Új Néplap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-19 / 65. szám

2 mamám ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁRCIUS 19., PÉNTEK MEGYEI TŰKOR Változó óvodai program A pedagógiai hetek keretében szervezett konferenciát teg­nap a megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat a megyeházán. Nagy Jenőnét, a Szent István Egyetem peda­gógiai karának adjunktusát, az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítá­sáról kérdeztük.- Miért tartják fontosnak ezt a konferenciát Szolnokon? —Tavaly nyáron 11 szakem­bert, köztük engem is, felkér­tek az óvodai nevelés orszá­gos alapprogramjának módo­sítására. Az egész ország terü­letén tartunk konferenciákat a változásokról, amelyekkel most ismerkednek az óvónők. Ezt az elméleti tájékoztatót műhelymunkák és kistérségi rendezvények követnek majd, ahol az óvónőket a gyakorlat­ban is segítjük a változások elsajátításában.- Valóban tilos lesz a papás mamás játék az óvodák­ban? — Szakmai bizottságunk — aki ezt az alapprogramot ké­szítette —, ilyen jellegű elvet nem fogalmazott meg.- Melyek a legfontosabb módosítások az alapprog­ramban? ,- Az óyoda ingyenes, a szol­gáltatásokért nem kérhetnék pénzt a szülőktől. Nem alkal­mazhatnak az óvodákban ta­nítót, tanárt, művészeti szak­embert. Az óvónőknek kell el­jutni arra a szintre, hogy pél­dául különtornát, kézműves­vagy zenei foglalkozást tartsa­nak az alapprogram keretein belül. ■ B. B. szerint időszerű volt £ Kátyúba eshet a felzárkózásunk felmérés Az országos közutak több mint fele rossz minőségű a megyében www.mentok.hu Hatraltatja-e felzárkózásunkat az úthálózat minősége? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: * SZOL 0N.hu / A szavazás eredményét a holnapi szamunkban közöljük. Egy térség gazdasági versenyképessége, ezzel összefüggésben az ott élők életminősége nagy mértékben függ a közlekedési infrastruktúra fejlettségétől és állapotától. Képünk illusztráció. Az Alföldön csupán két megyében, Jász-Nagykun- Szolnokban és Békésben nincs egyetlen kilométer­nyi autópálya sem. De nem csak ez érződik a térség közlekedésében a KSH napokban közzétett elemzése szerint. Teleki József — Megfelelő úthálózat nélkül nincs gazdasági felzárkózás — ál­lítja a kereskedelmi és iparka­mara megyei elnöke. Dr. Sziráki András érdeklődésünkre el­mondta, Nyugat-Európában úgy tartják, 30 kilométeren belül el­érhetőnek kell lenni az autópá­lyának. Megyénk ezen a körön jóval kívül esik. Ezt erősíti a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) elemzése. E szerint a megye legtöbb kistérsé­géből átlagosan legalább fél óra kell egy gyorsforgalmi út eléré­séhez, Kunszentmárton környé­kéről pedig majd egy óra. A szakember szerint ez mutatko­zik meg a gazdasági erőviszony­okban is. Hiszen például a jász­berényi térség gazdasági szere­péhez hozzájárul, hogy onnan könnyebben elérhető az M3-as autópálya. Törökszentmiklós gazdasági szerepének erősödé­sében is jól tetten érhető a 4-es főút négysávúsítása - vélte Szi­ráki András. A KSH adatai szerint is a régi­ók gazdasági versenyképessége, és ezzel összefüggésben az ott élők életminősége meghatározó mértékben függ a közlekedési inf­rastruktúrától. Az Alföld két régi­ójában a közlekedés, szállítás ál­lítja elő a GDP öt százalékát Az ez­redforduló óta az Alfóldön 56 ki­lométerről 235-re nőt az autóutak, autópályák hossza, ám megyénk­ben egyetlen méternyi sem épült. Sajnos nem csak ebben van hi­ány. Az átmenő forgalom gyors le­vezetését az elkerülő utak, gyű­rűk hiánya is korlátozza. A főúthá­lózat 17 százaléka a települése­ken halad keresztül, amely las­sabb haladási sebességet tesz le­hetővé, és a külső szakaszoknál nagyobb balesetveszélyt és kör­nyezetterhelést jelent. A másik nagy gond, hogy a Ma­gyar Közút Nonprofit Zrt. minősí­tése alapján az Alföld országos közútjainak 64 százalékán, mint­egy 6500 kilométeren a burkolat állapota rossz, vagy nem megfele­lő. A megyék között pedig ebben a tekintetben is igen jelentős az el­térés. A jó burkolatú utak aránya Hajdú-Bihar megyében a legma­gasabb (22 százalék), a rossz mi- nősítésűeké pedig Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében kiugró, 76 százalékos. Megyénkben csak egy kicsivel jobb a helyzet, itt az utak több mint kétharmada rossz vagy nem megfelelő, és csak nyolc szá­zalék jó állapotú. Ráadásul az Al­föld országos közúthálózata sem a burkolatállapot, sem a teherbírás, sem pedig az egyenetlenség vonat­kozásában nem változott számot­tevően az elmúlt esztendőkben. — Az államnak fel kellene hagynia azzal a gyakorlattal, hogy rossz minőségű utakat mintegy autópályának minősít­sen és útdíjat szedjen - fogalmaz a megye közúti közlekedési szol­gáltatók szövetségének ügyveze­tője. Juhász József szerint ugyan­is nonszensz, hogy ha egy fuva­ros Szolnok egyik végéből el­megy a másikba, Szandaszőlősre és eközben érinti a 4-es főút elke­rülő szakaszát, útdíjat kell fizet­nie. Autópályáknál pedig éppen ellenkezőleg szokott lenni, a be­vezető szakaszok díjmentesek. Mire lenne inkább szükség, autópályára, vagy jobb utakra? Juhász József szerint számos bal­eset okozói a kátyúk, még ha ez nem is szerepel a statisztikák­ban. Az autópályák a biztonsá­gosabb közlekedést és a gazdasá­gi felzárkózást is szolgálnák. A KSH felmérése szerint a megyé­ken belül is élesek a területi kü­lönbségek. Hiszen például a szol­noki kistérség településeiről átla­gosan tíz percen belül el lehet ér­ni a megyeszékhelyet. Ez orszá­gosan is kiemelkedő. Ugyanak­kor Tiszafüred vagy a Kunhegyes környékén átlagosan fél óra kell a térségi központ eléréséhez. Európai uniós támogatásból megújuló alsóbbrendű és összekötő utak AZ észak-alföldön az elmált két évben összesen húsz mel­lékút újult meg több mint 50 kilométer hosszan uniós támo­gatások révén. Térségünkben így korszerűsödött a Farmos- fászberény, az Abony-Újszász összekötőút megyehatárig terje­dő szakasza, a Tiszaug-Kun- szentmárton összekötő út és a Tiszajen&Vezseny bekötőút. A regionális operatív program ke­retében zajló fejlesztések célja az volt, hogy javuljon a kistele­pülések elérhetősége. A programba azokat a 4 és 5 számjegyű utakat von­ták be, amelyek teherbí­rása nem felel meg az utóbbi években megnöve­kedett forgalomnak. Szabó István alpolgármester az északi elkerülő nyomvonalát Megkérdeztük olvasóinkat Hisz-e a közvélemény-kutatási adatoknak? mezei lajos. Karcag:- Én bízom benne, hogy a va­lóságot tükrözik, az emberek névtelenül válaszolhatnak, így merik vállalni egy kérdésről az igazi véleményüket. Mivel több közvélemény-kutató cég van, egyiknek sem érdeke, hogy valaki javára szóló, nem a megkérdezettek véleményé­vel egyező, hanem fals adatot hozzon nyilvánosságra. csordás imréné, Túrkeve:-A televízióban szoktam időn­ként látni a különböző közvéle­mény-kutatások aktuális ered­ményeit. Mivel nem foglalko­zom a politikával, ezért na­gyon nem követem figyelem­mel, hogy melyik párt hogy áll. De amennyire tudom, a válasz­tási eredmények többnyire tük­rözik a közvélemény-kutatók felmérésének eredményét. MOLNÁRNÉ GALLA GABRIELLA, Jászberény: - Nem hiszünk sem a politikai közvélemény-kutatá­soknak, sem pedig a politiku­soknak. A különböző televíziós csatornákat megnézzük ugyan, de azokról legalább tudjuk, hogy melyik párt oldalán áll­nak Azt is alaposan meggon­doljuk, hogy elmenjünk-e egyál­talán szavazni idén. Nem lehet hinni itt már senkinek sem. Kiss józsefné, Szolnok:- Hiszek a politikai közvéle­mény-kutatási adatoknak Sze­rintem a valóságot tükrözik, és sokat elárul a hétköznapi em­bereknek Rendszeresen meg­nézem az eredményeket, mert érdekelnek Úgy gondolom, leg alább kilencvenszázalékos a valóságtartalma. Bízom abban, hogy nem csapnak be bennün­ket a kutatás készítői. Gémesi: a feladatok terén ésszerűsítés szükséges Az önkormányzatok helyzetéről, valamint a működőképességük fenntartása érdekében szüksé­ges intézkedésekről tartott saj­tótájékoztatót Szolnokon dr. Gé­mesi György, a Magyar Önkor­mányzatok Szövetségének elnö­ke. A szövetség vezetője a fóru­mon elmondta: 2010-ben körül­belül 250-300 milliárd forinttal csökken az önkormányzatok rendelkezésére álló költségveté­si keret. Ennek következtében az önrendelkezési szervek jelentős része a működési küszöbre sod­ródik, az év második felében pe­dig anyagilag ellehetetlenülhet. Az önkormányzatok egyre nö­vekvő adósságállománya keze­lésre szorul, ehhez pedig éssze­rűsíteni kell a feladatokat, töb­bek között az intézmények mű­ködtetése, az oktatás és az egész­ségügy terén. Az elnök szerint hazánkban nem az önkormányzatok száma túl sok, hanem azok feladatai nincsenek racionálisan, megfe­lelőjogszabályi háttérrel rendez­ve. Emiatt nem kevesebb önálló települési szervezetre, hanem a feladatok előnyösebb megosztá­sára kell törekedni. Dr. Gémesi György hangsúlyozta: az új kor­mánytól nem azt várják, hogy pénzt hozzon egy táskában, ha­nem azt, hogy partner legyen az önkormányzatok fenntartható­sága érdekében kezdeményezett párbeszédben. ■ G. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom