Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-08 / 32. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ MEGYEI TŰKÖR zető szerint több oka van annak, hogy a reál szakos mesterkép­zésre kevesen mennek. A keret­számokat azért is nehéz feltölte­ni, mert hosszú évek óta a hazai oktatáspolitikai döntések követ­keztében másodlagos tantárgy- gyá minősültek a reál tantár­gyak. Heti egy- másfél óra jut ezekre a nagyon is fontos tár­gyakra. Az érettségiben sem je­lennek meg, a szaktárca inkább az informatika és idegen nyelvi szakokat preferálja. Az elmúlt másfél évben próbálták visszaál­lítani a reáltárgyak korábbi presztízsét, de erre idő kell. Dr. Pataki Mihály, a Közokta­tási Intézményvezetők Munkál­tatói Szövetségének Országos el­nöke is úgy látja, jelentősen csökken a természettudomány szakos tanárok száma. A koráb­bi évekhez képest csökkent óra­számban oktatják az általános és középiskolákban a természet- tudományos tárgyakat. Azon kí­vül nem elég hatékony a termé­szettudományi pálya felé történő orientáció. Kisiskolás kortól kel­lene a természettudományos szemléletet kialakítani. Gyakor­latiasabb megközelítésben, an­nak érdekében, hogy a későbbi­ekben a természettudományos tantárgyak iránti érdeklődés na­gyobb legyen.- A felsőoktatási intézmé­nyekben az alapképzésben résztvevők zöme csak egy szakot vesz fel. A tanárképzés szem­pontjából megkérdőjelezhető ez a képzés, mert így kevés lesz majdan az állásban lévők óra­száma. Az igazgatók, éppen a csökkentett óraszám miatt, nem tudják kiadni a kötelező óraszá­mot — magyarázta dr. Pataki Mi­hály. Az országos felmérés is azt mutatja, hogy öt év múlva a most természettudományos tárgyakat tanítók ötven százaléka nyugdíj­ba vonul. Ez a probléma egyéb­ként jelen van az Európai Unió más tagországokban is. X GVORSSZAVAZAS ■ Ön szerint miért nem elég vonzóak a reál tantárgyak? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: SZOUON.hu W A szavazás eredményét a holnapi számunkbanki^ Hová tűnnek a kémiatanárok? oktatás Egyre kevesebben jelentkeznek természettudományos mesterképzésre Alapszakon fizika, kémia, biológia választható, a ta­nári diploma azonban csak mesterképzésben szerezhető meg. A hallga­tók zöme a három év után nem akar tanár len­ni. Ennek a következmé­nye, hogy tavaly az ELTE mindössze két fizika sza­kos tanárhallgatót, a sze­gedi egyetem hármat vett fel a mesterképzésre. Négyesi I—Daróczi E.- A mesterképzés rendszere tényleg nem zökkenőmentesen illeszkedik az alapképzéshez. Ez igaz a reál szakos tanárok eseté­ben is — felelte érdeklődésünkre Molnár László, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója. A társadalmi megbecsülés, a fi­zetés és egyéb más tényezők ha­tására a tanárszakot megalapozó alapképzésre sajnos általában nagyon kevesen jelentkeznek. — A Varga Katalin Gimnázium végzős tanulói közül is alig-alig akad egy-egy tanuló, aki első he­lyen pedagógus szeretne lenni. A bölcsész szakok esetében jobb a helyzet, a közelmúltban két volt diákunk is visszatért taníta­ni az alma materbe angol-orosz, illetve angol-francia szakos vég­zettséggel - tette hozzá Molnár László. Mint megtudtuk, reá) szakos tanári állásra könnyebb mate­matika és fizika sz^ps tanárt találni, mint például kémia-bio­lógia szakost. Általában a kisebb óraszámú tárgyak (például a ké­mia) esetében az okoz gondot, hogy gyakorlatilag egy pedagó­gus el tudja látni az iskolai tan­tárgyfelosztásban kiadott összes kémiaórát. A gimnázium igaz­gatója szerint egy emberre nem szerencsés rábízni a teljes kép­zést, hiszen ilyen esetben nem valósul meg a szaktárgyon belü­li szakmai párbeszéd, többnyire nincs szakmai kontroll, továbbá a tanár betegsége esetén az órák szakszerű helyettesítését nem lehet megoldani. — Ezért az igaz­gatók sokkal jobban örülnek a két, még inkább három szakos kollégáknak. Több reál szakkal rendelkező pedagógust viszont valóban nehéz találni - tette hozzá Molnár László. Szerettessék meg a diákokkal a fizikát, kémiát! a megoldás dr. Pataki Mi­hály szerint az lenne, ha emelnék ezeknek a tantár­gyaknak az óraszámát. Lé­nyeges, hogy a tanárok szeret­tessék meg a diákokkal a ter­mészettudományt. — Növelné a természettudományos tan­tárgyak presztízsét, ha leg­alább egy tárgy szerepelne kö­zülük a kötelező érettségi tan­tárgyak között. azon kívül mind erkölcsileg, mind anyagilag ismerjék el az oktatókat — fűzte hozzá a Közoktatási Intézményvezetők Munkáltatói Szövetségének Országos elnöke. Foglalkozások társadalmi megbecsültsége (említések aránya, százalék) orvos 71,1 jogász 53,5 műszaki mérnök 20,3 közgazdász 20,2 természettudós 10,2 informatikus 7,9 középiskolai humán szakos tanár 5,7 tanító (általános iskolában) 4,6 társadalomkutató 4,3 agrármérnök 2,3 FORRÁS: FELVI.HU Nincs utánpótlás. Ot év múlva a most természettudományokat oktatók fele nyugdíjba vonul. Képünk illusztráció. Rendkívül kevés hallgató kezdte meg szeptemberben a természettudományos tanári mesterképzést. Kevesebb, mint ahányan például 2007-ben ilyen diplomát szereztek. Fizikatanári mesterszakra összesen 42 hall­gató került be, miközben két éve még hatvanan kaptak tanári dip­lomát. Kémia szakosnak most 24 hallgató tanulhat; 2007-ben 45 diplomát adtak át. Az egyik kisújszállási középis­kolában nem érzik a reál szakos pedagógusok hiányát. - A kisúj­szállási Móricz Zsigmond Gim­názium és Közgazdasági Szak- középiskola Kollégiumban min­den reál tantárgyat szakos peda­gógus tanít - tudtuk meg Szabó Tamás igazgatótól. Az iskolave­OlvasóinK írtóK A kutyatartás felelősség Sokszor hallani, olvasni olyan sajnálatos hírt, hogy kutyák támadnak meg idős embereket, gyerekeket, ke­rékpározókat, gyalogosokat. Nem tudom, miért hagy­nak felügyelet nélkül kisgye­reket egy lakásban együtt a kutyával? Vagy miért nin­csenek) zárt kenelben na­gyon sok helyen az udvarban a kedvenc(ek) olyankor, ami­kor a gazdi nincs otthon? De ha otthon tartózkodik, akkor is miért engedik, hogy hirte­len, váratlanul odavágódjon a kutya a kerítéshez, megré­mítve, szívbajt hozva az arra járókra? Vannak, akik este ki­nyitják a kertkaput, hogy hadd menjen, hadd szalad­gálja ki magát az a kutya éj­szaka, reggelre úgy is haza­jön. Sok a csavargó, elveszett, gazdátlan állat. Sajnálom őket, hogy sorsukra engedte akarva-akaratlanul a gazdá­juk ezeket a jószágokat. Min­dennapos látvány, sőt divat, hogy pici kutyával sétál vala­ki naponta többször az utcán. Ennek is éles foga van, és mi történik, ha adott pillanatban valakinek a bokáját elkapja? Vajon a kutyákkal sétálók mi­ért nem veszik komolyan, hogy szájkosárral kellene sé­táltatniuk kedvenceiket? tyi otthagyott kutyagumit már nepij is említem- m;>) Abban sem vagyok biztos, hogy például a társasházak­ban, sokemeletes panelhá­zakban lakók tisztában van- nak-e azzal, hogy egy lakás­ban hány háziállat: kutya, macska tartható? Mikor kell a szomszédok hozzájárulása ahhoz, hogy valaki kutyát vi­gyen a lakásába? Ezt kérde­zés nélkül teszik meg, pedig a szomszédok hallgatják órá­kon át a kutya vinnyogását, zörgését, sokszor a hangos sí­rását, ha a gazdi távol van. Ezek apró dolgok, mégis sokan nem veszik figyelem­be, amikor egy-egy kis állatot visznek haza. Mert az állatot nemcsak szeretni, gondozni kell, hanem annak a tartása felelősség is... SZABÓ IMRÉNÉ, SZOLNOK Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint melyek a legmegbecsültebb szakmák? MAKAI CSABA. Karcag: - Talán az orvosokat, ügyvédeket, pe­dagógusokat becsülik meg leg­jobban, akiknek a munkája jobban a középpontban van. Nagy szükség volna jó szak­munkásokra is. Mivel őket ma nem fizetik meg, a fiatalok kö­zül egyre kevesebben választ­ják a régi, hagyományos szak­mákat, inkább főiskolára men­nek, mert a diploma többet ér. patkós ádám, Túrkeve: - Sze­rintem a magasabb végzettsé­gűek számíthatnak arra, hogy szakmájukat megbecsüljék. A megbecsülésen elsősorban az elhelyezkedési lehetőségeket és a korrekt fizetéseket értem. Ilyen például a villamos-, gé­pész-, és építészmérnök, de sok helyen keresik a nyelvtu­dással rendelkező logisztikai szakembereket is. dr. sütő mihályné, Karcag:- Erkölcsileg minden becsüle­tesen és tisztességesen dolgozó embert el kellene ismerni, le­gyen az egy jó asztalos, tévé­szerelő, lakatos vagy orvos. Ma még tekintélye van a peda­gógusnak és mérnököknek is. A fizetést tekintve szerintem a számítástechnikai területen és a közszolgálatban dolgozók a legmegbecsültebbek. LÁSZLÓ CECÍLIA, Szolnok - Szerintem az orvosoké a leg­megbecsültebb szakma. Azon kívül az ahhoz hasonló, embe­rekkel foglalkozó, nagy felelős­séggel járó munkát végzőké. Emberek élete múlhat rajtuk. Úgy gondolom, megbecsülik még az emberek a tűzoltók te­vékenységét is. Ők azok, akik kockára teszik az életüket a mások testi épségéért. Nem hiányzik az utazási kedv, csak a hozzávaló Folytatás az 1. oldalról Utazási kedvből nincs hiány, hi­szen csak három százalék volt az, aki azt állította, hogy nem szeret utazni. Az útnak indulók többsége is leginkább lakóhelye közelében maradt, és itt, az Észak-Alföldön kerestek felüdü­lést. De viszonylag többen vet­ték célba a Balatont és a fővá­rost. A saját anyagi helyzetüket átlag felettinek érzők 32 százalé­ka tett belföldön hosszú utazást, míg a nagyon szűkös körülmé­nyek között élőknek csupán 8 százaléka. Azoknak, akik dol­goznak, jóval nagyobb az esé­lyük a turizmusba való bekap­csolódásra, mint az idősebb kor­osztálynak, a nyugdíjasoknak. A nyaralóval, hétvégi házzal ren­delkező háztartások tagjainak több mint fele volt hosszú utazá­son. A személygépkocsit hasz­náló háztartásokban élők ötödé, a többieknek csak tizede szá­molt be négy-vagy többéjszakás utazásról. Régiónk egyébként is mind kedveltebb célpontja a hazai tu­ristáknak. Ezt jelzi, hogy bár az utazásokra fordított idő majd ne­gyedét a Balatonnál töltötték el a turisták, ám Budapest, illetve a Közép-Duna vidéke után a harma­dik leggyakrabban látogatott ré­gió az Észak-Alföld volL Térségün­ket azonban elsősorban a rövi- debb, 2-4 napos kirándulásokra keresték fel a vendégek. ■ T. J. f * i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom