Új Néplap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-26 / 71. szám

6 GAZDASAG 2010. MÁRCIUS 26., PÉNTEK A BUX index 2010. március 2 ten NYERTESEK Részvény OTP Rába Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft 7400 4,94 29061 869 4,44 97 Mól 20700 2,47 4291 MTelekom 766 2,13 3036 Fotex 428 1,18 76 VESZTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft TVK 3160 -2,16 13 KEG 440-1,12 45 Richter 43700 -0,45 2 526 PannErgy 21065 -0,42 85 790 -0,25 5 A BUX index az elmúlt napokban 23200-----------­Do nJ/ 03.17 03. .18 03.19 03.22 03.23 03.24 FORRÁS: BÉT BET-áruszekció (forint/tonna, 03.25.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. május 27 500 TAKARMANYBUZA 2010. májuy 26 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. május__________30 OOP TAKARMANYARPA 2010. május 28 000 OLAJNAPRAFORGO 2010. május 83 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. március 25-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft t t t 264,14 198,02 184,98 +0,45 Ft +0,88 Ft +0,39 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,75 5,00 Budapest Bank 3,25 3,25 Erste Bank 3,80 4,00 K&H Bank*** 3,30 5,10 MKB Bank 4,44 4,54 OTP Bank 1,50 1,50 OTP Bank****­5,91 Raiffeisen Bank** 5,60 5,30 Vételi Eladási Allianz Bank 257,48 270,68 Budapest Bank 256,11 271,96 CIB Bank 253,44 274,56 Citibank 253,62 274,76 Erste Bank 256,54 271,32 K&H Bank 256,54 271,32 MKB Bank 257,40 270,60 OTP Bank 257,11 270,29 Raiffeisen Bank 257,46 269,04 Digitális nyomdák kora gyorsaság Kihasználják a piacon technikai előnyüket * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. ** .AKCIÓS. * ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. * * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.25.) Nézzük csak: ez a jövő útja... A hagyományos nyomdák tavalyi forgalma 10-15 százalékkal visszaesett. A digitálisaké ellenben megnövekedett A digitális technológia je­lentheti az európai nyom­dák számára az egyik ki­utat a válságból - derül ki a Canon Europe felmé­réséből, amely a gazdasá­gi visszaesés nyomda­iparra gyakorolt legfőbb hatásait vizsgálta. Munkatársunktól A magyar piacon is válságállónak bizonyult a digitális nyomtatás. A Canon Europe a felméréskor 840, zömmel nyugat-európai székhelyű nyomdaipari céget kérdezett meg a tapasztalataik­ról. A vállalatok beszámolói sze­rint 2008 utolsó negyedétől az ügyfeleik drasztikusan visszafog­ták a nyomdai költségeiket, s ez­által a megrendeléseiket is, emi­att újra kellett gondolniuk a tevé­kenységüket, és hatékonyabb ter­melési módszerek bevezetésére kényszerültek, amelyek lehetővé tették a költségek és a személyi állomány csökkentését. A felmérésben szereplő forgal- | mi adatok szerint Nyugat-Euró­pában a nyomdák ofszettermé­kekből származó árbevétele 18,1 százalékkal csökkent 2009-ben az előző évhez képest, a digitális (lézer-és tintasugaras) technoló­giával készült termékek forgal­ma azonban 27,2 százalékkal nőtt. A kutatás szerint mindez annak kö­szönhető, hogy a di­gitális nyomtatási kapacitással rendelkező vállala­tok jobban tudtak alkalmazkod­ni a válság miatt megváltozott piaci igényekhez. „A krízisnek alapvetően két hatása volt az ágazatra: esett a nyomdák megrendelésállomá­nya, és tovább zsugorodott a megrendelésenként! példány­szám” - mondta Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövet­ség főtitkára. Ez a folyamat természetesen hatott az egyes nyomdaipari technológiák népszerűségére is. „Míg a többezres példányszámú, változatlan tartalmú megrende­lések esetében az ofszetnyom­tatás a gazdaságosabb, a kisebb volumenű, de változatosabb és A hagyományos és az új ágazat kiegészíti egymást. személyre szabottabb igényeket a digitális technológia képes ha­tékonyabban kielégíteni. E két tényezőnek köszönhető, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet dacára - sőt részben annak ha­tására - nőtt ha­zánkban a digitális nyomtatás iránt a ke­reslet, miközben az ágazat hagyományos része tavaly volu­menben és árbevételben is 10- 15 százalékkal visszaesett” - magyarázta. Hasonlót tapasztalt a múlt év­ben Magyarország és a régió leg­nagyobb digitális nyomdája, a budapesti Prime Rate Kft. „For­galmunk 35-40 százalékát a di­Prime Rate Kft. «millió fd 2007 2008 Árbevétel 1993 306 Üzemi eredm. 122 173 Adózott eredm. 206 197 Mérleg sz. eredm. 166 157 Saját töke 1033 1190 Hosszá lej. köL 217 158 Mérlegfőösszeg 1864 1858 FORRÁS : CÉGBÍRÓSÁG gitális, fennmaradó részét az ofszettechnológia adja. Míg az utóbbi kismértékben zsugoro­dott 2009-ben az előző évhez képest, az előbbi minimálisan még nőni is tudott” - mondta Tomcsányi Péter, a budapesti cég ügyvezető igazgatója. Ez évre már a teljes forgalmuk növeke­désére számít a vezető. „A globális trendek iránya: to­vább csökkennek a megrendelt példányszámok, az ügyfelek pe­dig az utolsó pillanatig kivár­nak a megrendeléssel, utána vi­szont a lehető leggyorsabb szol­gáltatást várják el, a digitális nyomdatechnológia pedig pont ezeket az igényeket képes a leg­jobban kielégíteni. Ennek meg­felelően a jövőben mi is tervez­zük ezen részlegünk további fejlesztését, bővítését” - mond­ta Tomcsányi Péter. Annak ellenére, hogy a digitá­lis technológiával készített ter­mékek részaránya évről évre je­lentősen nő, szerinte a két tech­nológia inkább kiegészíti, erősí­ti egymást, mintsem hogy egy­más helyettesítő megoldásai lennének. Áprilistól átlag tizedével drágul a gáz, júliusig marad a támogatás Eldőlt: emelik a földgáz árát áp­rilis 1-jén. A lakosságot, a kisfo­gyasztókat és közüzemeket ellá­tó úgynevezett egyetemes szol­gáltatói körben átlagosan 10,1 százalékkal nő a földgáz végfel­használói ára - közölte a Magyar Energia Hivatal csütörtökön. Szollár Domokos kormányszóvi­vő tájékoztatón azt mondta: ez a mérték a fele annak, amelyet előzetesen többen becsültek. A legszegényebbeknek nem szűnik meg a hónap végén a gáz- és távhőtámogatási rendszer, mert azt június végéig meghosz- szabbítják. Az ár fogyasztói csoporton­ként az ez év januári átlagárak­hoz viszonyítva 9,5 és 12,0 szá­zalék közötti mértékben nő. A lakossági fogyasztók 20 köbmé- ter/óránál kisebb mérővel ren­delkező részénél ez átlagosan 9,98 százalék áremelkedést je­lent, a 20-100 köbméter/óra gázmérővel rendelkező lakossá­gi fogyasztók - például társas­házak - számára átlagosan közel 9,5 százalékkal nő a földgáz ára. A szolgáltatók végfelhasználói árai között eltérés lehetséges, mert eltérőek a tényleges költségeik. ■ Az MSZP tiltakozik az MSZP indokolatlannak tart­ja a most bejelentett 10,1 száza­lékos gázáremelést, kezdemé­nyezi a döntés azonnali felßg- gesztését, s az energiahivatal elnöke és az energetikai minisz­ter menesztését. Szanyi Tibor azt mondta: megértve Bajnai Gordon kormányfő szigorú jog­szabálykövető álláspontját, az MSZP és parlamenti frakciója a leghatározottabban tiltakozik a gázáremelés ellen, azt „szak­mai köntösbe bújtatott politikai provokációnak” tartja. Egyes szolgáltatóknál változhat az ár Újabb keresetkiegészítés közszolgálati dolgozóknak Uniós minimálbért terveznének Eu A megélhetési költségekhez viszonyítanának a belgák Áprilisban, a márciusi fizetés­hez kapcsolódóan a közszféra dolgozói keresetkiegészítést kapnak, az idén másodszor - erről a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke, Pichler Ferenc tá­jékoztatott. Azok a közszférában dolgozók, akiknek a bruttó havi jövedelme nem éri el a 340 ezer forintot, áp­rilisban bruttó 49 ezer forintos keresetkiegészítést kapnak. Em­lékeztetett, hogy februárban ugyanez a kör e címen egyszer már kapott 49 ezer forintot. Tavaly októberben állapodott meg a kormány az egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság­gal a 2010-es keresetkiegészítés­ről. A megállapodás szerint a közszolgálatban dolgozók 2010- ben is részesülnek keresetki­egészítésben, amelynek éves mértéke teljes munkaidős fog­lalkoztatásnál bruttó 340 ezer forint havi illetményhatárig bruttó 98 ezer forint. Az államháztartás erre a célra az idén több mint 80 milliárd fo­rintot biztosított. A keresetkiegészítést azt kö­vetően vezették be 2009-ben, hogy megszűnt a közszféra 13. havi bére, és egyéb, a béreket érintő korlátozó intézkedések történtek. ■ A 2010 második fél évében ese­dékes belga elnökség tervei kö­zött szerepel az európai uniós minimálbér bevezetése - állítja a Libre Belgique belga napilap. Mint köztudott, Belgium a most elnöklő Spanyolország után és a jövő év első felében sorra kerülő Magyarország előtt vezeti majd az EU-t - ennek a három ország­nak csoportos elnökségként kö­zös uniós programja is van. Az uniós minimálbérre egyéb­ként a versenyképesség javítá­sának és a tagországok közötü szociális különbségek csökken­tésének érdekében van szükség. Azonban nem egy EU-szerte ugyanakkora mértékű minimál­bér bevezetéséről van szó, ha­nem az egyes országokban ta­Minimálbérek az EU-ban (2009 JANUÁRJÁBAN) Ország Minimálbér összege (euró) Ausztria 1000 Belgium 1387,5 Ciprus 840 Csehország 306 Franciaország 1321 MAGYARORSZÁG 270 Nagy-Britannia 1010 Románia 153 Szlovákia 296 FORRÁS: EUROSTAT, FEDEE pasztaiható megélhetési költsé­gekhez történő viszonyítási szint egységesítéséről. Az átlag­bér 60 százaléka merült fel le­hetséges minimális arányként. Nominálértékben nem lenne értelme egységes minimálbér­szintet bevezetni, hiszen az EU- tagországokban jelentős kü­lönbségek vannak az életszín­vonalban. Gond az is, hogy pél­dául Dániában, Finnországban, Németországban, Olaszország­ban és Svédországban nincs tör­vényileg meghatározott mini­málbér, kollektív szerződések­ben rögzítik a legalacsonyabb béreket. ■ VG i i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom