság is szabálytalannak találta, s felszó­lította a médiumot és felelőseit a jogkövető magatartásra. Új tulajdonosa lesz ősztől a Tisza Szállónak SZOLNOK MÚLTJÁRÓL [U.. ­Fény és árnyék a Szapáry úti palota vöröstéglás falai között Ez év utolsó negyedévétől új tu­lajdonosok irányítják a szolnoki Tisza Szállót. Mint arról Lipóczki János, a létesítményt üzemeltető Hotel Tisza Kft. ügyvezető igaz­gatója beszámolt, noha a Tisza Szálló belső technológiája szá­mos fejlesztésen ment keresztül, ám látványos, vendégcsalogató beruházások — saját forrás hiá­nyában — az elmúlt években nem valósultak meg a falai kö­zött. így a szállót működtető gaz­dasági társaság tavaly úgy hatá­rozott, értékesítésre kínálja a léte­sítményt. A napokban megjelent külföldi tőke a helyi műemlék­nek számító Tisza Szálló további működtetését, illetve fejlesztését tűzte ki célul, a jelenlegi szolgál­tatások — fürdő, étterem, hotel, valamint a teljes dolgozói állo­mány megtartásával. A neoba­rokk épület Hegedűs Ármin ter­vei alapján 1928-ban épült. A régi üres, elhagyatott szállo­dák egy szebb múlt emlékei. Azt mutatják, hogy valaha többen jártak hozzánk, mint mostaná­ban. Közülük talán a régi fényét holtában is sejtető Nemzeti Szálloda mutat szomorúbb ké­pet, mert a másik már újkorá­ban is elég nyomasztóra sikere­dett. Azon eleve kevesebbet tu­dott rontani az idő. A Tiszára futó Szapáry utcá­ban emelt Nemzeti Szálloda megnyitása helyi szenzáció volt annak idején. 1895-ben, a Ferenc József-i aranykorban építtette Kocsis Lajos tervei alapján a rohamosan épülő, szépülő városban Fischbein (Fodor) Dániel, akinek névbe­tűi ma is kivehetőek az épület homlokzatán. Tulajdonosa addig is szállo­dás volt a városban, két évtize­dig a mai múzeumépületben le­vő Magyar Királyt bérelte, míg nagy fába nem vágta a fejszéjét. Hatalmas költséggel, kétszáz­hetvenezer forintért párizsi, ve­lencei, berlini mintára valóban európai színvonalú hotelt emel­tetett a városban. Bele is bukott volna az erőfeszítésbe, ha nem jár ki neki gyorsan egy bankköl­csönt Lippich Gusztáv későbbi főispán, de a Nemzeti minden­képpen megérte a kockázatot. Nem csak a város, hanem a kör­nyék kultúrközpontjává is vált. Harminchárom szobáján kívül étterme, táncterme, kávéháza, szökőkutas télikertje várta a megye tehetősebb közönségét és átutazó vendégeit. Talán itt sikerült először a modern idők jegyében egy fedél alatt össze­hozni egymással urat és pol­gárt, őslakót és messziről jöttét, mindenkit, akinek a fiatal me­gyeszékhelyen sikerült megta­lálnia a boldogulását. Gyönyörű, hatalmas belga tükrökkel, stukkódíszekkel ékes báltermében a táncestek mellett színielőadásokban lehe­tett gyönyörködni, kávéházá­ban nem egyszer írók, költők nézték a tükörablakon át az ut­ca forgatagát. Közülük Nagy Lajos nevét emléktábla is megörökítette az épület falán, igaz nem túl szépe­ket írt cserébe rólunk. A szállo­da régi fényét először az első vi­lágháború, meg a forradalmak koptatták meg, de a második vi­lágháborúval indult meg végleg a lejtőn. Először szovjet hadi­Fodor Dániel európai tapasztalatai alapján építtette városunk ma­ga idejében világszínvonalú szállodáját kórház lett belőle, volt rendőr­ség is, majd az államosítást kö­vetően újra szállodát csináltak belőle. Szerencsére nem bon­tották le sok másik jeles épüle­tünkhöz hasonlóan. Mai, üres állapotát megelőzően irodaház­ként tengette napjait, földszint­jén volt népbüfé, turkáló, élel­miszerüzlet, ki tudja még mi, mielőtt két bank nem költözött beléje. Régi szépségéből mi maradt mára? Nem sok. Kívül még megvan valahogy, a szép tégla- architektúrás épület, igaz, há­rom erkélyéből is odalett egy, meg jó szokás szerint udvar fe­lőli részén össze-vissza toldoz­ták az évek során, de belül az sem ismerne rá, aki csinálta. Az aranysújtásos falaknak, a met­szett tükröknek, a fehér da- maszt abroszoknak, süppedő Imaházhelyén épült a Nemzeti Szálló A szapáry, régen Molnár ut­ca, ahol a szálloda is áll, ne­vét az egykor itt lakó gazdag vízimolnárokról és hajótulaj­donosokról kapta. hajlékaik KÖZÜL mára csak egy késő klasszicista épület maradt meg, melyben ma bio- és szőnyegbolt működik. Maga a szálloda a reformá­tus egyház egykor itt állt föld­szintes imaháza.helyére épült. szőnyegeknek, az alpakka pezs­gőtartóknak csak a híre maradt meg. Egyedül egy hatalmas tü­kör széle kandikál még ki az egyik bank új falburkolata mö­gül. Ma a csend motoz a még megmaradt díszes lépcsőház és a kopott emeleti szobák falai kö­zött, a talán egyszer még bekö­vetkező feltámadás reményé­ben. SZATHMÁRY ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom