Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-23 / 45. szám

4 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 23., KEDD A kisújiaktól vették meg a műszaki mentőszert Egy reneszánsz kun műhelyében // képzőművészet Ősi módon születnek a szobrok a karcagi szobrász keze nyomán Veszprémvarsányban szolgál to­vább a kisújszállási köztestületi tűzoltóságon korábban lecserélt műszaki mentő gépjármű. Az 1883-ban alakult vesz- prémvarsányi tűzoltó egyesület­nek az elmúlt években a tűzese­tek mellett egyre több baleset­hez és a szélsőséges időjárás kö­vetkeztében egyéb műszaki mentéshez kellett vonulnia. A Győrtől és Pápától is mintegy 30 kilométeres távolság miatt egy­re több bakonyaljai településre hívják az önkéntes tűzoltókat. Ez idáig egy Skoda-Liaz vízszál­lító gépjármű állt rendelkezés­re, ami tűzesetekhez kiválóan al­kalmas, viszont különböző mű­szaki mentési feladatokhoz már kevésbé - írta a Langlovagok.hu. Tavaly merült fel a gondolat, vásárolni kellene egy olyan jár­művet, amely „B” kategóriás jo­gosítvánnyal vezethető, öt sze­mély szállítására alkalmas és műszaki mentési feladatokra használható. Többhónapos után­járást követően a kisújszállási önkéntes tűzoltóság eladósor­ban lévő Mercedes-Benz jármű­vére esett a választás. A na­pokban az egyesület vezetősége utazott Kisújszállásra, ahol Mé­száros Lajos, az önkéntes tűzol­tóság parancsnoka nyújtotta át a Mercedes kulcsait. ■ T. A. Díszkardot kapott a bázis parancsnoka Tizennegyedik alkalommal ren­deztek repülőbált az MH 86. Szolnok Helikopterbázison. Több mint kétszáz vendég vett részt a napokban tartott esemé­nyen. Kiemelkedő munkája elis­meréseként pénzjutalomban ré­szesült a Légierő Zenekar Szol­nok három muzsikusa: Eglesz Balázs főtörzsőrmester, Lovas Róbert főtörzsőrmester, Kiss Nelli törzsőrmester, valamint Makai Orsolya közalkalmazott- írta a Honvedelem.hu. A bál fő­védnöke Vadai Ágnes, a Honvé­delmi Minisztérium államtitká­ra, méltatva Lamos Imre dandár- tábornok bázisparancsnoki tevé­kenységét, díszkardot adomá­nyozott számára. ■ T. A. Kossuth Lajos. Professzor Jeney Endre. Sütő And­rás. Az urak Györfi Sán­dor Munkácsy-díjas szob­rászművész karcagi öntő- műhelyében „találkoztak” a napokban — szobrok­ként. Bronzöntés közben róluk, no meg régi histó­riákról és mélyben gyöke­rező magyarságról is folyt a szó. L. Murányi László Kossuth Lajost Abádszalókra szánja a szobrász, Jeney profesz- szor egész alakosát a Debreceni Egyetem szoborparkjába rendel­ték, a híres tanárok közé. Sütő András „feje” azonban egy kü­lön történet. A kolléga, Kő Pál kereste meg Györfi Sándort, hogy egy kincset talált valahol egy sufniban: a zseniális mű­vész, mester és tanár, Somogyi József egy befejezetlen portréját Sütő András erdélyi íróról, for­mázó plasztilinből, ami csodála­tos módon még egy tűzesetet is túlélt az elmúlt években. A két tanítvány úgy döntött, hogy ki­öntik a Somogyitól maradt fejet, és az író szülőfalujának, Puszta­kamarásnak ajánlják fel. A művész öntőműhelye nincs állandóan befűtve, akár az ipari­ak. Eseménynek számít az ön­tés - amikor a műteremben megalkotott mű időt álló, végle­ges formát kap. Izgalmas, látvá­nyos pillanatok: a születés ideje. Györfi Sándor úgynevezett vi- aszveszejtéses technikával ké­szíti a szobrait. Azt mondja, na­gyon finom és szép, aprólékosan megmunkált felületek hozhatók így létre, sokkal szebbek és fi­nomabbak, mint az ipari öntö­dékben.- Hetvennégyben, a Képző- művészeti Főiskolán kezdtünk el ezzel az eljárással foglalkozni - mesélte az alkalmi öntőmes­terré előlépett művész, miköz­ben a bronz olvadására vártunk a műhely melegében. - Nem új dolog ez, már az ókorban is hasz­nálták. Vagy gondoljunk csak Cellini, és kortársai finoman munkált bronzszobraira a kö­zépkorból. De ugyanígy, viaszve- szejtéssel készültek például Bu­dapesten, a Millenniumi emlék­öntik a megolvadt bronzot a nedves homokba temetett öntőformákba. Jobbról Györfi Sándor, aki nem titkolja mások elől technikáját mű szoboralakjai is. A háború után aztán elfelejtődött a mód­szer, és a szobrászok, szovjet mintára, ipari öntödékbe hord­ták a munkáikat, kiöntetni. Ki is voltak szolgáltatva az öntödék kényének-kedvének, rendesen. Emlékszem, időnként még So­mogyi mester is őrjöngve jött be az órára, mert éppen az iparo­sokkal veszekedett. Az alapművelet tehát adott volt. (Lásd keretes írásunkat a vi- aszveszejtéses öntésről.) Mások­kal együtt Györfi Sándor is kikí­sérletezte saját eljárásának cél­szerű részleteit, és ezzel kezdett dolgozni. A karcagi szobrász azonban, másokkal ellentétben, nem kezelte hétpecsétes titok­ként a módszerét. Inkább terjesz­teni kezdte, és az általa vezetett alkotótelepeken — Nyíregyházán, Mezőtúron és a szlovéniai Lend- ván — végleg meghonosította. Miután a Kossuth-, Jeney- és Sütő-szobrok öntőmintái a mű­helyben megteltek forró bronz­zal, a műtermi nagyasztal mellett folyt tovább a szó, némi aszalt Örökre karcagi és Karcagé maradt GYÖRFI SÁNDOR 1978-ban vég­zett a Képzőművészeti Főisko­lán, mesterei Mikus Sándor, Somogyi József és Rátonyi Jő zsef voltak. Főbb díjai, kitünte­tései: Derkovits-ösztöndíj (1978-1981); a Szolnok Megyei Tanács Művészeti Díja (1981); Munkácsy Mihály-díj (1986); a Művelődési Minisztérium ní­vódíja (1990); Pro Űrbe Mező­túr (1991 ); Jász-Nagykun Me­gyéért (1993); Mednyánszky- díj (1998); Nyíregyháza Város Pro Arte aranyérem (2001); Magyar Művészetért díj (2001); Szervátiusz-díj (2003); a Symposion Társaság díja (2004); Honvédelemért díj (2005); a Karinthy Szalon díja (2005); Nagykunságért díj (2007) szilván érlelt szilvórium mellett. A házigazda arról beszélt, hogy a kollégái többsége másokkal, bér­ben önteti le a szobrait. Afféle re­neszánsz kori szokás és menta­litás, hogy a teljes folyamatban benne legyen az alkotó: a környe­zet és a talapzat megtervezésétől egészen a felállításig. — Én ilyen vagyok — mondta a karcagi kunfajta szobrász, és ment vissza a műhelybe, hogy segítsen leverni a „samottruhát” a megszilárdult szoborról. Mint a reneszánsz időkben... A művész és a Sütő-portré Már az ókorban is születtek így szobrok a bronzöntés legkifinomul­tabb eljárását, a viaszveszejté- ses módszert, az Indus völgyé­ben már a Kr. e. 111. évezred­ben kitalálták. A műszaki szakirodalomban precíziós ön­tésnek is nevezik. Lényegét Benvenuto Cellini, kiváló szob­rász- és ötvösművész is megörö­kítette Önéletírásában, a Per- szeusz-szobra kapcsán. Cellini először agyagból elkészítette a szobor „magját”, ami pontosan olyan volt, mint a végső válto­zat, de annál valamivel kisebb. Azt viaszréteggel vonta be, és ecsettel először egy híg agyag­pépet vitt fel rá, ami pontosan követte a viasz formáját Szá­radás után erre került az agyagköpeny. A viaszrétegből beöntőtölcsérek álltak ki. Mi­után mindezzel elkészült, ki­égett» a magot és a köpenyt, miközben a kifolyó viasz nyo­mán visszamaradt az az üreg, ahová később az olvadt fémet vagy ötvözetet öntötték. Először lesz télbúcsúztató karnevál a Kossuth téren már TAVAszoDiK Guiimess-rekord előtt a szolnoki székelykáposzta-halom, ami egy hatalmas üstben fő majd A katolikus hagyományok sze­rint február 16-án a húshagyó- keddet, 17-én a hamvazószerdát, 18-án pedig a nagyböjti idők kez­detét jelző-talán már világi szo­kásként elkönyvelt - torkos csü­törtököt is magunk mögött tud­hatjuk. Azaz: nem él már e télvé­gi kinyilatkoztatás, „Itt a far­sang, áll a bál!”. Február 27-én ezért nem farsangot és nem is bált, hanem télbúcsúztató kar­nevált rendeznek a szolnoki Kossuth téren. Az egész napos eseményről Kovács Ákos szerve­zőt kérdeztük. Szolnoknak efféle hivatalos utcai rendezvénye még nem volt, ám a most megrendezendőt kö­vetően remélhetően évről évre visszatérően majd lesz! A szil­veszteri óévbúcsúztatót követő­en tulajdonképpen csak tavasz­ra van szervezve egy következő szabadtéri esemény. ■ A szolnoki ínyencklub tagjai, 15 szakács fog egy 3500 literes üst­ben 1075 kilogramm- nyi, mintegy 3000 adagnyi székelykáposz­tát főzni. Ezt a szokást megszakítva ha­gyományteremtő szándékkal szeretnénk Szolnokon is látvá­nyos programmal a szabadba csábítani a városlakókat, illet­ve a városba látogató vendége­ket. Ahogyan Mohácsot ilyen­tájt busójárásáról emlegetik, ar­Már felállították a 3500 literes óriás bográcsot a Kossuth téren. Február 27-én Guiness-rekordot igyekeznek elérni 3000 adag székelykáposzta elkészítésével. ra törekszünk, hogy a későbbi­ekben Szolnok város télbúcsúz­tató karneválja is szájról szájra járjon - hangsúlyozta Kovács Ákos. A szervező elmondta, február 18-án látványos előkészületét tartották a rendezvénynek: az or­szág legnagyobb bográcsát - po­kolbéli üstnek is nevezhetnénk! - állították fel a Kossuth téren. Ez a bogrács ad helyet ugyanis a február 27-i szolnoki Guinness- kísérletnek.- A szolnoki ínyencklub tag­jai, 15 szakács fog egy 3500 li­teres üstben 1075 kilogramm- nyi, mintegy 3000 adagnyi szé­kelykáposztát főzni. Ezt az étket a helyszínen osztjuk szét az odalátogatóknak. A lánggyújtásra, közel négy tonnányi akácfatüzelő segítsé­gével tizenegy órakor kerül sor, majd délutjn két órától különfé­le színpadi programok kezdőd­nek, „Ördög vigye a telet!” cím­mel. A nézők megismerkedhetnek a farsangi népszokásokkal, a ki- szebábu-készítéssel, a kormo- zással, vagy a herőcesütéssel. A talpalávalót a Cimbaliband szol­gáltatja, de fellép Debreczeni Zi­ta, Roy és Ádám, Cozombolis és Judy is. Az előadók között helyi óvo­dások és iskolások is lesznek, de számos más egyéb izgalmas programmal is várjuk az ér­deklődőket - mondta Kovács Ákos. ■ Mészáros Géza L I t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom