Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-10 / 34. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 10., SZERDA 5 Anyakönyvi hírek a karcagi Hátai Gábor kórházból Az elmúlt hetekben ők szület­tek a karcagi Kátai Gábor Kór­házban: január 14.: István Edi­na (édesanyja neve: Jáborszki Marianna) Abádszalók, január 20.: Kiss Vik­tória (Molnár Andrea) Püs­pökladány, ja­nuár 21.: Kol­lár István (Czinege Ilo­na Judit) Karcag, január 23.: Bá­rány Boldizsár (Páncél Tímea) Kunhegyes, Jenei Kálmán (Je­néi Anna Edit) Kenderes, janu­ár 26.: Rabata Tímea (Miklós Emília) Tiszaszőlős, január 27.: Túró Zoltán (Túró Mária) Kar­cag, január 28.: Kirják Tamara (Karacs Irma) Tiszaigar, Bakk István (Kertész Inge) Karcag-Ti- lalmas, Lázók Tibor (Seres Dó­ra) Karcag, január 29.: Fátyol Evelin (Pálfi Anett) Tiszaderzs, január 30.: Rózsa Zsolt (Csík Anasztázia) Kunmadaras, Sza­bó Jázmin (Szabó Katalin) Kun­hegyes, január 31.: Sebők Zol­tán Erik (Sebők Krisztina) Ti- szaroff, február 1.: Farkas Dó- minik (Szendrei Éva) Kunma­daras, február 2.: Dikó Botond (Sárkány Katalin) Ecsegfalva, Darvas Attila (Nagy Beáta) Ken­deres, február 3. Tóth Klaudia (Makai Julianna) Karcag. (Az adatokat a kórház szülé­szeti osztályától kaptuk, és azt az édesanyák hozzájárulásával közöljük.) ■ Hívja az Üj Néplap újságíróját! DARÓCZI ERZSÉBET a Karcagon, Kisújszálláson, Kenderesen, Berekfürdőn, Kun­madarason élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné meg­osztani kollégánkkal, tárcsázza a 30-647-4726-os A képen Sz. Nagy András lucernával eteti a birkákat. Nagyon odafigyel arra, hogy a nagy hidegben a bárányok meg ne fázzanak. CAG ÉS KÖRNYÉKE Faggyal küzdő gazdák állattartás Infralámpát és szigetelést is használnak védekezésül Amíg a karcagi gyerekek örülnek a sok hónak, ad­dig a karcagi állattartók már a tavaszt és a jó időt várják. A hetek óta tartó mínuszok megviselik az állományt, és ilyenkor sok­kal több takarmány kell. Daróczi Erzsébet- Most nagyon próbára tett ben­nünket ez a hideg, a legnagyobb mínuszokban volt, amikor egy napra 5-6 ellés jutott, anyánként általában kettő, de többször há­rom bárány is volt - mondja a karcagi Sz. Nagy András, aki a tanyáján 140 anyajuhot és an­nak szaporulatát gondozza. Állo­mányát saját elképzelése szerint keresztezte. — Merino az alap, azt kereszteztem a rackával, de kísérletképpen van néhány brit tejelő is benne. Még nem homo­gén az állomány, de azok a tulaj­donságok, amiket bele akartam oltani, megjelentek, hiszen jó a szaporulat, nem ritka a hármas ellés, a kettő mindennapos, az anyák nagyon szeretik a bárá­nyokat és az életrevalósági arány is nagyon jó—magyarázza. - Ka­rácsonykor a bárány átvételi ára a korábbi évekhez képest maga­sabb volt, így 40 bárányt is lead­tam. Csak kitartson az ár húsvé- tig, hiszen tavaly úgy lement, hogy szinte fillérekért kellett vol­na odaadni. Inkább megtartot­tam és felneveltem a bárányokat. Most még több anyám vemhes, úgy számolom húsvétkor 50 bá­rányt tudok leadni. A gyapjú árá­ról ne beszéljünk, az siralmas. Szerencsés lenne az év, ha a nyí­rást fedezné a gyapjú, de erre évek óta nem volt példa. Mivel a bárány nagyon érzé­keny a hidegre, ha fázik nem szeret szopni, ilyenkor nagyon kell rájuk figyelni, nehogy el­pusztuljanak.- Én is több bárányt cumis­üvegből etettem, hogy megerő­A sok hónak a gyerekek na­gyon örülnek, korcsolyáznak, hógolyóznak és lovagolnak. A Kunlovardában Vincze Dóra és Teleki Zoltán lovasoktatók irá­nyításával Nagy Lajos és Karo­lina, valamint Olajos Dorina lovagolt épp. Bár jobban be kellett öltözniük a hideg miatt, södjön - folytatja Sz. Nagy And­rás. — Másik óvintézkedésként a hodály helyett most a mele­gebb, zártabb istállókban van­nak a bárányok, innen ha meg­erősödnek, akkor kerülnek a ho- dályba, mert azt átfújja a szél, hiába próbáljuk szigetelni. A nagy hidegben takarmány­ból is több fogyott. A betárolt mennyiség szerencsére kitart ta­vaszig, ezt annak is köszönhe­tem, hogy a tanyaszomszédom, Szopkó László ősszel silózás után szólt, báláztassam be a le­zúzott kukoricaszárat. Ez az öt­ven bála nagyon jól jött, majd há­rom hónapig tudtam ezzel kiegé­szíteni a szálas és abraktakar­mányt. A télnek meg csak-csak vége lesz már - mondja a gazda. a gyerekek mégis örömmel ül­tek fel kedvenc pacijukra. A lo­vakon kívül tucatnyi állatfaj van itt, a rackákon, őshonos baromfikon át a zebráig. mészáros Zsolt tulajdonostól megtudtuk, a nagy hideg miatt naponta háromszor adnak friss vizet az állatoknak. A A városhoz közeli karcagi zártkertekben is nevelnek állato­kat a gazdák. Nagy Zoltán két éve épített kunyhója mellé óla­kat és takarmánytárolót.- Most csak egy anyakocám van, az is napokon belül fial - mondja a gazda, aki ilyen nagy télre nem számított, így most csutkával és hatalmas nejlonok­kal igyekezett lezárni jól az óla­kat a hideg elől. - Szerencsére a kertben villany is van, így az ha­tóba mindig tudok meleg vizet tenni, s ha meglesznek a kisma­lacok az infrát is bekapcsolha­tom rájuk, hogy ne fázzanak. Most 7-8000 ezer forintért men­nek a hathetes malacok, remé­lem, nekem is szerencsém lesz mire, odakerülnek az enyéim. kinti itatok éjszakai melegíté­sét is megoldották, hogy akkor is tudjanak inni a szabadban lévő állatok. A KISZÁMÍTHATATLAN idő miatt takarmányból és szalmából most nem napi, hanem heti mennyiséget hoznak be a táro­lókból. A nagy hideg miatt megoldották a kinti itatok éjszakai melegítését is Összefogtak a régi telep lezárásáért Karcagon 1998 óta az új szeméttelepre kerül a hulla­dék, a régi szeméttelep lezá­rásáért a város összefogott a kistérség településeivel (Kunmadaras, Berekfürdő, Kisújszállás). A program 2,2 milliárd forintos, döntően uniós forrásokból valósulhat­na meg. Az ezzel kapcsolatos pályázat második fordulóját a napokban adták be. Fonóba várják a táncos lábúakat ' a kunmadarasi művelődési ház február 27-én 14 órától tartja a Fonó 2010 című ze­nés, táncos farsangi rendez­vényét. Ezen a Pátria Alap­fokú Művészetoktatási In­tézmény 3 néptánccsoportja a tiszafüredi Klasszik tánc- együttes, s az erdélyi Szi- lágylompért Kék Nefelejcs néptánccsoportja lép fel. A talpalávalóról a Jártató zene­kar gondoskodik. A találko­zó táncházzal ér véget. Térfigyelő kamerákat helyeznek ki sikeresen pályázott térfi­gyelő kamerákra a Karcagi Többcélú Kistérségi Társu­lás. így nyárra Karcagon, Kisújszálláson, Kenderesen és Kunmadarason felszere­lik a térfigyelő rendszert, te­lepülésenként 4-4 kamerá­val. A mintegy 23,3 millió forintba kerülő projektet 85 százalékban állami támoga­tásból valósítják még* s 3,5 millió forintos saját forrás is rendelkezésre áll. A karcagi önkormányzat is támogatta a bált A minapi, Budapesten megtar­tott Csángó bál fővédnöke Só­lyom László köztársasági el­nök volt. A szervezők szeret­nék felhívni a közvélemény figyelmét a csángó magyarok helyzetére, fejlődésük, fenn­maradásuk érdekében minél több támogatót szeretnének megnyerni. A karcagi önkor­mányzat is támogatta a ren­dezvényt 200 ezer forinttal. SZ0U0N.hu További karcagi hírek olvashatók a SZOUON.hu hírportálon. Pakisztáni Berekfürdő új háziorvosa gyógyítás Szeretné, ha gyermekei is erre a pályára lépnének Mint megírtuk, februártól nyug­díjba ment mint háziorvos dr. Hajdú Lajos, Berekfürdő polgár- mestere, azóta csak a község ügyeivel foglalkozik. Utódja dr. Khan Sher Álam, aki családjá­val már januárban odaköltözött a településre, hogy ismerkedjen a lakosokkal, a faluval. A 36 éves doktor Pakisztánból ösztöndíjasként 1993-ban érke­zett Budapestre. Gyerekkora óta orvosnak készült, édesapja is tá­mogatta ebben. Családja műsza­ki beállítottságú, sok a mérnök, villamosmérnök. Ő lett az első orvos. Amikor Budapestre érkezett, magyarul kellett megtanulnia. Legnehezebben a sok nyelvtani Dr. Khan Sher Álam kivétel vagy a j vagy ly ment ne­ki. Egy év nyelvtanulás után a Debreceni Orvostudományi Egye­temen kezdte tanulmányait, 2007-ben is itt tett gyerekgyógy­ász szakvizsgát. Márciusban szerzi meg itt a koraszülött-ellátá­si szakvizsgáját. A szegedi egye­temen pedig a háziorvostan szak­vizsgát szeretné megszerezni. Családjáról elmondta, hárman vannak édestestvérek, édesany­ját ötévesen vesztette el. Apja második házasságából van még öt féltestvére. Ő maga 2004-ben hozta Magyarországra pakisztá­ni vallástanár feleségét. Egy év­vel később megszületett első lá­nyuk Saima, majd 2006-ban Aleena és tavaly nyáron kisfia, Samad. A debreceni egyetem elvégzé­se után a fehérgyarmati kórház gyermekosztályán dolgozott. Ta­valy szeptemberben Angliában kapott állást, családja nélkül uta­zott ki. Két hét múlva visszahúz­ta szíve Magyarországra. Ami­kor olvasta a berekfürdői házior­vosi állást, eljött dr. Hajdú Lajos­hoz. Szimpatikus számára a csendes kis falu, ahol barátság­gal fogadták, a képviselő-testület is támogatta pályázatát. Lányai január óta a helyi óvodába jár­nak, ahol tiszteletben tartják val­lási hagyományaikat. A doktor úr nagyon szeretné, ha gyermekei is orvosi pályára lépnének. Szabad idejében szí­vesen kirándul családjával, a be- reki strandra is rendszeresen jár úszni. Csak azt fájlalja, hogy ked­venc hobbijának, a krikettnek nem tud itt hódolni. Pakisztánba évente egyszer mennek haza, s előfordult már, hogy ott orvos­ként is szükség volt rá. ■ Karcagon találkoztak. A Kunszövetség tagjai szombaton a városban tartották közgyűlésüket melyen szó volt a tavalyi kunok I. világtalálkozójáról is. A ké­pen Nagy Kálmán kunhegyesi református lelkész (áll), aki a Nagykun Bandé­rium Radnai-hágótól Karcagig tartó lovas emlékmenetéről szólt elismeréssel. r A » É *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom