Új Néplap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-01 / 76. szám

ÚJ NÉPLAP — 2010. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Olvassunk vagy netezzünk? Van egy kis szabadidőd, és nem tudod, mit csinálj? Inter- netezz vagy olvass egy jó könyvet? A döntés a tiéd. Az olvasás megnyugtat és ol­csóbb is mint az internet, vi­szont a világhálón rengeteg érdekességet találhatsz kü­lönböző témakörökről. Bár­mennyire is szomorú, hogy a könyvek a háttérbe szorultak, be kell látnunk, hogy az inter­neten minden sokkal köny- nyebben és gyorsabban elér­hető. Az embereknek nagyon kevés idejük van, nem lehet őket hibáztatni azért, hogy az internetet használják. Persze fő a mértéktartás! Ha lehető­ségünk van, vegyük elő ked­venc könyvünket, ismerjünk meg új regényeket. Ne feled­jük, hogy nagyon sokat mű­velődhetünk, és a szókin­csünk is bővülhet eközben. A könyv mint tárgy is lehet na­gyon fontos, sokat jelenthet gazdájának. Lehet, hogy épp apáról-fiúra szállt már évtize­dek óta. És lehet, hogy kis­gyermekkorunk egyik leg­szebb karácsonyi ajándéka volt. Van olyan könyv, amit rongyosra olvastál, mert a tör­ténet, ami a lapjain fekszik, számodra az igazi érték. Ezek a kötetek már valószínű, nem a legszebb színekben ragyog­nak, mégis az a különleges il­lat, amely belőlük árad, meg­hitt hangulatot teremt. Amikor olvasunk, ülhetünk a szabadban, fekhetünk az ágyunkon, vagy épp egy unal­mas vonatozást tehetünk él­vezhetőbbé. Az olvasás renge­teg olyan élményt rejt, amit a számítógép és az internet nem pótolhat. Próbáljunk hát időt szakíta­ni rá, és ami fontosabb, mind­ezt élvezetből tegyük. Mind­kettőt választhatjuk; a lényeg, hogy érezzük jól magunkat! Elő a rég nem látott kedvenc­cel és olvasásra fel! KOVÁCS ANNA, KIS NOR­BERT, NAGY ALEXANDRA, SZŰCS SÁRA, VKG Nyugi, ma csak viccelünk! bolondok napja Április elsején nem szabad megsértődni a tréfán Bolondok napján nem baj, ha nincs ki minden kerekünk... Na persze, ez is csak csak vicc. büfé, ami némi felfrissülést kí­nál az éhes diákoknak. Ez a nap a végzősök számára az utolsó olyan együttlét a többiekkel, amelyen nem hivatalos ceremó­nia zajlik, és nem kell ünneplő­ben lenniük. Minden tanuló re­ménykedik abban, hogy ez a di­áknap is olyan lesz, mint az ed­digiek voltak. Biztos vagyok benne, hogy ezen a napon na­gyon sok tréfát fogunk átélni az iskolában. lókat kacagunk, szó­rakozunk majd. HATVANI BRIGITTA 9.D, TPG, SZOL­NOK: - Április 1-jéről a legtöbb embernek egy fogalom jut eszé­be: bolondok napja. Egy nap, amikor végre semmi nem szab­hat határt a csínytevéseknek és a vicceknek. Szerintem nincs olyan társaság aki ne használná ki ezt a napot és ne csinálna va­lami „őrültséget”, csakhogy a másikat vagy netán az egyik ta­nárját megviccelje. Ezen a napon még egy durvábbnak ható poént is nyugodtan el lehet sütni, per­sze nem árt vigyázni, hisz nem a megbántás a cél, hanem a neve­tés. Ja és ott vannak a tanári ese­tek, amiknél szintén nem árt egy kicsit óvatosabbnak lenni, mert soha nem lehet tudni, kire mi­ként hat a tréfa. Véleményem szerint az apró kötöttségek nem igazán számítanak, hisz egy egész nap kárpótol mindezekért cserébe. Tehát bolondságra fel, mert nem minden nap te­heti meg az ember, hogy átad­ja magát a bolondozásnak! Az április elsejei tréfát senki ne vegye a szívére, hiszen ez az a nap, ami­kor megy a cikizés. Egy évben egyszer van ilyen, ezért ma csak nevess, és ne sértődj meg semmiért! UBORA JUDIT, 11. A, DAMI, MARTFŰ:- Egy bolond százat csinál? Ná­lunk akár 400-at is. Miért is írom ezt, mindjárt kiderül... Áp­rilis 1-jét Magyarországon a bo­londok napjának nevezik. Ilyen­kor az emberek megtréfálják egymást. Ha valaki a tréfák csapdájába esik, arra azt mond­ják: „április-bolondja”. Az isko­lákban is nagy hagyománya van a bolondok napjának. Az iskolá­sok arra törekszenek, hogy mi­nél több társukat megtréfálják. Ám mindenkinek figyelni kell arra, hogy a határokat ne lépje át, mert vannak olyan emberek, akik nem szeretik, könnyen megharagszanak a tréfálkozom. A mi iskolánk április elsején diáknapot szervez, az alma ma­terben különböző vetélke­dők várják ilyenkor a tanu­lókat. A vetélkedőket all. osztályos tanulók és osz­tályfőnökeik szervezik, az irányításba az iskola di­ákbizottsága is besegít. Az előző napon éjsza­kai vetélkedő volt (este 10-től másnap reggel 6- ig - a kiskorú tanulók csak szülői engedél­lyel vehettek részt). Április elsején ze­nés reggeli torna várja a diákokat és tanáraikat. Majd kezdődnek a prog­ramok, melyeket egy hete szí­nes plakátok hirdetnek iskola­szere. A vetélkedők közül né­hány: sportversenyek, főzőver­seny, palacsintasütő verseny (ki tud adott idő alatt saját tésztából több palacsintát sütni?), honfog­laló, activity, kézművesség. Az erős emberek is össze­gyűlnek ilyenkor az iskolaud­varon és kipróbálják, mennyit erősödtek egy év alatt. Lesz színházi előadás a tor­nateremben. A Lolo című dara­bot mutatja be Matúz János dra­maturg és csapata. A nap folya­mán folyamatosan működik a DAMI HAMI névre keresztelt Nyílik a kapu, a fiatalok pedig félnek kilépni! „TOVÁBB TANULOK. AZ MIND­EGY HOGY MIT, MERT JOBBAN FÉLEK A MUNKÁTÓL, MINT AZ ÖRDÖGTŐL.” Nemrég ébredtem rá, hogy több ismerősöm szenved a kapunyitási pániktól, bár valószínűleg nem tudnak róla. Az egyetemen sokszor hallani a következő monda­tot: „Ez volt a századik UV- m, de nem baj, legalább plusz egy félévvel, évvel ki­tolhatom a diplomaosztóm”. A krízis a pályakezdés, a fel­nőttkorba való belépés idő­szakát ragadja meg. A jövő kiszámíthatatlannak tűnik, a tapasztalatok és tervek hi­ánya pedig csak tovább sú­lyosbítja a kapunyitási pá­nik elszenvedőjének állapo­tát. A társadalom hirtelen fe­lelősségvállalást, független­séget és önálló dönteni tu­dást vár el a fiatal felnőttől. Ezek persze jogos követelé­sek, ám igen nyomasztóak is. Nem is szólva az egyete­mista évek szabadságáról, melyet 10-12 órás monoton munka vált fel. Mitől fél te­hát a pályakezdő? Attól, hogy ha a munkahelyén hi­bázik, nincs lehetőség a javí­tásra? Vagy a döntésekért vállalt felelősség súlya nyomja a vállát? Mindenki­nek szembe kell nézni ezek­kel a problémákkal. Ezért érdemes például már az egyetemi évek alatt munkát vállalni, hogy fokozatosan szoktassuk magunkat a ké­sőbbi helyzethez. Tűzzünk ki magunk elé reális célo­kat, így kerüljük el a kelle­metlen és szorongást okozó helyzeteket. Fontos, hogy ne érezzük kötelezőnek az csa­ládtól való elköltözést, de ön­ellátásra rendezkedjünk be. A felelősségtudatot pedig i sokéves gyakorlással lehet í kialakítani, nem egyik nap­ról a másikra. Végül pedig egy tipp, ha nem érezzük jól I magunkat a munkahelyün- I kön, merjünk változtatni és j másikat keresni. SÉRA DALMA Láttuk Camillát, de nem a Parlamentben kirándulás A diákok zötyögve érkeztek a fővárosba, de jól érezték magukat A korán keléstől kissé kótyagos tiszapartis csapat - Ádámok és Évák nyertese - látogatást tehet­tünk (jutalomként) a Parlament­be (én személy szerint két La Mancha lovagja jegyért elcserél­tem volna első hallásra). De egy kiránduláson különben is az utazás a lényeges.' f A banda nagy nehezen elká­szálódik a Hűd térre, és beszáll az - azt hinnéd nagy, pedig ép­pen kis - buszába. Hogy ne egy csapat felajzott tizenéves rio­gassa az amúgy békés pesti pol­gárokat, tanerők kísértek min­ket az úton. Hogy hátul a busz­ban, ahol szerénységem ült, mik folytak, azt nem taglalom... Csak annyit: míg Roszik And­rás kolléga és jómagam opera­áriákkal és japán popdalokkal szórakoztattuk a többieket, vol­tak, akik ülve táncoltak, újsá­got olvastak vagy inkább a ka- jálásba menekültek. Budapestre érkezésünk zötyö- gősen kezdődött (félreértés ne essék, bántom én eleget a köz­utak minőségét, de ez most nem annak a helye), ugyanis az angol királyi pár érkezése végett szigo­rú útlezárások voltak a Parla­ment környékén. Könnyebb sé­ta és néhány perces várakozás után, miközben kölcsönösen megbámultuk egymást néhány japán turistával, és kölcsönösen élveztük a látványt, sikerült be­jutnunk. Jött a nagy vetkőzés, ugyanis minden fémtárgyat le kellett vennünk. így lekerültek az órák, a csatok és az övék. Bíz­tam benne, hogy Harry herceg (vagy ő nem is volt Pesten?) nem épp akkor vetemedik rá, hogy sé­tát tegyen, ugyanis egy letolt ga- tyájú tizenhat éves nehezen csá­bíthatná el. Bár ki tudja... Én spé­ciéi nagyot ugranék egy letolt ga- tyájú Harry hercegért A várakozással ellentétben a parlamenti séta nagyon érdekes volt. Megtudtuk, hogy a Parla­mentben álló hatalmas herendi porcelánon a legszebb magyar versek sorai díszelegnek; hogy nyolc gránitoszlop díszíti a csar­nok oldalait és hogy egy golyó dí­szíti az elnöki széket egy siker­telen merénylet miatt Mielőtt az Országházba léptünk, ellátogat­tunk a Nemzeti Színházba is. Ko­rántsem mellékes tény, hogy a Vörösmarty téren járkálva, bár csak hátulról, de azért sikerült megpillantanunk Camillát test­őrei társaságában. Igaz, tényleg nem sokat láttunk belőle a sző­ke hajzuhatagtól eltekintve. KÖVES MELISSA ZSANETT, 10. D, TPG Tavaszi zsongás, avagy tombolnak a hormonok... Alig, hogy Sanyika, Jocika meg Benedek meghozta a meleget, a fiatalság körében beindultak a hormonok. Mit sem látni a Tisza partján meg a parkokban, mint egymást szájból szájba lélegezte­tő párocskákat. Némelyek egé­szen lágyan, némelyek egészen durván.... Valakik csak aranyo­san andalognak és kéz a kéz­ben ecsetelik a napi történé­seket. Tavasszal 90 százalékban új kapcsolatok jönnek létre. Hiszen jó az idő, mindenki megy buliba, és a jó hangu­lat hatására már is köny- nyebben megy az ismerke­dés. Azonban nem árt egy kicsit figyelni a nagy zsongás közepette! Ugyan­is akadhatnak olyanok, akik az első csók után már például egy eldugott helyre akarják csalni újonnan szerzett partnerüket. Tehát, csak nagyon óvatosan!! SIPOS NIKOLETT, 10. C, TPG, SZOLNOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom