Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-06 / 31. szám
2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP — 2010. FEBRUÁR 6., SZOMBAT Százezres támogatástól eshetnek el a családi gazdák Bajba kerültek azok a családi gazdaságok, ahol nem azonos a földhasználattal és az állattartással foglalkozó személy. Utóbbiak ugyanis hiába kérnek támogatást. A probléma alapja az, hogy az egységes területalapú és a kiegészítő nemzeti támogatásokról szóló rendelet szerint a termeléstől elválasztott, állatlétszám alapján meghatározott történelmi bázisjogosultság a múlt évtől kezdődően csak azoknak a termelőknek adható, akik egységes területalapú támogatási jogosultságot szereztek. Ez sok családi gazdaságot érint hátrányosan, mivel elkülönül a föld- használat, illetve az állattartás személye. Ez azt jelentheti, hogy a földhasználattal a papír szerint a férj, míg az állatokkal a feleség foglalkozik, s utóbbi az állatállományhoz kapcsolt történelmi bázisjogosultság tulajdonosa is, de földet nem művel. Ezek a gazdák most szembesültek azzal, hogy gyakorlatilag elestek a történelmi bázis alapján juttatandó támogatásoktól. így egy jószágokkal is foglalkozó családi gazdaság több százezer forint összegű támogatástól esik el, mely a vidéki lakosság megélhetését teheti kockára. A Magyar Agrárkamara ezt jelezte az agrártárcának, s kéri, hogy a családi gazdaságok a történelmi bázisjogosultságaikat a gazdasági társaságokra meghatározott módon kaphassák meg, amennyiben az állattartó és a növénytermesztő egy családi gazdaságot alkot. ■ L. Z. Épül két új játszótér Kengyelen Huszonhétmillió forintot nyertek a kengyeliek két játszótér építésére vidékfejlesztési pályázaton. Az önkormányzatnak az áfa ösz- szegével kell majd a beruházás költségeihez hozzájárulnia. Kengyelen eddig csupán egy, az uniós előírásoknak megfelelő játszótér volt. A két új teret a Rákóczi úton, valamint a Bagimajor úton alakítják majd ki a lurkók nagy örömére. Jelenleg a közbeszerzési eljárás kiírását készítik elő a szakemberek. ■ B. B. A város nem tart el mindenkit jászkarajeimő Nem megoldás a közhasznú munka? a seprés nem teremt új értéket mindez már korábban megtörtént, így pengeélen egyensúlyozunk. Ráadásul a költségek meredeken emelkedtek.- Ez a legnagyobb gond?- Igen, meg a növekvő munkanélküliség. A környező városokban, Abonyban, Cegléden, Szolnokon több idevalósi lakosunk állástalan lett. Nem megoldás a közhasznú vagy közcélú munka, mert a sepregetés, ge- reblyézés új értéket nem teremt. Már pedig ahhoz, hogy életképes legyen egy falu, ahhoz orvos, iskola és munkahely szükséges. Ez tartja meg a fiatalabb nemzedéket. Az pedig ostobaság, hogy a város mindenkit eltart, aki beköltözik a faluról. Itt kellene boldogulni azok egy részének, akik ide születtek. Egy kitörési pont azért még kínálkozik: a mezőgazdaság. Nem véletlenül vagyunk hasonló jellegű település, hiszen autó-összesze- relő üzemeket nem lehet mindenhová létesíteni. ■ A lelkiismeretes orvos egy kicsit pap is, egy kicsit pedagógus is. Pusztai Béla nyugdíjas, aki éppen az aprólékot eteti.- Ahhoz, hogy ne kelljen mindenért a boltba menni, csirkék, tyúkok is kapirgálnak az udvaron. Ez is egyfajta segítséget jelent abban a hónapban, amikor a fűtésszámla negyvenezer forint, és akkor még nem beszéltünk a drága gyógyg^rekről, a villanyról, a vízről. Korábban hizlaltunk is, de abból már kikoptunk. Takarmány van, ad a kis föld, és jól jön a friss tojás, kincs az a családnak. A felesége, Ágnes évek óta lapunk egyik kézbesítője, mivel az Új Néplap oda is jár.- Engem, mint háziasszonyt a horoszkóp, a piaci hírek érdekelnek, meg azok az emberi sorsok, melyek a miénkhez hasonlóak, de máshol élnek.- És megítélése szerint miképpen?- A döntő többség úgy, mint mi. Alaposan megnézik, mit, hová, mire adnak ki. Mivel vannak gyerekeink, unokáink, spórolunk, jószágokat tartunk, hogy segíthessük őket. Hússal, tojással, gyümölccsel, kinek mi van. Ha már egyszer vidékre, kertes házba születtünk. Nem igaz? Jászkarajenő háromezer lelkes község Pest megye déli részén. Rendelkezik óvodával, új iskolával, idősek klubjával, kultúr- házzal, könyvtárral. S ezer szállal kötődik Szolnokhoz. D. Szabó Miklós Pusztai Béla a baromfiudvar kosztosait eteti, a gondozást tojásokkal honorálja meg a tyúknemzedék A település lakosai egészségére két családi orvos ügyel, közülük dr. Kocsis István nem csak idevalósi, de több mint egy évtizede gyógyítja a hozzá fordulókat. — Ha nincs influenzásakkor is megfordul a rendelésemen 30- 40 beteg, de ilyenkor, télen 60- 70-en is megfogják a kilincset. A panaszok az országos átlaghoz hasonlóak: szív- és érrendszeri, daganatos, valamint mozgás- szervi problémák fordulnak elő legtöbbször. Ami a most esedékes influenzát illeti, ez szerencsére nálunk nem aratott, talán eddig nyolc-tíz hasonló eset történt a településen. — Jószerével ideköti majdnem az egész élete. Megítélése szerint milyen a jó háziorvos? — Erre nehéz egyetlen mondattal válaszolni. Nem baj, ha alaposan ismeri a falut, a betegeit, mert így kevesebb lesz a t meglepetés. Aztán szerintem a s lelkiismeretes orvos egy kicsit J pap is, egy kicsit pedagógus is. I Mert egy beszélgetés sok mindent kideríthet, lehet hogy el sem kell mennie egy távoli szak- vizsgálatra az illetőnek. Az is igaz, ennyi egy helyen eltöltött év után az ember már sok mindent tud a hozzá fordulókról, ami viszont orvosi titok, mert csak rá tartozik és a betegre. Tóth Istvánná Marika néni Kara egyik ismert lakója. A 83 éves, messze földön ismert özvegy égetett, vagy ahogyan a köznyelv nevezi, pörkölttortája sok elismerést szerzett elkészítőjének és lakóhelyének is.-Úgy kezdődött az egész, hogy 27 évesen a saját kodalmamra én készítettem a pörEzüst diplomát és serleget kapott egy országos versenyen költtortát. Ennek bizony már ötvenhat éve. Ne kérdezze, hogy kitől tanultam, mert az a válaszom, hogy a saját káromon.- Hányféle embert, tárgyat képes megmintázni? — Eddig száznál is többfélét. A legelső alkotásom egy szép hízó olt. Aztán formáztam juhászt, juhokat, kutyát, kajászkarajenö Pest megye déli csücskében fekszik és közigazgatásilag határos jász- NagykunSzolnokkal és Bács-Kiskun megyével is. A község területe a XVIII. században a kunoknak jutott. Valószínű a Kara név is kast, szívet, templomot, hintót, pusztai tanyát, menyasszonyt, vőlegényt, lovas kocsit, szánkót, lutott belőlük Szolnokra, Pestre, meg külföldre is.- Mindezek ismeretében mi a kedvelt étele? — A tejfölös csirkepaprikás no- kedlivel, amelyet szintén én készítek el. egy kun nemzetséget jelent. Később Eger várához tartozott, a törökök idejében elpusztult. A pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és lászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt. 1856-tól kezdett újra benépesülni. A település Palya István polgármester nagy gondban van, hiszen el kell készíteni az idei költségvetést.- Tavaly 320 millióból gazdálkodtunk, és már az is hatalmas megszorításokat tartalmazott. Az idén további 8 százalékkal csökken a költségvetés. Csak azt nem tudom, hogy honnan, mi-- bői vegyük el a milliókat, mert 1877-ben lett teljesen önálló, és 1901-ben a község megkapta a Jász” előnevet is, és ettől kezdve Jászkarajenő néven szerepel. 1955-ben a terület egyik részéből önálló község alakult Tisza- jenő néven. Nem csoda, hogy több az olyan házasság, amikor a karai legény tiszajenői lányt vezetett oltár elé. Bács-Kiskun, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán A műhely égett, a palackok robbantak veszélyhelyzet Két órára lezárták és kiürítették Szolnokon a Botond utcát A mentők megmártóztak a holtág jeges vizében Négy puskalövés dördült pénteken ebédidőben Szolnokon, a Botond utcában. Egy rendőrségi mesterlövész lőtte ki a tűzben át- hevült acetilénpalackot, elhárítva így a közvetlen robbanásveszélyt. A rendőrség persze előtte már lezárta a környéket, a szomszédos házakat pedig kiürítették, minden eshetőségre készen. A tűzoltókat két órával korábban, fél tizenegykor riasztották egy családi háznál keletkezett-^ garázstűzhöz - tájékoztatta la- 1 púnkat Erdélyi Tibor, a tűzoltó- | ság szóvivője. Még úton voltak, f amikor kapták a hírt, hogy a tűz- | ben felrobbant két pb-palack. £ Amikor a helyszínre értek, a ház Tűzoltó hűti a műhelyudvaron a felrobbant, forró gázpalackokat végében lévő ötven négyzetméteres műhely már teljes terjedelmében lángolt, és a tűz átterjedt a családi ház tetőszerkezetére is. Egy teljes órába telt, mire sikerült - hat vízsugárral - megfékezni a lángokat. Közben kiderült, hogy a lángoló épületben két hegesztéshez használt oxi- génes, illetve egy-egy acetilén-, illetve CO-palack is van. Ezeket a tűzoltóknak sikerült kimenekíteniük az udvarra, megelőzve a berobbanásukat. Ekkor került sor a mesterlövész bevetésére. Az elsődleges megállapítások szerint a műhelyben, a tüzet megelőzően, hegesztési munkákat végeztek. Személyi sérülés nem történt. ■ L. M. L. A gyakorlat menete szerint az Életjel Mentőcsoport egyik tagja neoprén ruhában csobbant a jeges vízbe. Eközben a partról indulva Túri László, a mentőcsoport vezetője mutatta be, mi is ilyenkor a teendő. Hason fekve, egy jégen csúsztatható hordágyon indult kollégájáért, a kezében lévő ékeket a jég felületébe szúrva haladt előre. Közelebb érve a lékhez, szíjat vetett át a vízben lévő hóna alatt, és felsegítette a hordágyra. A parton lévő tűzoltók előbb a vízben kihűlt embert húzták ki, akiért mentők érkeztek műanyag hordágy- gyal. Később ugyanezt a szolnoki tűzoltók még kétszer megismételték. — Azért van szükség az ilyen gyakorlatokra, mivel a Szolnoki Tűzoltóság vonulási területén rengeteg a vízfelület—mondta el Dékány László alezredes, a Szolnoki Tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési osztályvezetője. - A mínuszok beálltával sokan sportolni mennek a befagyott vízfelületekre. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy mindig lehetnek olyan részek, ahol a zord hideg ellenére is csak pár centis a jégtakaró a melegyíz-aláfolyá- sok miatt. Az ilyen helyeken könnyen megtörténhet a baj. A vízi rendőrség tájékoztatása szerint az Alcsi-Holt-Tiszán jelenleg 20 centis a jégtakaró. ■ Németh G. 4 4 «
