Új Néplap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-01 / 50. szám
ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁRCIUS 1„ HÉTFŐ 5 MEZŐTÚR Megszületett az önkormányzat ez évre szóló költségvetése A városi képviselő-testület a múlt hét csütörtökén elfogadta a város 2010-es költségvetését. Az ön- kormányzat tervezett bevétele 3 milliárd 956 millió 965 ezer, a tervezett kiadása 4 milliárd 225 millió 793 ezer forint lett. A költségvetés főösszegei közötti különbözet 268 millió 828 ezer forint — 6 százalék —, amit hitelfelvétellel kell a képviselő-testületnek biztosítania. A költségvetési rendelet előírja, hogy az önkormányzatnak, a polgármesteri hivatalnak és az intézményeknek, a költségvetés takarékos végrehajtásával, törekedniük kell a hiány csökkentésére. ■ Törekedniük kell a hiány csökkentésére. Az önkormányzat a gazdasági válság és a nehéz költségvetési helyzet ellenére is igyekszik befejezni a már megkezdett fejlesztéseit, illetve e célból további pályázatokat kíván benyújtani. Az önkormányzatnak hosszú évek óta kiemelt célja a kötelező feladatainak ellátása, ezen belül az intézményi rendszer fenntartása és működtetése. A 2010-es költségvetés — tudtuk meg dr. Szűcs Attila jegyzőtől — alkalmas ezen célok megvalósítására. ■ Régi téglák a túri múzeum tárlóiban Már folyik a berendezése a Túri Fazekas Múzeumban a régi, feliratos téglákból március 11-én nyíló időszaki kiállításnak, amit most mutatnak be először az érdeklődőknek. Ä kiállítandó tárgyak több magángyűjtőtől kerültek az anyagba, és az 1700-as évek első felétől 1945-ig tartó időszakot ölelik fel. A szervezők szándéka szerint a téglát mint építőanyagot és mint díszítőelemet szándékoznak megmutatni. Nagy teret kapnak természetesen Mezőtúr ismert régi téglagyárainak termékei is. Többek között Szatmári Lajos gyárából az 1880-as évek második feléből, vagy Csekő Lajostól az 1885 és 1910 közötti időből. m Ha „megtelik” a Hortobágy-Berettyó, nagy teljesítményű szivattyúkon emelik át a vizet az árvízkapun, a Körösbe Isszák a levét a munkának védelem A belvíz még a folyók áradásánál is nagyobb veszély Mezőtúr a vizek városa. Tegyük hozzá rögtön: elsősorban a bel- és árvizeké. Ha készültség van a megyében, Mezőtúr és térsége biztosan ott szerepel az erről szóló híradásokban — bár a helyben lakók és a földet művelő gazdálkodók nyilván szívesen lemondanának erről a kétes dicsőségről. L. Murányi László Mi okozza vajon Mezőtúr eny- nyire erős „érintettségét” ár- és belvízügyekben? A kérdést Felkai Istvánnal, a Kötikövízig Mezőtúri Szakaszmérnökségének vezetőjével, a térség vízügyeinek jó ismerőjével igyekeztünk körüljárni.- Mezőtúrnak és környékének a belvíz jelenti a nagyobbik gondot - teregette ki térképeit az asztalra a szakember. — Ennek alapvetően három fő oka van. Eredendő földrajzi adottsága a városnak, hogy a határában sok a mély fekvésű terület, ahol megmarad a belvíz. Az ilyen helyekről nagyon nehéz gravitációsan, a természetes lejtést kihasználva elvezetni a vizet. Nem lehet igazán karakteres csatornákat nyitni, és ez nagyon megnehezíti, egyben meg is drágítja a védekezést. A másik gyenge pont a csatornák állapota, karbantartása. Gond, hogy hiába vannak meg az elvezetést szolgáló nagy csatornáink, a kisebb üzemieket, amik összegyűjtenék és a nagyokba szállítanák a fölösleges vizet, beszántották a táblásításokkor. Ennek most isz- szuk a levét. Végezetül pedig itt vannak a talajadottságok: Mező1 túr határán húzódik végig egy hatalmas szikháti vonulat, ami megakadályozza a belvizek gyors elszivárgását. Ráadásul, a mezőgazdasági termelők, többnyire költségkímélő szándékkal, alig végeznek már úgynevezett mélylazítást a földjeiken, így a vizek elszivárgása is nehezebb. Felkai István két korábbi esztendőt emleget, mint igazán kritikusát: a 2000-es és 2006-os éveket. Azt mondja, fennáll a veszélye annak, hogy idén tavasz- szal hasonló nagyságrendű bel- vizesedéssel kell majd szembenéznie a városnak. Belvizek Mezőtúr határában (hektár) Év 2000 2006 2010 Elöntött terület 13 500 7950 5900* *02.26-ai adat Áradások a Körös mezőtúri szakaszán Év 2000 2006 Legmagasabb vízállás (cm) 874 986 kaszon 470-480 cm Az árvízproblémákat, érdekes módon, a várostól távolabbi Körös okozza, míg a települést átszelő Hortobágy-Berettyóval kevesebb a baj. A Körös ugyanis heves vízjárású, magas töltések közé szoruló folyó, amin rendkívül gyors vízszintemelkedések keserítik a vízügyesek, a védekezők életét. Hegyek közül, nagy sebességgel érkezik le az Alföldre a víz, és ha a magas töltések átáznak a hosszan tartó magas vízállás miatt, könnyen megcsúszhatnak és veszélyt okozhatnak. Öt éve átélhettek már egy ilyen helyzetet az „árvízvédők”.- Kettőezerhatban extra magas volt a vízállás a Körösön, és hosszában megcsúszott a töltés Mezőtúr közelében — emlékezett vissza Felkai István. — Szerencsére nem ért bennünket teljesen váratlanul, mert akkor már ez volt a hetedik csúszás a területünkön. Készültünk a veszélyre, és meg is tudtuk fogni a töltést... Ha akkor ott „elmegy” a víz, meg seir\ állt volna a városig, és egész biztosan elöntötte volna a mélyebb részeit. Hiába a tizenöt kilométer távolság, egy nap alatt odaért volna. Éles helyzet volt, szerencsére nem lett belőle nagyobb baj. A várost átszelő Hortobágy- Berettyó lényegesen szelídebb, lassúbb, kiszámíthatóbb folyó. Gondot akkor okoz, ha a Körös magas vízállása miatt bezárják a rajta lévő árvízkaput, ami a visz- szatöltődést hivatott megakadályozni a Körösből. A Berettyó ilyenkor zárt vízzé válik, afféle természetes víztározóvá, aminek azonban nem végtelen a befogadó képessége. Egy szigorúan meghatározott vízszint elérése után ezért megkezdik a folyó ürítését: huszonnégy nagy teljesítményű szivattyú nyomatja át a vizet az árvízkapu fölött, a Körös irányába. Közmunkások a gátakra idén is folytatódik a Kötikövízig mezőtúri közmunkaprogramja. Az év folyamán 61 közmunkás alkalmazására nyílik lehetőség a túri szakaszmérnökség területén, s a létszám feltöltése folyamatosan zajlik. Jelenleg a létszám egyharmada van már állományban, és különböző fontos fizikai munkákat végeznek a az ár- és belvízvédelmi műveken. Kaszálnak, gazta- lanítanak, karbantartanak. Városnap lesz Mezőtúron a városi képviselő-testület a múlt év szeptemberében határozott a városnap hagyományának meghonosításáról. A rendezvény gazdája a Közművelődési és Sport Közhasznú Kft. lett. Nemrég elkészült a városnap idei, május 14-15-16-árá tervezett programja, amely tartalmas tudományos, kulturális és sportblokkból áll. Adókedvezmény kisvállalkozóknak A KÉPVISELŐ-TESTÜLET iparűzési adókedvezmény bevezetéséről alkotott rendeletet a legutóbbi ülésén. Eszerint azok az adóalanyok részesülhetnek 2010-től 25%-os adókedvezményben, akiknek az adóalapja a 2,5 millió forintot nem éri el. Az önkormányzat ezzel az intézkedésével mintegy 850' vállalkozó adóterheit kívánja csökkenteni, a válságra való tekintettel. Továbbra is jár a helyi autóbusz 2009-ben 6,8 millió forint támogatást fizetett az önkormányzat a Jászkun Volánnak, a helyi üzemeltetési veszteségek pótlására. A képviselő-testület a helyi buszközlekedés fenntarthatósága érdekében a 2010-es költségvetéséből 3 millió 375 ezer forint támogatást szavazott meg a költségvetésből. SZ0U0N.hu Olvasson további mezőtúri információkat a SZ0U0N.hu hírportálon. Százéves kő a butik falában helytörténet Öregdiákok hívták fel a figyelmet a jelre Biztosított az általános iskola ez évi működése A franciaországi Nevers-hez, az észak-amerikai Felső-tóhoz, az amerikai Aberdeenhez és a japán Ushishinnhoz hasonlóan, Mezőtúr is az északi szélesség 47. fokán fekszik. Ennek bizonyítéka többek között egy régi, több mint százéves kő is a városban, a Petőfi utcán, egy butik oldalában. Pillanatnyi adatok szerint valószínűleg 1883-ban került oda, mert akkor volt egy nagy felmérés a városban. A kőre két 78 éves mezőtúri „öregdiák” hívta fel a figyelmet: az Egyesült Ál- I lamokban, Clevelandben élő | Benkő László, és a budapesti dr. 3 Beregszászi Gábor. A helyi histo- | rikusok kutatást kezdtek a kő I eredetének pontosítására. ■ Dr. Krizsán Józsefné gyűjti a kő eredetére vonatkozó információkat A mezőtúri általános iskolákat és a városi könyvtárat tömörítő egységes intézmény az önkormányzat egyik nagy költségvetési tétele. Kozák Zsolt igazgató úgy értékeli: áváros 2010-ben is biztosítja a működésükhöz és a színvonalas szakmai munkához szükséges feltételeket. A 600 milliós intézményi költségvetésnek fele állami támogatásból való, a másik felét pedig a város teszi hozzá ebben az évben, és ez fedezetet jelent a bérekre. A dologi kiadásokra fordítható források viszont még nőnek is 2009- hez képest, 5 százalékkal. Nemcsak működni, hanem fejleszteni is tud 2010-ben az intézmény. Összesen mintegy 330 millió forint jut - már elnyert pályázatok révén - ilyen célokra. Kiemelkedik a Kossuth úti tagiskola tervezett rekonstrukciója, a maga 266 milliós összköltségeivel. Ennek önerejét az önkormányzat még a tavalyi évben határozatban biztosította. Ötvenmilliót költhet az intézmény a kompetencia alapú oktatás bevezetésére, ez feltétlen minőségi előrelépést hozhat az intézmény munkájában. Közel tízmillió forintot fordíthatnak könyvtár- fejlesztésre, és folytatódik a tag- intézmények nyílászáróinak cseréje is. Tavaly az óvodák kerültek sorra, idén pedig a Rákóczi úti iskolaépület következik. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! L. MURÁNYI LÁSZLÓ elsősorban a Mezőtúron élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-735-ös telefonszámot hétköznapokon!
