Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-24 / 46. szám
6 2010. FEBRUAR 24., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. február 23-án 21600 21400 21200 21000 20S00 20600 20400 20200, port/ 1 Változás: -2,88% Záróérték: 20862 ......_ 1 .........L.....I. w \ r \ W 1 . Nyitóérték: 21475 1 V Előző napi záréérték: 21481 ........................\....... 15 .30,3 New york-ij? tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.02.23. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió R Danubius 3 165 1,11 1 PannErgy 786 0,76 63 FHB 1396 0,35 30 Émász 22 310 0 1 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény OTP Utolsó ár (R) 5 448 Változás (%) Millió R-3,74 10 769 KEG 337-3,71 6 Richter 40 500-3,32 1203 Synergon 698-3,05 12 Mól 17 200-2,93 3 677 Fotex 360-2,70 17 A BUX index az elmúlt napokban 20800 20899 20600 20400. pont/ 02.15 02.16 02.17 02.18 02.19 02.22 /nap FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.23.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. március_________________28 700 TAKARMÁNYBÚZA 2010. március _ ,27 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. március ____________________30 200 TA KARMÁNYÁRPA 2010. március 27 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. március 79 800 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. február 23-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 269,53 197,66 183,80-0,75 Ft-0,91 Ft-0,73 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hő 1 Allianz Bank 4,75 5,25 Budapest Bank 5,25** 1 3,25 Erste Bank 4,50 4,50 K&H Bank*** 3,30 5,35 MKB Bank 5,03 5,13 OTP Bank 1,75 .1,75 OTP Bank**** 5,50 7,25 Raiffeisen Bank** 5,80 5,90 * AI APTFRMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. * * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. * * * 'FOKOZÓDÓ 3X1 FT-BETÉT AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.23.) Vételi Eladási Allianz Bank 263,09 276,59 Budapest Bank 261,59 277,77 CIB Bank 259,19 280,79 Citibank 258,87 280,45 Erste Bank 262,13 277,23 K&H Bank 262,92 278,06 MKB Bank 263,64 277,16 OTP Bank 263,40 276,90 Raiffeisen Bank 264,17 276,05 Kevesen kötnek hosszabb távra biztosítási piac Átrendeződés - Visszaesett az életbiztosítási üzletág A válság évei alaposan átrendezték a hazai biztosítási piacot - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének friss adataiból. A tavalyi számok szerint a teljes biztosítási piac 7,32 százalékkal esett vissza. Herman Bernadett Az életbiztosítási ágazat volt a 2009-es év legnagyobb vesztese, csaknem 11 százalékot esett, miközben a többi ágazatnál 3,5 százalékos volt a díjbevétel-csökkenés. Különösen azok az életbiztosítók szenvedték meg a válságot, amelyek az egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött termékekre koncentráltak. ■ Vannak olyan társaságok is, amelyek növelni tudták bevételüket. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományát az AIM-ra átruházó TIR-t leszámítva, tavaly a legnagyobb bukást az Aviva könyvelhette el. Díjbevétele 2007-ben még csaknem 58 milliárd forint volt, 2008-ban azonban elveszítette ennek harmadát, tavaly pedig több mint a 37 százalékát, így 2009-ben már csak 24,3 milliárd folyt be a kasszába. „A válság az ügyfelek megtakarítási lehetőségeit is átrendezte. Az egyszeri, akár nagyobb összegű befizetésekre egyre kevesebbeknek van lehetősége” - mondja Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója. Alaposan összezsugorodott a hazai életbiztosítási piac első számú szereplője, az ING is. A csúcsév szintén 2007 volt, akkor még 120 milliárd forint fölötti díjbevétellel büszkélkedhetett, és a teljes piacon elért 13 százalékos részesedésével a harmadik legnagyobb szereplő volt. Ez a díjbevétel azonban 2009-re 80 milliárd forint alá süllyedt, az ING pedig az ötödik helyre esett vissza. Az Uniqa tavalyelőtt még úgy- ahogy megúszta a nagy visszaesést, 2009-ben azonban az élet ágon ez a társaság, is több mint 30 százalékos díjbevétel-csökkenést könyvelhetett el. Ezt az egyszeri díjas unit-linked biztosítások visszaesése okozta, és hogy megszaporodott a régi életbiztosítások visszavásárlása és díjCsapkodnak a villámok ezen a piacon is. A válság alaposan átrendezte az ügyfelek megtakarítási lehetőségeit Biztosítók piaci részesedése (2009, százalék) Generali 15,48 Allianz 20,06 többi 24 cég 34,16 Groupama Garancia 10,55------Aegon 10,17 VG-GRAFIKA Forrás: Mabisz mentesítése - közölte lapunkkal Juhos András, az Uniqa igazgatósági tagja. A trend ellenkezőjére is van azonban példa. Néhány társaság növelte életbiztosítási díjbevételét. A Magyar Posta Életbiztosító 2007-ben még kevesebb mint 15 milliárd forintnyi díjbevételt ért el, tavaly viszont már csaknem 26 milliárdot, így az élet- biztosítók között a hatodik legnagyobb piaci szereplővé lépett elő. Még látványosabban gyarapodik az MKB Életbiztosító, tavaly megduplázta bevételét. A CIG Pannónia Életbiztosító triplázott, így 12 milliárd forint fölötti díjbevételt könyvelhetett el. „Ebben nagy szerepe volt, hogy tavaly év végéig azok, akik legalább 400 ezer forintos díjfizetésű élet- biztosítást kötöttek nálunk, kedvezményes részvényvásárlási lehetőséget kaphattak” - magyarázza Gaál Csaba, a tőzsdére készülő társaság vezérigazgatója. Nagyobb biztosítók díjbevétele* 2008 2009 Allianz 185,8 165,5 Generali 134,1 127,7 Groupama Garancia 88,9 87,0 Aegon 87,1 83,9 ING 95,4 79,0 Uniqa 64,7 52,8 K&H 35,0 36,7 Union 25,9 28,8 Magyar Posta Élet 21,0 26,0 Aviva 38,6 24,2 Axa 15,7 13,9 Signal 13,3 12,2 CIG 4,2 12,1 Erste 10,1 11,8 •MILLIÁRD FORINT FORRÁS: MABISZ A nem élet ágon még mindig az Allianz áll az élen, ám díjbevétele e téren 2006 óta folyamatosan erodálódik, az akkori 154 milliárd forintból tavalyra alig 131 milliárd maradt. A második számú piaci szereplő, a Generali-Providencia ezzel szemben viszonylag stabilan őrzi számait, alig egymilliárd forintnyival csökkent a nem élet ági díjbevétele tavaly, 84,2 mil- liárdra. A Generali csoport másik tagja, a Genertel direkt biztosító pedig szinte repülőrajtot vett: tavaly a másfélszeresére, 3,7 milliárd forintra duzzasztotta díjbevételét, főleg a kgfb- piacon való jó szereplésének köszönhetően. ■ A direkt (internetes) biztosító modell nálunk is sikert aratott. „A Nyugat-Európában bevált direkt biztosítói modell a hazai piacon is sikeresnek bizonyult. A 2009. évi árbevétel-növekményhez nagyban hozzájárult a cascoértékesítés felfutása, az elmúlt év végére hatezres szerződésállománnyal rendelkeztünk, ez másfél év alatt kimagasló teljesítménynek számít a piacon” - mondta Csikós Dániel vezérigazgató, és hozzátette: a Genertelnél az évközi kgfb-állomány-nö- vekedés is meghaladta a várakozásokat. A másik gyorsan bővülő cég a nem élet ágon az Union volt, amely több mint 60 százalékos bevételbővülést ért el annak ellenére, hogy a kötelezőpiacon tavaly nem szerepelt kiemelkedően. Lemaradt a központi régió minőség „Megmérték” a kórházak szolgáltatásait Nagyobb inflációt vár az idén a jegybank A hazai kórházi telephelyek 71 százalékának van tanúsított minőségügyi rendszere - derült ki az Egészségbiztosítási Felügyelet most készült felméréséből. A minőségügyi rendszerépítés és fejlesztés alapvető célja, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézmények hatékony szolgáltatásaihoz szükséges összes folyamatot és tevékenységet átfogóan irányíthassák. Az egyes régiók között jelentős eltérések vannak. Míg Közép-Ma- gyarországon a kórházi telephelyek 62 százalékának van tanúsított minőségügyi rendszere, Kö- zép-Dunántúlon 81, Dél-Alfóldön 93 százalékuknak. A kórházi telephelyek 62 százalékában történt klinikai auditálás. Azt, hogy az osztályvezető orvos és a vezető ápoló milyen időközönként tekinti át a betegekre vonatkozó dokumentációk vezetését, 175 fekvőbeteg-ellátó telephely adatai Minőségi tanúsítvánnyal rendelkező kórházak aránya (százalék) VG-GRAFIKA Forrás: Egészségbiztosítási Felügyelet alapján elemezték. Kiderült, a telephelyek 67 százalékában legalább egyikük hetente áttekinti a betegdokumentációt. A jó betegellátás érdekében fontos a nővérvizit is. Ennek vizsgálatakor az derült ki, hogy a kórházi telephelyek 96 százalékában vannak műszak átadás-átvételkor nővérvizitek. A betegjogi képviselő elérhetőségét csaknem mindenhol kihelyezték, ám panaszláda csak az intézmények 79 százalékában található. A 14 éven aluliak kezelésénél az édesanya a kórházak 73 százalékában térítés nélkül gyermeke mellett tartózkodhat. A vizsgálatok ideje alatt azonban ez csak 64 százalékban lehetséges. ■ VG A jegybank módosította a ma megjelenő inflációs előrejelzésében a drágulás ütemére adott előrejelzését. 2010-re 3,9 százalékról 4,4-re emelte a prognózist, míg 2011-re 2,3 százalékot várnak - mondta Simor András, az MNB elnöke. Számításaik szerint így legkorábban 2011 első negyedévében kerülhet a jegybanki 3 százalékos cél alá a drágulás üteme. A januári megugró inflációnak három oka van: a fogyasztói kosár megváltozott az év elején, a forintban számított olajár nőtt és a hatósági árak emelkedése is nagyobb volt a korábbinál. Ezek azonban nagyrészt a maginfláción (szezonális és külső hatásoktól mentes) kívüli tételek, így ezen mutató jelentős emelkedésére nem számít az MNB. A hazai össztermék, a GDP- esés száma is változott: kedvezőbbnek tűnik a nettó export hozzájárulása, a belső fogyasztást illetően viszont csak 2011-től számítanak érdemi növekedésre. Ennek eredőjeként - a Nemzetközi Valutaalap és a kormány előrejelzésével összhangban - 0,2 százalékra változtatták az idei visszaesésre vonatkozó prognózist, míg 2011-re meghagyták a korábbi plusz 3,4 százalékos becslést. ■ ■ A gazdasági visszaesés üteme kisebb lehet.
