Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-01 / 26. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2010.. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Amikor sokat, néha órákat kell várakozni egy-egy orvosi vizsgálatra, a betegek nem ritkán türelmetlenek. Képünk illusztráció. Érthetetlen a sok várakozás egészségügy A beteg orvosához fordul gyógyulást remélve Egy ismeretlen, becsületes ember leadta a talált kézitáskámat A napokban vásárolni voltam az egyik szolnoki nagyáruházban. Amikor végeztem, fizettem, és indultam az állomásra. Felszálltam az Újszászra induló vonatomra, és rendezgettem a csomagjaimat, amikor, észrevettem, hogy a kézitáskám hiányzik. Még nem indult el a vonat, gyorsan leszálltam, és visszamentem az áruházba. Óriási örömömre valaki leadta a biztonsági őrnek az ottfelejtett kézitáskámat. Szerencsém volt: minden okmányom, orvosi papírom, pénztárcám, bankkártyám érintetlenül benne volt. Őszintén hálás vagyok, és köszönöm a becsületes, ismeretlennek, aki megtalálta és a táskámat, és minden benne lévő tartalmával leadta az áruházban a biztonsági őrnek. Jó, hogy vannak napjainkban becsületes emberek! Barta Kálmánná, Újszász Sem iskola, sem osztály nem lesz összevonva Érdeklődéssel olvastam az Új Néplap Megkérdezzük olvasóinkat című rovatában egy karcagi lakos véleményét. Válasza az iskolai nyelvoktatást is érinti. Azt hiszem, fel kell tennünk a kérdést, ha nem 10-12 fős csoportokban oktatnánk az idegen nyelvéket, akkor vajon miképpen hatna ez a gyermekek nyelvtudására? Esetleg mit szólna ahhoz, ha az ő gyermekének, mondjuk egy 35 fős osztályban tanítanák az idegen nyelvet az iskolában? Téves az, hogy ilyen esetben a fűtési költség megtakarítás. Ugyanis nyilvánvaló képtelenség, hogy az egyik termet az egyik órán fűtsük, a másikat pedig nem. Sőt, az iskolákat még hét végén is bizonyos szintig fűteni szükséges, mivel máshogy fagykárok lépnének fel, az épületek károsodhatnának. így van ez a magánlakásokkal is. Karcag Város Önkormányzata sem iskolákat, sem osztályokat nem von össze. Dr. Fazekas Sándor, Karcag város polgármestere Gyakran kísérem idős hozzátartozómat orvosi vizsgálatokra Szolnokon. Dolgunk végeztével sietnem kell a munkahelyemre dolgozni. A rendelőben a kiírás szerint a rendelés fél nyolckor kezdődik, általában korábban ott sorakozunk - más betegekkel együtt. Azonban hiába az igyekezetünk, sosem kezdődik el fél nyolckora rendelés. Rendszerint azt halljuk, betegnél volt az orvos, azért jön később. Késve kezd akkor is, ha délutános. Minden alkalommal betegnél járna? S az is megesik, hogy amikor megérkezett, még akkor is várakozni kell. Végül beszólítják az első beteget úgy körülbelül háromnegyed 9 és 9 óra között. Néhány beteg vizsgálatát követően ismét hosszú szünet, várakozás, amíg megint behívják a következőt. Hogy a váróteremben milyen a hangulat, azt 2- 3 óra teltével el lehet képzelni. Hasznosnak lenne, ha a betegjogi képviselő időnként inkognitóban egy-egy váróteremben töltene el néhány órát. Úgy gondolom, igazi ,tapasztalatokat szerezne írásos panaszbejelentések helyett. Mert aki beteg, orvosára ritkán tehet panaszt, hisz hozzá kell járnia gyógyulást remélve. F. l.-né, Szolnok A panaszos levelet eljuttattuk egy betegjogi képviselőhöz, aki az alábbiakat válaszolta: „A legtöbb jelzés a tájékoztatás hiányosságára, a túlzott várakoztatásra, az egészségügyi ellátásra való jogosultság érvényesülésének zavarára, a személyzet és beteg közti hangnemre vonatkoznak. A Betegjogi, Ellátott Jogi és Gyermekjogi Közalapítvány nem felügyeleti szerv, nem hatóság, nem is szankcionálhat. A betegjogi képviselő a panaszos és az egészségügyi dolgozók az 1997. Évi CLIV. Eü. törvény 10. íjának (6) bekezdése alapján: „A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. ”- ki előzetesen történő időpont egyeztetésére a lehetőség adott - személyesen, telefonon (vélhetően az érintett körzetben is). Az időpontra történő előzetes bejelentkezés célja a várakozási idő csökkentése lenne, ennek ellenére a napi gyakorlat felülírhatja a szabályozás érvényességét, de akkor ezt a várakozók számára indokolni kell. Szintén szükséges tájékoztatást nyújtaközött helyezkedik el, mindkét felet igyekszik megérteni. A szolgáltatónak segít értelmezni, mi okozott problémát a betegnek, a panaszos félnek pedig megpróbálja közvetíteni az egészségügyi szakember szempontjait, igyekszik megláttatni azon tényezőket, amelyek korlátozzák a szolgáltatót a beteg olykor jogos és ennek ellenére visszautasított igényeinek kielégítésében. Az Eü. törvény 30. §-a alapján ellátja a betegek jogainak védelmét, segíti őket jogaik megismeni, ha a rendelési időt nem tudják betartani váratlanul bekövetkező események miatt - másik lehetőség a szabad orvosválasztás, vagyis: a betegnek joga van az állapota által indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és-ha a jogszabály kivételt nem tesz - a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben ezt az egészségügyi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége, vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki résében és érvényesítésében. Egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el, tekintettel az adatvédelemre. A panaszos anonimitást is kérhet, a panasz ezekben az esetekben sem marad elintézetlenül, mert a bejelentés alapján a betegjogi képviselő általános jelzést küld az egészségügyi szolgáltatóhoz, az illetékes személyekhez, szervekhez. A felszínre kerülő problémákat folyamatosan jelezzük, így a konkrét ügykezelésen, tájékoztatáson, észrevételezésen túl jog szabály-módosítási javaslatra is lehetőségünk nyílik a közalapítványon keresztül. Az egészségügy nehéz gazdasági helyzete, a létszámproblémák megnehezítik a zavartalan betegellátás biztosítását. Néha egy-egy biztató szó, gesztus vagy tájékoztatás a probléma megoldásának lehetőségeiről segítséget nyújthatnak az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő betegnek, hozzátartozóinak. A beteg jogi képviselők elérhetősége minden egészségügyi szolgáltatónál megtalálható kifüggesztve, kérem, forduljanak hozzánk bizalommal, hogy segíteni tudjunk. Borsi Eszter betegjogi képviselő Mintaéletművet hagyott ránk Erős András tanító, igazgató Erős András (1924-2009), a karcagi mezőgazdasági technikum legendás hírű gazdásztanára, igazgatója örökre elbúcsúzott. Mezőberényből indult és a karcagi sziken eresztett gyökeret. Az iskolában, ahol nemzedékek nőttek fel Bandi bácsi keze alatt, 1948-tól 1995-ig tanított, 1965-től 1984-ig igazgató volt. A nagy iskolaalapító, teremtő és szervező elődökhöz felzárkózott, továbbvitte, újította az iskola hírnevét. Nagy hangsúlyt fektetett az ifjúság egészségnevelésére, a gyakorlatiasságra, az általános műveltségre. Az életben való eligazodást, a helytállást is igyekezett az ifjúsággal megtanítani. Az iskolai teendők mellett jutott ideje társadalmi feladatokra is, tagja volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek is. Legnagyobb és legemlékezetesebb feladatát 1980-ban kapta, akkor egy hónapot töltött Mexikóban, ahol javaslatokat tett alapfokú mezőgazdasági továbbképző iskolák létesítésére. Az iskola gazdasága igazgatása alatt virágzott, országszerte elismert szakembereket adott a mezőgazdaságnak. Erős András számos kitüntetést kapott. Családja is mindig számíthatott rá, sok örömet szereztek neki unokái, gyermekei. Példamutató életében mintaéletművet hagyott ránk, amelyet illene folytatni. Sz. Nagy András, Kolléga, barát Wde iir; A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások—a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával—szerkesztett rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat amelyek megjelentetése törvénybe ütközik gyűlöletkettő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat az erkölcsöt és a jó ízlést Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük Szerkesztőségünk fenntartja a jogot hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a szundi.zDltanne@ujneplap.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még a SZ0U0N.hu internetes hírportálon. A beteg szabadon választhat orvost Jászberény neves képviselője híresség Ötször jelölték Nobel-díjra az orvosdoktort A régi időkre emlékeztetne visszatekintő Nevet kellene adni a partszakaszoknak Száz évvel ezelőtt a budapesti Tudomány Egyetem orvosi fakultása egyhangú határozatával dr. Nagyapponyi Gróf Apponyl Albert kultuszminisztert az orvos- tudományok tiszteletbeli doktorává választotta. Később az állami tudományok tiszteletbeli doktorává fogadta a kolozsvári, a pécsi és a budapesti egyetem is. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. 1911-1932 között ötször jelölték Nobel-díjra, ám mégsem tüntették ki. A XIX. század utolsó harmadának és a XX. század első három évtizedének jelentős közéleti személyisége volt. A Szolnokhoz sok szállal kötődő gróf Szapáry Gyula miniszterelnöAz igazságos békerevízió nagy magyar apostola: dr. nagyapponyi gróf Apponyi Albert orvosdoktor köt eleinte támogatta, később azonban nem kis része volt megbuktatásában. A nemzetközi jogban jártas, páratlan retori- kájú, öt nyelven beszélő politikus Párizsban mondta el híres békeexpozéját - a trianoni diktátum aláírását megelőzően - a magyarság védelmében. 1881-től haláláig Jászberény országgyűlési képviselője volt. Ennek ötvenedik évfordulóján a hálás város aranytáblába vésett megbízólevelet nyújtott át díszpolgárának. A Jászság fővárosát ő mindenben segítette, de azt nem tudta megakadályozni, hogy a törvényszéket ne helyezzék át Szolnokra. Dr. Nemes András, Szolnok Szolnok a Tisza folyó jobb partjára épült, mert a hely előnyös volt a kereskedelem szempontjából. Amikor a Tisza szabályozásakor a védőgátak megépültek, fokozódott a kereskedelmi tevékenység, főképp a vasúthálózat kiépítése és a malomipar fejlesztése során. A Tisza szálló és a színház mögött állt egykor a Scheftsik- féle gőzmalom épülete és a gőzfűrésztelep. A századforduló táján mindkettőt lebontották. Ennek szerepét vette át az egykori papírgyár területén a Hungária malom, amely 1905-ben leégett. Akkoriban létesültek nagy teljesítményű fűrésztelepek a város déli, folyóhoz közeli részén, hogy az évente több tízezer leúsztatott szálfenyőt feldolgozzák. A XX. század forEl kellene nevezni a partszakaszokat emlékezve a régi időkre, a város alatti partrészt szerintem el lehetne nevezni: a vil- lanytelep-Zagyva-torkolatot Várpartnak, a közúti hídtól a készülő gyaloghídig Sópartnak, a gyaloghídtól a révkapitányságig Homokpartnak, onnan pedig a tárházig Gabonapartnak, és ezeket a készülő térképen is bejelölni. dulóján kezdték el kiépíteni a város alatti partszakaszt, a közúti hídtól a dohánybeváltóig, hogy a hajók ki tudjanak kötni, és a szállított árut ki tudják rakodni, és a kiépített le- és feljárati rámpán keresztül el tudják szállítani a lófogatú fuvarosok. 1938-ban a város és a Folyammérnöki Hivatal az addigi állapotokat megszüntetve, felosztották a Szapáry utca és a dohánybeváltó közötti 400 méteres partszakaszt a folyammérnökség, a Magyar Gabona és a Futura cégei között. A dohánybeváltótól a cukorgyári kikötőig a szálfás tutajok részére engedélyeztek kikötést. Szurovecz Pál, Szolnok X > 4
