Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

2 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP — 2010. FEBRUÁR 27., SZOMBAT \ Behajtó verőlegények jártak Gyendán bűnesetek Nyomozás indult a „családlátogatók” ellen és egy esti kocsmai inzultus ügyében is Riadt romák riasztottak bennünket csütörtökön: kigyúrt, kopasz behajtók jártak Tiszagyendán elő­ző nap néhány házban, hogy „befenyegessék” őket, amiért nem fizetik meg az egyik helyi bolt­ban felírt adósságaikat. A riadt emberek állítása szerint talán még fegyver is előkerült a hívatlan vendégektől. Gelei J.-L. Murányi L. Nemcsak Tiszagyendának, de az utóbbi időben egyre feszültebbé váló cigány-magyar viszonynak sem tesz jót mindaz, ami a tele­pülésen történt hét közben.- Szerdán délelőtt két autó állt meg a ház előtt - mesélte Balázs Zoltánná, akinek a házánál ösz- szegyűltek az emberek az újság­írók érkeztének hírére. — Én mentem ki, de nagyon megijed­tem. Kilencen voltak, két autó­val. Az egyikük azt mondta: hol a férjem? Mondtam, dolgozik, én vagyok itthon. Akkor kezdte, hogy tartozunk a boltosnak, Csillának, és fizessünk. Mond­tam: fizetünk, ahogy tudunk, de hát egyszerre nem tudjuk tör­leszteni az egészet. Azt mond­ták: visszajönnek a jövő hét ele­jén, elseje után, és úgy készül­jünk, hogy fizetni kell, különben vér fog folyni. Félelemben telt a szerda este, és mint mondják, félnek azóta is a megfenyegetettek. A Balázsék házánál összegyűlt tíz-tizenkét felnőtt kapkodó, ideges szavai nyomán lassan kikerekedett a szerda délelőtt története, és az előzményekről egyfajta kép. Az ősszel kezdtek „felírásra” vásárolni az üzletben. Rákény­szerültek, mert a télen nem na­gyon volt munka, kevésből kel­lett valahogy élni. Azt is hozzá teszik: elismerik, nem mindig tudtak törleszteni, s bizony volt, hogy el-elmaradtak a részlettel.- Soha nem tagadtuk a tarto­zást — jelentette ki Balázs Zol­tán. — És meg is fogjuk adni, ami jár! Az a borzasztó, hogy fizet­tünk, ahogy tudtunk, mégis ve­rőembereket küldött ránk! A té­len nekem sem volt munkám, de már van. Törleszteni fogunk, de csak részletekben tudunk. A sértettek izgatott csoportja. Előtérben Balázs Zoltánná (jobbról), Cseh László (középen) és Pozák Erika (balról)- Az is baj ám, hogy pontosan nem is tudjuk, hogy mennyi a tartozásunk — szólt közbe egyi­kük. — Tartozunk, adunk meg valamennyit, aztán legközelebb nem kevesebb, hanem több az adósság. Amikor felírásra vásá­rolunk, veszi a blokkot, aláíratja velünk, de nálunk nem marad semmi papír. Ki tudja, mikor mennyit tesz rá még?.! i; Pozák Erika Tiszaroffon lakik, de neki is van felírt tartozása a tiszagyendai boltban. A behaj­tók őt is megkeresték otthon szerdán a pénzért, és azt mond­ja, őt és a családját is keményen megfenyegették.- Azt mondta Csilla a múltkor, hogy menjünk uzsoráshoz, kérjünk attól, adjuk meg neki az adóssá­got, aztán tartozzunk to­vább az uzsorásnak! Milyen beszéd ez?! A két autó - mesélték az ösz- szegyűltek - az adós házánál járt szerdán, mindenhol azonos forga­tókönyv szerint: a benn ülők ki­szálltak, a bolti tartozást kérték, majd megfenyegették a háziakat, hogy elseje után kezüket-lábukat eltördelik az ott lakóknak, ha nem fizetnek. — A többiek félnek, nem mer­nek beszélni! m magyarázta a fegyverneki Balázs Irén, aki az öccse megfenyegetett családjá­nak védelmére jött át Tiszagyen- dára. - Ezek is félnek, de jobb in­kább a nyilvánosság elé vinni a dolgot, akkor talán nem mernek visszajönni hozzájuk a verőlegények! Felje­lentést tettek a rendőrségen, de nem bízunk ab­ban, hogy rendesen k i ­vizsgálják az ügyet. Rendes vé­delmet pedig végképpen nem kapnak a rendőröktől! Tudják, mit csinált még ez a nő? Megha­talmazást íratott alá az egyik it­teni asszonnyal, hogy ő tudja fel­venni a segélyét, törlesztésként! Ha nem lett volna elég a meg­félemlített emberek által emle­getett fenyegetés, ez utóbbi mondat akkor is szöget ütött volna a fejünkbe. Hogy van ez: a bolt tulajdonosa-vesse fel a másnak járó segélyt, családi pótlékot? Irány hát a nevezett a kereskedelmi egység, amely­nek már a neve is megmoso­lyogtató ebben a történetben: Mosoly ABC. Az emlegetett tulajdonost, Szabó Csillát keresve tértünk be hívatlanul a közelmúltban szé­pen felújított boltba. — Itt vagyok, parancsoljanak. Miben segíthetek?-jött a válasz az egyik élelmiszerekkel megra­kott pult mögül. Meglepetésre Szabó Csilla az irodájába invi­tált, és készségesen állt kérdé­seink elé. zó- Valóban ön veszi fel a más­nak járó segélyt? - vágtunk azonnal a közepébe, utalva a ko­rábban hallott információra. • — A hír igaz, de ha a hátteret is megismerik, nyilván megvál­tozik a véleményük. Egy helybe­li asszony azzal keresett meg, Meg akarták késelni a bolt tulajdonosát? Balázs Irén: Félnek az emberek! A csütörtök este sem telt nyu­galomban Tiszagyendán. A helyi vendéglátóegységben egy 5-6 fős társasággal szórako­zott a bolt tulajdonosa, Szabó Csilla. Fél nyolc tájban az őt feljelentő egyik adós jelent meg a helyiségben, két tisza- bői férfival, akik szinte azon nyomban szóváltásba kevered­tek a jelenlévőkkel. Egyikük kezében hamarosan villant egy bicska is, emiatt a jelenlé­vők rendőri segítséget kértek. Mire a rendőrjárőr Török- szentmiklósról a helyszínre ért, a támadók már távoztak, ám ennek ellenére jegyző­könyv készült a történtekről, és Szabó Csilla feljelentést tett, életveszélyes fenyegetés miatt. Valószínűsíthető tehát, hogy újabb nyomozás is indul Ti­szagyendán. hogy „kamatos cigányok” hálójá­ba került, s képtelen szabadulni tőlük. Rendszeresen járnak hoz­zá, élelmiszert vetetnek vele, aminek „emelt díjas” árát a kö­vetkező hónapban követelik vissza. Elkísérik a segélyosztás­ra, s azonnal elveszik a pénzét, így soha nem tudja letörleszteni adósságát. No, ő kért meg, hogy segítsek neki: meghatalmazást ad, s vegyem fel én a pénzét. Ezt ő levásárolja tőlem, a rezsijét pe­dig ki tudja fizetni az anyja nyugdíjából. — Mi a helyzet a verőlegények­kel, a hírek szerint Kunmadaras­ról, Törökszentmiklósról, Kun-’ hegyesről érkezett erős fiúkkal? Valóban ön küldte őket?- Kis település Tiszagyenda, mindenki tud mindent a másik­ról, így én is tisztában vagyok vele, mivel vádolnak a falu szé­lén lakók. Hazugság ez az egész. Nézzék, ha cigányoktól akarnám ily módon visszakövetelni a pén­zem, nem a hasonló nációhoz tartozók közül válogatnék, mert akkor meg tőlük nem kapnám meg a kintlévőségem. Nem szö­vetkeztem senkivel, nem küld­tem senkit, semmi közöm az egészhez. — Ezek szerint nem is tagadja, hogy tartoznak magának.- Vidéken, szegény települé­sen szerintem nincs olyan bol­tos, aki ne kényszerülne rá a for­galom érdekében, hogy hitelbe is adjon élelmiszert. Mi, gyendai kereskedők is hasonló cipőben járunk. Nekem körülbelül húsz­huszonöt család tartozik rend­szeresen. A többség tisztessége­sen törleszt is minden hónap­ban, ám néhányan hajlamosak elfelejtkezni adósságukról. Ők átlagosan már közel kétszázezer forinttal tartoznak családon­ként. Egy hasonló helyzetbe ke­rült ismerősöm tanácsolta nem­rég, hogy bírósági úton próbál­jam meg behajtatni a tartozáso­kat, úgy van a legnagyobb esé­lyem, hogy visszakapjam a pén­zemet. Megvannak az elismer- vények, talán menni fog. A nyilatkozó cigány családok ugyan hitetlenkedtek, hogy lesz- e egyáltalán rendőrségi eljárás az ügyben, de dr. Tóth Péter al­ezredes, a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság vezetője, kérdésünkre elmondta, hogy már meg is indították a nyomo­zást, ismeretlen tettesek ellen. Összegyűltek az MSZP kopogtatócédulái Az MSZP minden megyei or­szággyűlési képviselőjelöltje a szükséges ajánlószelvény több­szörösét gyűjtötte már össze - hangzott el a tegnap. Bejelentették: Rózsa Endrét (6- os vk., Mezőtúr), Serfőző Istvánt (7-es vk., Kunhegyes) és dr. Va­dai Ágnest (8-as vk., Karcag) már nyilvántartásba vették, a sajtótájékoztatót tartó Csák László (3. vk, Szolnok) és Iván- csik Imre (4. vk., Szolnok) teg­nap adta le a kopogtatócédulá­kat. Hétfőn pedig dr. Gedei ló- zsef (1. vk, lászberény), dr. Sze­keres Imre (2. vk, lászapáti) és Tokajiné Demecs Katalin (5. vk., Kunszentmárton) is megteszi ugyanezt ■ B. Gy. Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan lehetne elejét venni a korrupciónak? ézsiás tibor, Szolnok: - Sze­rintem már az is sokat segíte­ne a korrupció visszaszorítá­sában, ha hitelesebben tájé­koztatnák az embereket. So­kan azt sem tudják igazán, hogy mi zajlik az országban, így a saját érdekeikért sem ké­pesek kiállni. Az is egy megol­dás lehetne talán, ha jobban megnéznék, hogy kit vesznek fel vezető pozícióba. koczka János. Jászberény. ­Úgy gondolom, nagyobb és ha­tékonyabb ellenőrzés kellene annak érdekében, hogy ne le­gyen korrupció. Nem elnéző nek kell lenni, hanem határo­zottnak. Aki olyan ellenőrzési pozícióban van, azt szerintem meg kell fizetni. Bár sajnos azok is gyakran korruptak. Az ebbe a kategóriába tartozókat pedig meg kell büntetni. Boldizsár Erzsébet, Karcag:- Először a vezetőket nem is­merősi, hanem szakmai ráter­mettség alapján kellene kine­vezni. Nézni kellene azt is, tud- e objektív maradni fontos dön­tés előtt. Ha a beosztásához magas fizetés jár, nincs meg benne a kísértés és nem akar eladni semmit. Ha mégis pénzt fogad el, akkor nagyon szigo­rúan kellene megbüntetni kovács Zoltán, Berekfürdő: ­Véleményem szerint van olyan fizetés, aminél nem éri meg kockáztatni. Az alulfizetettség miatt a korábban becsületesen dolgozó vezető is képes ma csúszópénzért szemet hunyni a szabálytalanság felett. A döntési körben dolgozók kö­zött egyre többen hatalmukat az ügyfélnél pénzre váltják. Ez elítélendő és büntetendő. Nincs köze a megyének a terrorcsoporthoz A lász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság cáfolta azo­kat az értesüléseket, miszerint a Magyarok Nyilai szervezet gya­korlótere Szolnok közelében lett volna. Az egyik kereskedelmi csa­torna reggeli műsorában a szerve­zetet lebuktató férfi azt mondta, hogy Szolnok mellett volt az egyik bázisuk, ahol a csoport lőgyakor- latokat hajtott végre. Egy másik csatornán viszont már az hang­zott el, hogy a Pest megyei Nagy- kátán, egy elhagyatott területen lévő tanyán gyakorlatoztak. Mint Veres Éva, a rendőr-főkapitányság sajtóreferens elmondta, nincs tu­domása arról, hogy a megyében bármilyen tevékenységet végzett volna az illegális szervezet ■ I A

Next

/
Oldalképek
Tartalom