Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-01 / 26. szám

2010. FEBRUÁR 1, HÉTFŐ 7 GAZDASAG APEH-kérés: útmutató az 1042 a bevalláshoz Az adóhatóság az Alkotmánybíró­ság (AB) határozatában foglaltak­nak megfelelően módosította az egyes nagy értékű vagyontár­gyakkal összefüggő kötelezettsé­gek bevallására szolgáló 1042-es bevallás nyomtatványt, a hozzá tartozó útmutatót, valamint a be­vallás kitöltését segítő, az APEH honlapján elérhető programját is. Aktualizálta az egyes nagy ér­tékű vagyontárgyakat terhelő adó alapvető szabályairól szóló információs füzetet is. Az APEH azt kéri, hogy azok, akik az adóhivatal honlapján el­érhető programmal készítik el 1042-es bevallásukat, minden esetben a legutolsó verziót tölt­sék le. Akkor is, amikor más be­vallással együtt kell teljesíteni az egyes nagy értékű vagyon­tárgyakkal összefüggő kötele­zettséget. A nyomdai úton előállított 1042-es bevallás lakóingatlanok­kal kapcsolatos részeit figyel­men kívül kell hagyni, a bevallás 01-es lapját pedig át kell húzni az APEH tájékoztatója szerint. Az adóhatóság január 28-án, az alkotmánybírósági határozat közzétételének napján megsem­misítette az APEH internetes ol­dalára kihelyezett vagyonadó­kalkulátort használókról rögzí­tett adatokat - tette közzé hon­lapján a hivatal. Az adatok meg­semmisítésére az adatvédelmi szabályok szerint került sor, erről jegyzőkönyv készült. A va­gyonadó-kalkulátort is eltávolí­tották a honlapról. A nagy értékű lakóingatlan adójáról bevallást benyújtók ese­tében az adóhatóság intézkedik a bevallás adatainak törléséről, az iratok megsemmisítéséről, és erről az érintetteket személyre szólóan tájékoztatja - tette köz­zé az APEH honlapján. ■ Sokan, sokkal tartoznak AZ ADÓHATÓSÁGNAK 2009 vé­gén 1655 vállalkozás tarto­zott egyenként több mint 100 millió forinttal, valamint 2 955 magánszemély és egyéni vállalkozó egyenként több mint 10 millió forinttal folyamatosan, 180 napon túl - derül ki az APEH hon­lapján közzétett listákból Földpiac: árrobbanás előtt moratórium A hazai gazdálkodók forrás híján ma sem tudnak termőföldhöz jutni Elkerülhetetlen az árrob­banás a termőföldek pia­cán a földvásárlási mora­tórium lejárta után. Az azonban nem biztos, hogy Magyarország képes lesz kiharcolni a 2011 ta­vaszán lejáró tilalom meghosszabbítását. Gyükeri Mercédesz Reálisnak tűnnek a termőföld- árak robbanásáról szóló jósla­tok. Ma a mezőgazdasági terme­lésbe bevonható (40-50 hektáros vagy annál nagyobb) föld átla­gos ára nálunk hektáronként 600-800 ezer forint, miközben akár a szomszédos Ausztriában is 2,5 millió forintnak megfelelő összeget kérnek érte. A válság hatására 2008 végén 30-40 szá­zalékkal nőttek ugyan az árak, ám a kereslet később visszaállt. Vagyis a földvásárlási tilalom (moratórium) lejárta, tehát 2011 májusa után drágulhat a föld. A leköszönő Országgyűlés valószí­nűleg egyhangúlag fog rábólin­tani a tilalom meghosszabbítá­sát sürgető MSZP-s határozatter­vezetre. ■ A parlament rábólinthat az MSZP javaslatára a tiltás megnyújtásáról. „A magyar gazdálkodók érde­ke a moratórium fenntartása, an­nál is inkább, mivel a csatlako­záskori állapothoz képest nem történt érdemi változás” - véli Forgács Barna. Ezért kezdemé­nyezte az általa vezetett Magyar Agrárkamara a tilalom fenntar­tását támogató határozatot is. Fontos azonban tudni, hogy a földárak a hazai mezőgazdaság jövedelmezőségéhez képest egy­általán nem alacsonyak. Sőt, né­hol irreális összeget kérnek: ha pedig ezen az áron sem tudja megvenni a földet egy hazai gaz­dálkodó, mindegy, mennyire drágul majd - tette hozzá. „A csatlakozás óta a szférá­nak juttatott támogatásoknak hála a jövedelemtermelő képes­ség évről évre növekedhet. így a meghosszabbított moratórium lejártakor, 2014-re elérhetjük azt a szintet, hogy már ne okoz­zon zavart a piacon a külföldi vevők megjelenése” - mondta Forgács Barna. •.wbp*' :>íVf JL A termőföldárak alakulása (hektáronkénti átlagár, ezer forint) | 439 434 457 449 540 557 569 I 2006 > ■ 2007 ■ 2008 81 i I 404 415 Országos VGCRAFIKA Közép­Magyarország Észak­Magyarország Észak­Alföld Dél­Alföld Dél­Dunántúl Közép­Dunántúl Nyugat­Dunántúl Forrás: FVM A moratórium vége alaposan megmozgathatja a piacot - véli a Földbróker.hu vezetője. Für Zol­tán felhívta a figyelmet: nagyjá­ból 10 milliárd euró értékű ter­mőföld válna piacképessé. Az óriási kereslet pedig nyilvánva­lóan csábító lesz, különösen a tu­lajdonosok 95 százalékának, ők jórészt kárpótlási jeggyel vagy tsz-részarányosként jutottak né­hány hektáros tulajdonhoz, és nem is foglalkoznak gazdálko­dással. A négymillió hektárnyi termőterület kétmillió tulajdo­nos kezében van, miközben föld­alapú támogatást kétszázezer gazda kap, a száz hektár fölötti gazdaságokat pedig 12 ezer vál­lalkozás üzemelteti. A szakértő szerint a földvásár­lás első körben a magyar gazdák­nak éri meg, ám nekik nincs er­re mozgatható tőkéjük - ez lát­szott nemcsak tavaly, de koráb­ban, kedvezőbb agrárkonjunktú­ra idején is. Utánuk a magyaror­szági, majd a külföldi spekulán­sok érkezhetnek, és csak őket kö­vetnék a külföldi gazdálkodók. A jelenlegi rendszer sem zár­ja ki a spekulációt - emelte ki Raskó György agrárközgazdász. A művelés alatt álló földek két­harmadán most sem a tulajdo­nos gazdálkodik, a bérleti díjat pedig nem annyira az ingatlan ára, inkább a földalapú támoga­tás határozza meg. Ma minimá­lisan az EU-támogatást (tavaly hektáronként 42 ezer forint) el­viszi a bérleti díj. Ez a többnyire adózatlanul áramló összeg is ko­moly teher az amúgy is verseny- hátránnyal küzdő gazdák szá­mára - hangsúlyozta az agrárka­mara elnöke. Megjelenhet és felgyorsulhat ugyanakkor egyfajta koncentrá­ció is, ez szintén emeli a földek értékét. A Földbróker.hu vezető­je erre példát is említett: ha egy vásárló megvesz ötven egyhek- táros területet, az ötvenhektáros- sá terebélyesedő birtok értéke a duplája lesz annak, amennyiért Külföldi kézben a magosz szerint egymil­lió hektár termőföld lehet külföldiek kezében. Raskó György ezzel szemben úgy látja, ennél jóval kevesebb, 300 ezer hektár, és ennek a területnek a legnagyobb részét sem zsebszerződé­sekkel, hanem még 1994, vagyis a földvásárlási mo­ratórium bevezetése előtt, legálisan vásárolták meg többnyire osztrák tulajdo­nosaik. megszerezte a földeket. A piaci alapú koncentráció ugyanakkor a monopólium kialakulásának a veszélyével fenyeget, ez újabb, akár másfélszeres áremelést hozhat nemcsak a vásárlás, de a bérlés piacán is. Erre jó megol­dást kínál a francia rendszer: ott hatósági árazású a bérleti díj - emlékeztetett Für Zoltán. EU: csak egyhangú döntéssel lehetne meghosszabbítani a moratóriumot AZ UNIÓS ÁLLAMPOLGÁROK földvásárlását a 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-közép- európai országban korlátozó, 2011 tavaszán lejáró rendel­kezés a tagállamok egyhangú döntése alapján három évvel meghosszabbítható. Ehhez azonban az adott országnak bizonyítania kell, hogy a libe­ralizáció komoly zavart okoz­na a földpiacon. Azt minden­esetre sikerült elérnie a ma­gyar agrárkormányzatnak, hogy a földvásárláshoz igény­be vehető állami támogatás rendszerét 2013 végéig enge­délyezi az EU. A spekulánsok elleni védeke­zést mindkét politikai oldal zász­lajára tűzte, ám nem megfelelő eszközökkel - véli Raskó György, aki maga is agrárvállalkozó. Hangsúlyozta: az igazi megoldás a földtörvény módosítása lenne. Annál is inkább, mivel minimá­lis az esély arra, hogy a 26 tagor­szág támogatja a magyar tilal­mat. Raskó szerint a földhöz ju­táshoz egyrészt magyarországi letelepedést, adófizetést, illetve azt kellene feltételül szabni, hogy az új tulajdonos főfoglalkozás­ként mezőgazdasági tevékenysé­get folytasson. Emlékeztetett: Dá­niában egyenesen középfokú ag­rárvégzettséget várnak el. ■ Mi lesz, ha a 26 EU-tag nem támogatja a mora­tórium hosszabbítását? Raskó szerint az az októberi törvénymódosítás, amely adóiga­zoláson túl a korábbi földműve­lést bizonyítandó környezettanul­mányt is elvár, nem jelent haté­kony védelmet. „Az önkormány­zatnak jobb rálátása van a dolog­ra, mint egy országos szakhatósá­gi szervnek” - emelte ki. Hozzá­tette ugyanakkor: Nyugaton a gazdák között is élnek azok a nor­mák, amelyek alapján büntetik azt, aki közülük nem tartja rend­ben a földjét, nem vesz részt a kö­zös területek karbantartásában. Meghallgatnák Gyurcsányt és Verest számonkérés Balsai István arról, miért tett most a Fidesz is feljelentést A Fidesz meghallgatná Gyur- csány Ferenc volt kormányfőt és Veres János volt pénzügyminisz­tert is a költségvetési bizottság keddre összehívott ülésén, mert „kiderült”, mindketten „szándé­kosan hazudtak” az ország gaz­dasági állapotáról - közölte Cser- Palkovics András, a Fidesz he­lyettes szóvivője vasárnap Buda­pesten. Gyurcsány Ferenc politi­kai felelőssége mellett felvetődik a büntetőjogi felelőssége is - mondta Cser-Palkovics, emlékez­tetve, a Fidesz feljelentést tett gaz­dasági adatok meghamisítása és eltitkolása miatt. Hozzátette: a közölt és a valódi adatok között mintegy 1000 mil­liárd forintos különbség is volt. Lapzártánkig a két „meghívott politikus” nem reagált. Balsai István, a párt elnöki stábjának jogi igazgatója - ami­kor szerdán feljelentette Gyur­csány Ferencet és Veres Jánost - arra hivatkozott: korábban az ítélőtábla újságírói feljelentés alapján megállapította, „sú­lyosan megsértették az adatvé­delmi törvény azon rendelkezé­sét, amely az adatok nyilvános­ságra hozatalát rendeli el”, és kö­telezte a KSH-t, hogy tegye köz­zé az EU-nak megküldött adato­kat. A fideszes politikus szerint ennek az ítéletnek fényében in­dokolt, hogy a párt ismét felje­lentést tegyen Gyurcsány Ferenc és Veres János ellen. ■ Balsai István: Egy korábbi ítélet alapján indokolt a mostani feljelentés is Óriási adócsalási botrány robban ki a németeknél? Németország történetének legna­gyobb adócsalási botránya előtt áll. Egy ismeretlen informátor ugyanis 2,5 millió euróért német adócsalókat leplezne le, ezt va­sárnap a berlini pénzügyminisz­térium hivatalosan is megerősí­tette. Az ajánlat hatal­mas vitát váltott ki a német fővárosban. A szóban forgó személy 2,5 millió eurót kér a pénzügyminisztéri­umtól, illetve az adóhatóságoktól azért a DVD-ért, amely 1500 olyan személy - törvénytelenül megszerzett - adatait tartalmaz­za, akik svájci bankszámláikon az adózás megkerülésével mil­liókat helyeztek el. A svájci kor­mány már jelez­te fenntartását. Az informátor lopott adatok­kal kereskedik, az adócsalók le­leplezésével viszont legkevesebb 100 millió euró folyhatna be az államkasszába. A politikusok és az adatvédők máris összecsaptak a felettébb kí­nos ügy miatt, amely ráadásul diplomáciai viszályt is okozhat Németország és Svájc között. A berni kormány ugyanis jelezte: meg­rendülne a bizalom Németország iránt, ha a berlini kormány lopott árut vásárolna meg. Doris Leuthard svájci államfő pedig úgy fogalmazott: meglehetősen furcsa lenne, ha egy jogállam tör­vénytelen adatokat használ fel. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom