Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-03 / 28. szám
12 TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 3., SZERDA Sok volt a bukás, emelték a vizsgadíjat drágulás Állítják, a magasabb díjtételek növelik a közlekedés biztonságát Az autósiskolák és maguk a tanulók is megdöbbenve értesültek arról, hogy az idei évtől az eddigi 3660 forintos vizsgadíjat közel négyszeresére emelték. Annak jártunk utána, mi eredményezte ezt a döntést? Erdős Csaba Kimutatták, hogy a túlságosan alacsony gyakorlati vizsgadíjak miatt indokolatlanul sokan vágnak bele a vizsgákba. Képünk illusztráció. A Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH) fordultunk a kérdéssel, ahol Szabó Aliz kommunikációs és PR referens válaszolt a kérdéseinkre. Legelőször arról érdeklődtünk, hogy mi indokolta a drasztikus áremelést? — A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelete határozza meg a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakat. Az új díjrendelet 2010. január 1-jén lépett hatályba - mondta Szabó Aliz. — A forgalmi vizsgák díjának emelését a közúti járművezetők esetében egyrészt az tette indo-1 kolttá, hogy az ötvenperces (au- 5 tóbusszal 90 perces) vizsga J költségei már régen meghalad- s ták a korábbi díjakat, másrészt kívánatos, hogy a vizsga megbecsülése javuljon, csökkenjen az indokolatlan vizsgapróbálkozások száma, rákényszerítse a tanulót a jobb felkészülésre, a képzőszerveket a hatékonyabb oktatásra, ezzel javítva a közlekedés biztonságát - mondta a PR referens. Szabó Aliz hozzátette, hogy az elméleti vizsgák díjai és a gyakorlati forgalmi vizsgák díjai aránytalan eltérést mutattak, a gyakorlati vizsgák hátrányára. A korábbi vizsgadíj mértéke egy „B” kategóriás forgalmi vizsga esetén az oktatási óradíjnak felelt meg, holott szakmailag elfogadott, a szakmai szervezetek által is támogatott, hogy a vizsgadíj az oktatási óradíj többszöröse legyen. A szigorúbb vizsgáztatás és a magasabb díjtételek növelik a közlekedés biztonságát. Elmondása szerint a 2006-2009 közötti forgalmi vizsgákra vonatkozó — az összes járműkategóriát tartalmazó — statisztikákból megállapítható, hogy az első vizsgára jelentkezőknek átlag 63%-a felelt meg a követelményeknek, a pótvizsgákon pedig csak a jelentkezők átlagosan az 53-55%-a tudott sikeresen levizsgázni. A közúti járművezetők forgalmi vizsgájának díja 2009 év végére jelentősen elszakadt mind a képzés tényleges költségeitől, mind a gépkocsi-beszerzési, és -üzemeltetési költségétől. Míg egy közepes kategóriájú gépkocsi egy tankolása 2009 évben már 12-14 000 Ft, addig egy ötven perces forgalmi vizsga díja 3660 Ft volt. A gyakorlati vizsgadíj nem érte el az oktatási óradíj átlagának kétszeresét (pl. 1975-ben ez a viszonyszám ötszörös volt), és nem ösztönözte a jelölteket a kellő gyakorlat megszerzésére, a megfontoltabb vizsgára jelentkezésre. Ezért egyre gyakrabban volt tapasztalható, hogy a többszöri sikertelen próbálkozás végöszszegben nem csak magasabb vizsgadíjat eredményezett, de emellett kudarcélményt is jelentett a vizsgázó számára, ami nem segítette elő a kívánt tanulási folyamatot. A PR-referens szerint a közlekedésbiztonság oldaláról vizsgálva a helyzetet, az alacsony vizsgadíj mellett „próba szerencse” alapon történik a vizsgázás, amely sikeressége esetén a vizsgakövetelmények minimumán bocsátja ki az új vezetőt a forgalomba, a magasabb vizsgadíj viszont arra ösztönzi a tanulót, hogy a vizsgán „biztosra” menjen. Ezáltal statisztikailag bizonyíthatóan megemelkedik azoknak a száma, akik a minimális vizsgakövetelmény szintjét meghaladó tudással tesznek vizsgát. — A fenti két állítást igazolja a forgalmivizsga-ered- ményesség folyamatos csökkenése, illetve a forgalomban 5- ször sikertelenek számának gyors növekedése. 2008-ban, a túlnyomórészt fiatal (könnyen tanuló) 17-30 éves korosztály esetében „B” kategóriából 100 vizsgázóra 182 forgalmi vizsga jutott - mondta Szabó Aliz. - Figyelembe véve, hogy „B” kategória forgalmi vizsgán 2008- ban 54 fő (2009 első félévében már csak 52 fő) felelt meg az első vizsgán, a fennmaradó 46 főre 127 vizsgaesemény jutott a sikeres vizsgáig, ami az ő esetükben átlagosan majdnem három vizsgának felelt meg. Ez azt jelenti, hogy a vizsgázók az előírásoknak megfelelő felkészülés helyett a vizsgadíj alacsony volta, „értéktelensége” miatt inkább csak próbálkoznak. A bemutatott állapot tartós fennmaradása nem kívánatos — húzta alá. Az emeléssel az volt az egyértelmű cél, hogy ne kísérletezgessenek vizsgát tenni-A KÉPZÉS területén jelentkező túlkínálat miatt a képzés színvonala csökken — mondta Szabó Aliz. — Ezt egyértelműen alátámasztja az elméleti és gyakorlati vizsgaeredményesség csökkenése, amelyből ídemelendő a „B" kategória gyakorlati forgalmi vizsgaeredmények elmúlt 5 évben jelentkező mintegy 10%- os csökkenése a vizsgázók első forgalmi vizsgái esetében (64%- ról 54%-ra). Az öt sikertelen forgalmi vizsgát követően PÁV- vizsgálatra kötelezetteknél az alkalmatlanok aránya mindössze 5,5%, vagyis az ötször sikertelenek 94,5%<l esetében a szakmai felkészültség hiányos. A csökkenő színvonal melletti követelményszint megtartása az indokoltnál és tolerálhatónál nagyobb nyomást gyakorol a vizsgabiztosra. Ez a vizsgakövetelmények csökkenéséhez is vezethet - tette hozzá. az NKH álláspontja szerint, a közlekedésbiztonság szempontjából kedvezőbb lenne, ha a vizsgázók a vizsgán kellő felkészültséggel jelennének meg, minimális tudásszinttel nem „kísérleteznének” sikeres vizsgát tenni. Szakmai várakozás szerint hosszabb távon a megemelt vizsgadíj azt eredményezi, hogy felkészültebb járművezet&jelöltek kerülnek vizsgára, kevesebb az egy vizsgázóra jutó vizsgaesemény, az átlag felkészültség magasabb lesz a minimális vizsgakövetelményeknél, ennek eredményeként a közlekedésbe kerülő járművezetők beilleszkedése zökkenőmentesebben történhet meg. Mindezen tényezők összhatása a társadalom szempontjából a közlekedésbiztonsági helyzet általános javulását eredményezheti. Kitüntető díjat kapott lapunk két munkatársa elismerés Uzsorásokról szóló cikksorozattal emelkedtek ki a tömegből Húsz év után feloszlott az MDF helyi szervezete Minőségi Újságírásért-díjat kapott lapunk két munkatársa, Géléi József és L. Murányi László. A 2009 decemberében megjelent cikkek közül a szakmai zsűri az Új Néplap két újságírójának: „Egy település szolgálja az uzsorás család gazdagodását” című cikkéért, és a sorozat korábbi daGelei József rabjaiért ítélte a decemberi Minőségi Újságírásért-díjat. Géléi József és L. Murányi László - akik első alkalommal részesültek az elismerésben - a lapunk hasábjain megjelenő sorozatukban a megyére is jellemző kamatos pénzek és csics- káztatások hátterét és szereplőit mutatták be. L. Murányi László: - Úgy tűnik, elindult valami az ügyben, s ebben talán a cikksorozatunknak is szerepe lehet. Amikor elkezdtünk a témával foglalkozni, a megyében még nem folytak hivatalos eljárások, jelenleg viszont már három büntető eljárás is folyik uzsoraügyben. A jelenség visszaszorítása érdekében a megyei rendőr-főkapitányság koordinálásával több, a szociális és a bűnüldözési területen érintett szervezet együttműködik. A cikk írása során a felkeresett településeken azt tapasztaltuk, hogy akihez fordula minőségi Újságírásért-díjat 1997-ben a magyar újságírás szakmai kiválóságainak elismerésére, illetve minőségének növelésére hozták létre. Az eltelt tizenkét esztendőben tunk, mindenki szívesen segített, azzal, hogy szeretne a háttérben maradni. Géléi József: - Nagyon megtisztelő, hogy nekünk ítélték a díjat, annál is inkább, mert most először tüntettek ki vele vidéki újságírót. Amikor hozzákezdmintegy százhuszonhét cikket és szerzőt tüntettek ki „A hónap írása” névvel is illetett elismeréssel. A díjjal oklevél és nettó 100-WO ezer forint pénzjutalom jár. tünk a témához, tartottunk tőle, hogy esetleg támadásnak leszünk kitéve. Két kritikus telefonon kívül szerencsére nem ért minket más negatívum. Érdekes volt megfigyelni, hogy ahogy sorra jelentek meg a cikkek, egyre több ember nyílt meg, és mondta el, amit tapasztalt. ■ Az 1989-ben Jászberényben létrejött MDF helyi szervezete tegnap bejelentette feloszlását. Mint azt Szentesi Mihály helyi elnökként utoljára tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, az elmúlt hónapokban már az MDF régi arculatának teljes felszámolásának lehettek tanúi, amikor is az országos vezetés már egyáltalán nem figyelt oda a helyi szervezetek véleményére. Bokros Lajos programja mögé sorakozott fel a pártvezetés, amelynek vannak figyelemreméltó elemei, csak a család, a kultúra, és a hit, tehát az ember hiányzik belőle. Kiemelték, a liberális párt értékrendjét már nem tudják felvállalni. ■ B.Cs. A hónap írásaként is emlegetik a díjat
