Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-19 / 42. szám

4 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 19., PÉNTEK Négy éve, hogy életveszélyben élnek törökszentmiklős Már 200ó-ban le kellett volna bontani a teljesen megroggyant épületet gáz már kikötötte a szolgálta­tást), a szobaajtót függönyökkel helyettesítették, a küszöb pedig mintha lépcső szerepét töltené be, úgy magasodott az átjáróban.- Majdnem harminc éve, 1982-ben költöztünk ebbe a ház­ba a férjemmel, a fiam már itt született — kezdte élete történe­tét az 58 éves asszony. — A fér­jem sajnos már tizenhét eszten­deje elhunyt, azóta,kettesben élünk itt, a kétszobás, 74 négy­zetméteres, összkomfortos la­kásban. A sarki porta a mienk, a másik házrész az öcsémé, pon­tosabban az örököséé, ám jó ide­Bár már egy évtizede a huszonegyedik századba léptünk, mégis nagyon sokan olyan embertelen körülmények között él­nek, melyet egy átlagem­ber elképzelni sem tud. Most éppen Törökszent- miklósról kérte segítsé­günket egy olyan család, melynek a házát 2006- ban nyilvánították életve­szélyessé, ám mind a mai napig ott élnek. Géléi József Amikor a törökszentmiklósi Gó­lya Imréné telefonon arra kért, hogy látogassam meg otthoná­ban, magam sem tudtam, mire vállalkozom. Azzal tisztában vol­tam, hogy egy belvíz sújtotta in­gatlanban lakik családjával, ám így utólag bevallva, elképzelésem sem volt róla, mire számíthatok. A ház utcafrontja még nem is volt különösebben rémisztő, s bár látszott, hogy jó méteres ma­gasságig vizes a fal, rendben lé­vőnek tűnt az épület. Amikor azonban a ház hátulját meglát­tam, még az is megfordult a fe­jemben, hogy be sem lépek az épületbe, inkább a szabad ég alatt beszélgetek a tulajdonos­sal. Mintha lejtőre építették vol­na a házat, úgy megbillent egy része. A bejárati ajtó mellett ak­kora a repedés, hogy egy férfi karja is belefér. Félelmem csak tovább fokozódott, amikor Mária invitálására beljebb kerültem. Az előszoba fala és plafonja köz­ti rést tojástartókkal tömhették el, a gázvezeték kiszakadt a fal­ból (még szerencse, hogy a Ti­A műtét sikerült, ám a beteg meghalt gólya imréné ingatlanához hasonlóan a szomszédos há­zak tulajdonosai is hasonló gondokkal küszködnek, mégha esetleg nem is ennyire súlyos a helyzetük. Erdősné Ica néni már hetvenéves is elmúlt, ám az elmúlt esztendőkben család­tagjai segítségével kétszer is fel kellett újítania házát. A járóla­pos, parkettás épület első ráné­zésre tip-top állapotban van, ám mikor közelebbről is szem­re vételezhettük a falakat, kide­rült, hogy más a látszat és más a valóság. Derékmagasságig vi- zesedik a fal, ezáltal a sarkok­ban van, ahol elkezdett már re­pedezni. Egyszer kapott állami segítséget a belvízkárok helyre- állítására, ám az az összeg messze nem fedezte a költsége­ket, ráadásul mint a jelek mu­tatják, a probléma nem oldó­dott meg. A műtét tehát sike­rült, de a beteg meghalt... nius 14-én lejárt, belvízkárokkal kapcsolatos bejelentési határidő­ből. Néhány nap múlva kárfel­mérést végeztek a házamnál, s megállapították, életveszélyessé vált, a hatmillióra becsült ingat­lan helyreállítási költsége 6,5 millió forint lenne. Ezt követően azonnal kiadták a bontási hatá­rozatot. Mivel nincs hova men­nünk, jelenleg is az életveszé­lyessé nyilvánított épületben la­kunk. Minden reggel úgy ébre­dek, hálát adok Istennek, hogy nem dőlt ránk a ház. A polgár- mesteri hivatal - látva helyze­tünket - felajánlott egy szoba, konyha komfort nélküli bérla­kást, ahol a WC és a víz az udva­ron van. És ezért még fizessek is bérleti díjat. Nem fogadtam el. Nem tagadom, nagy sóhaj kí­séretében köszöntem el Máriá­tól. Örültem, hogy épp bőrrel megúsztam a látogatást, ám ugyanakkor beleborzongtam, az asszony ebben a „bombatáma­dástól” sújtott lakásban hajtja es­te álomra a fejét. Csak remélni tudtam, hogy reggel ismét elre- beghet egy imát... je senki nem lakik ott. A gondok 2006 őszén kezdődtek: nagy bel­víz volt errefelé, ráadásul akkor csinálták az utcában a csatorná­zást is. Egyik reggel pzt vettem észre, hogy a fürdőszobában le­potyogtak a csempék. Ahogy megfogtam a szabaddá vált fa­lat, szinte vizes lett a kezem. Le­mentünk a ház alatti egykori lé- gópincébe, mely elképedésünk- re. tele volt vízzel. Annyira alá­mosta a talajt, hogy a ház szép lassan egyre jobban megsüly- lyedt, s falai kezdtek kidőlni. Saját szememmel győződhet­tem meg róla, a parkettás szobá­ban a szekrénysor „hanyatt” akar esni, a fürdőszobában a kád eltörött, a WC használhatatlanná vált, egyes villanyvezetékeket pe­dig áramtalanítani kellett, ne­hogy agyoncsapjon valakit. — Hiába jeleztem a problémát az önkormányzatnál, nem segí­tettek. Ugyan 2006 januárjában kint volt egy szakértő, de a jegy­zőkönyvet később sehol sem ta­lálták. Nyáron már azzal utasí­tottak el, hogy kicsúsztam a jú­Az önkormányzat segítene, de... gólya imréné ügyében megke­restük a törökszentmiklósi pol­gármesterasszonyt, illetve jegyzőt az iránt érdeklődve, hogy tudnak-e valami megol­dási javaslattal szolgálni. Bár bejelentkezés nélkül érkez­tünk, a település vezetői rend­kívül készségesen, azonnal fo­gadtak minket. — nem ismeretlen előttem az ügy, most március 3-án jön hozzám egyeztetésre Gólyáné. Azt viszont tudni kell, a szó­ban forgó épület megrogyásá- hoz a csatornázásnak semmi köze, egyértelműen a belvíz mi­att vált életveszélyessé a ház. Mivel a tulajdonos a megadott határidőn túl jelezte gondját, igazából már nem tudtunk se­gíteni -felelte érdeklődésünk­re dr. Juhász Enikő. - Ez ter­mészetesen nem azt jelenti, hogy semmit nem léptünk az érdekében, de sajnos az együtt­működés legkisebb jelét sem tapasztaltuk nála. Eelajánlot­tunk számára egy olcsó (és egy drágább) önkormányzati bérle­ményt is, ahova azonnal beköl­tözhet, de nem fogadta el. Nem akarja tudomásul venni, hogy az önkormányzatnak nincs le­hetősége rá, hogy egy új ingat­lant vegyen számára. ugyan évek óta érvényben van a bontási határozat, az épület mind a mai napig áll, s ketten laknak is a házban.- tény, már 2006 nyarán megszületett a határozat, hogy életveszélyes az épület, s ezért le kell bontani, ám senkit nem kötelezhetünk arra, hogy ki­költözzön életveszélyessé vált ingatlanából - mondta dr. Varga Imre. - A hivatalnak nem célja, hogy tovább nehe­zítse az egyébként is komoly gondban lévő család életét. Addig, míg a szomszédos épü­letre, vagy a közterületre nem jelent veszélyt, még a bírságtól is eltekintünk. Hogy mi lehet a megoldás? Azt tudom javasol­ni Gótyánénak, fogadja el az önkormányzat által felajánlott valamelyik bérleményt, s köl­tözzön emberibb körülmények közé. Ne várja meg, míg össze­dől a háza. Gólya Imréné fürdőszobája úgy néz ki, mintha bombatámadás érte volna: a csempe lehullott, a járólap megsüllyedt, a kád eltörött A küszöb szinte lépcsőként is funkcionálhatna, akkora lett a szinteltérés Országosan is egyedülálló kiállítás a papír dicséretére megyei levéltár Bemutatják a gyártási folyamatot a kínai kezdetektől egészen a legmodernebb gépekig Felbecsülhetetlen értékű, orszá­gosan is egyedülálló anyaggal bővült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár gyűjteménye. A szolnoki Mondi papírgyártól át­került ugyanis ide az a papír- gyártási és írástörténeti anyag, amely ezentúl állandó kiállítá­son látható. A papír dicséretét, nélkülöz­hetetlenségét zengték a felszóla­lók a minapi kiállításmegnyitón. Dr. Fülöp Tamás, a megyei levél­tár igazgatója érdeklődésünkre elmondta: A barlangrajztól a nyomtatott könyvig című anya­got nagyon jól össze tudják kap­csolni,az állandó kiállításukkal, a megye történetével kapcsola­tos dokumentumok bemutatásá­val. Kiemelte: más, megyei fenn­tartású levéltárban biztos hogy nincs ilyen anyag, amely a papír- gyártás történetét mutatja be a kínai papíröntés technikájától egészen a legmo­dernebb gépekig. A tablók és vitrinek segítségével nem­csak szemléletesen, de a gyakorlat szem­pontjait is figyelem­be véve mutathat­ják be az érdeklődőknek a kü­lönböző íráshordozók előállítá­sát, az írástípusok történetét. —A papír szinte mindent elbír, és a modern írásbeliség elkép­zelhetetlen lett volna a papír elő­állítása nélkül - mondta a me­gyei levéltár igazgatója, hangsú­lyozva, hogy méltó módon kíván­ja megőrizni ezt a páratlan kiál­lítási értéket a levéltár. Kovács Sándor, a megyei köz­gyűlés alelnöke is azt hangsúlyozta beszédében, hogy ez a csodálatos kiál­lítás, amely a papír­gyár vezetőinek, munkatársainak többéves áldozatos és gondos munkájával jött létre, nem kerülhetett volna méltóbb helyre, mint a megyei levéltár épületébe, amely megszentelt helye és gyűjteménye a papír alapú kommunikációnak. Mint mondta, a papír története nem ■ A papír történe­te nem közele­dik a végéhez, bármennyire is a számítógépek uralkodnak. közeledik a végéhez, bármennyi­re is a számítógépek uralkod­nak, hanem a reneszánszát éli. . Ferencz Gábor, a Mondi Szol­nok Zrt. Igazgatóságának elnöke visszaemlékezett arra, hogy a szolnoki papírgyár 1935-ben ala­kult meg, és közel hetvenöt évig gyártott papírt. Bár e termelését befejezte nemrég a gyár, de az el­nök hozzátette: az gondolkodik jól, aki megbecsüli ennek a tevé­kenységnek az eredményeit. Ez­zel a kiállítási anyaggal a cég eb­ben tette meg az első lépéseket, amikor is három hónapos előké­szítő munka után január köze­pén átszállították a kiállítási anyagot a megyei levéltárba. ■ Baranyi Gy. Képünkön a héten megnyitott kiállítás egy részlete látható * É

Next

/
Oldalképek
Tartalom