Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-15 / 38. szám
ÚJ NÉPLAP-2010. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ 5 MEZŐTÚR KRESZ-tesztet kap minden túri autóvezető a postaládájába Ki mint vet, talán úgy is arat mezőgazdaság Már a tavaszra készülnek a gazdák és őstermelők Mezőtúron is Tímár Zoltán őstermelő állattenyésztéssel foglalkozik: lovat, szarvasmarhát és sertést tart, s a „kínálatot" szamarak egészítik ki Nemrég elkészült Mezőtúr város bűnmegelőzési koncepciója. A szórakozóhelyek biztonságának javítása érdekében például vendéglátós fórumot tervez az önkormányzat az üzemeltetők számára. A terv szerint a jövőben nagyobb figyelemre, lényegesen több ellenőrzésre számíthatnak majd a túri kocsmák. A város közbiztonsági szempontból leginkább veszélyeztetett területein térfigyelő rendszer kiépítését tartja szükségesnek a testület. A diszkóbalesetek megelőzése érdekében baleset-szimulációs gyakorlatokon mutatják majd be a lehetséges következményeket. Kiemelt jelentőséget kapott a koncepcióban a drogok elleni harc.: márciusban és áprilisban pedagógusokat delegál a város a megyei pedagógiai intézet és a rendőrség által szervezendő drogmegelőzési képzésre. Folytatódik az úgynevezett DADA- program is. A városbeli közutak biztonságának javítása, a szabályismeret erősítése érdekében, KRESZ- tesztet kap kézhez minden túri autóvezető — szóróanyagként a postaládájába. Folytatódik az idős emberek biztonságát szolgáló sértettvédelmi program, és külön fejezetet szentelnek az uzsora-bűncselekmények elleni fellépésnek. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Mezőtúron élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszéi, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-735-ös telefonszámot hétköznapokon! 1 ÉjFRlaP! „.muh- MIK»«!»«™» SSV YOUH*AsMsns Ä I W.I Jenepesulnek a vízpartok IᥠrMi. 1 §£?. i . ■ B*«M 1 Lassan kifelé tartunk a télből, s bár a határ még nem „mozdul”, a gazdák már javában készülnek a tavaszra. Már tudják, mit fognak vetni, s előkészítve hozzá a vetőmag is; önmagukat a startvonalra térdepelt futókhoz hasonlítják leginkább, akik feszülten várják az indító jelét: a tavaszt, s a jó időt. L. Murányi László Az alapkérdés egész télen át foglalkoztatta a gazdákat: mit vessenek a tavaszra hagyott földeken, milyen árunövényt, amire jó idő jön, és legalább elfogadható piaci pozíció vár idén? De most még a falugazdász irodáját járják: őstermelői igazolványokat újítani, jövedéki adót visszaigényelni az elhasznált gázolaj árából és egyéb ügyes-bajos dolgaikkal.- Úgy látom, hogy a termelők, jobb híján, most is a hagyományos növényeiket vetik — jellemezte a termelői szándékokat Szabó János mezőtúri falugazdász, akihez a kistérség másik négy települése, Túrkeve, Kétpó, Mesterszállás és Mezőhék is tartozik. - Ősszel a búzát, repcét, most tavasszal pedig a kukoricát, napraforgót. Ezeknek van errefelé hagyománya, ezekre a növényekre vannak begépesítve a gazdák, nehéz lenne a váltás. ■ Az állattenyésztőknek még annyi reménykedésre sincs okuk, mint a földet művelőknek. A mezőtúri Futás Lajos az őstermelői igazolványt megújítani jött a falugazdászi irodába. Húsz hektáron termel — búzát, napraforgót. — Pedig hatszáz mázsa búzám még a tavalyiból is eladatlanul van - kommentálta kesernyésen a helyzetet. - Kétezer-négyszáz forintért vitték volna tonnáját, de nem adtam. Inkább raktározom tovább. Háromezer forint környékén kellene kínálni érte ahhoz, hogy legalább az önköltség visszajöjjön. Pedig most kellene a pénz, mert a talaj-előkészítés és a vetés költségeit majd fizetni kell. Nekem nincsenek saját gépeim, bérmunkában végeztetem ezeket a munkákat. Azonnal fizetni kell értük. — Magtárban még a tavalyi búza, pincemélységben járnak a felvásárlási árak, és a gazdálkodó mégis bizakodik így tavasszal... — Én aktív koromban nem gazdálkodtam. Csak a nyugdíj után lett földem, de parasztcsaládból származom, magamba szívtam a tavaszi reménykedések ízét, hagyományát. Nemcsak növénytermesztők jönnek persze ilyentájt a falugazdászhoz. Állatokkal, jószággal foglalkozó őstermelők is - újíttatni az igazolványt. Az állat- tenyésztőknek még annyi reménykedésre sincs mostanában okuk, mint a földet művelőknek. Az egykor stabil csirkés vidéknek számító tájon ma már alig találni termelőt. Ábrahám László őstermelőnek már panaszkodni se nagyon van kedve emiatt.- Nagyon sokan foglalkoztak Mezőtúr térségében csirkeneveléssel, amikor még megérte — legyintett. - De a magyar baromfiágazat elveszítette a piacait, tönkrementek a nagy feldolgozóüzemek, mint a zagyvaré- kasi és a törökszentmiklósi is, és az olcsón behozott alapanyag miatt lezuhant a felvásárlási ár. Ráadásul az idén, év elején már újra „ütöttek” rajtunk egyet, és soha nem látott mélyre, kétszáztíz forintra csökkentették az árat. Nem csoda, hogy lassan mindenki felhagy a csirkeneveléssel is! Sűrűsödő panaszok a támogatások miatt gyakoriak a panaszok az úgynevezett területalapú támogatások ügyintézése és folyósítása dolgában, a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) eljárási gyorsasága miatt. előfordult, hogy egy gazda teljesen szabályos módon, az MVH által megadott területre nyújtott be támogatási igényt, ám hónapokkal, akár fél évvel is később, a hivatal visz- szamenőleg módosította a területnagyságot. És ha már így történt, akkor visszamenőleg még meg is büntette a teljesen vétlen gazdát. a legrégibb ilyen ügynek a kétpói Urbán László a szenvedő alanya: a 2006-os igénylése ügyében áll most vitában a magas hivatallal. Futás Lajos az őstermelői igazolvány miatt jött a falugazdászhoz Együtt akarják tartani az értékes ipartörténeti gyűjteményt fazekasság A végleges elhelyezésről szóló döntésre még várni kell, de az új tulajdonos addig is őrzi az anyagot Az egykor nagyhírű Túri Fazekas Szövetkezet-a rendszerváltozást követően kft. — felszámolás alá került az ezredforduló táján, majd végleg bezárta kapuit. Az épületben már évek óta más cég működik, a fazekasok után pedig nem maradt más, mint a hagyományok - és a megszűnt cég mintegy háromezer darabos mintakollekciója. Az új tulajdonos, az épületekkel együtt a gyűjteményt is megvásárló Gonda Sándor együtt tartotta és azóta is hűséggel őrzi az értékes anyagot. Már évekkel ezelőtt átvizsgáltatta, felmérette a teljes kollekciót a Túri Fazekas Múzeum igazgatójával, Pusztai Zsolttal. Ő szétválogatta egymástól a gyári sorozatgyártott, kevésbé értékes, olykor-olykor giccses mintadarabokat a valódi értékektől, a neves fazekasmesterek kézi munkáitól.- A szövetkezet tagjai az ötvenes évek végéig bedolgozókként, otthon, a saját műhelyeikben dolgoztak - mondta megkeresésünkre Pusztai Zsolt. — Az ötvenes évek végétől kezdtek el közös alkotóműhelyben, közös kemencékkel dolgozni. A ránk maradt mintakollekció ettől az időtől öleli fel a fazekasszövetkezet teljes termékskáláját. A legjobb mesterek munkái vannak az anyagban: a Jakucs család, Gonda István, Búsi Lajos, Kosa Klára és mások alkotásai. A gyűjteménynek legalább fele önmagában, tárgyként is múzeumi és ipar- történeti érték, így egyben pedig különösen nagy jelentőségű. A hetvenes és nyolcvanas években az ország legjobb fazekasiskolája volt a mezőtúri, és ezt az időt is reprezentálják a ránk maradt tárgyak. Jelenleg még kérdéses a kollekció sorsa, végleges elhelyezése. Gonda Sándor érthetően azt szeretné, ha együtt maradna az állomány. Ha a város méltó elhelyezést tudna biztosítani a kollekciónak, akkor szívesen átadná a köz javára, de az efféle elhelyezés lehetőségei még csak nem is körvonalazódnak. Pusztai Zsolt azt mondja: ő szívesen „kimazsolázná” a Fazekasmúzeum számára az értékesebb tárgyakat, de hely hiányában csak minimális részét tudnák a közönség elé tárni. Szerinte is együtt kellene inkább kiállítani az anyagot, mert ezek a tárgyak összetartoznak, együtt jelentik a legnagyobb ipar- és kultúrtörténeti értéket. A végleges megoldásra azonban még várni kell. Az értékes tárgyakat megfelelő helyen raktározza a tulajdonos, azokat nem fenyegeti veszély. A műtárgyak „hivatása” azonban az, hogy gyönyörködtessenek, s ezt a funkciót csak közönség előtt, hozzáférhető kiállítási térben teljesíthetik. ■ Időnként Gonda Sándor Is elgyönyörködik a kecses tárgyakban i 1 I
