Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-09 / 33. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 9., KEDD MEGYEI TÜKÖR Már nem létező szövetkezeté a tulajdonjog a nagyrévirészen A közelmúltban harmadik alkalommal rendeztek konferenciát Cibakházán, a Holt-Tisza állapot- javításáért.- Ismételten világossá vált, hogy a problémák megoldása csak pályázati úton lehetséges — mondta el Hegyes Zoltán polgár- mester. - Ezt nehezíti a tulajdon- viszonyok rendezetlensége, mely a cibakházi szakaszon tisztázott, azonban a nagyrévi részen még mindig a korábbi termelőszövetkezet nevén van, amit pedig már régen felszámoltak. A nagyrévi önkormányzat eddig még nem tudta a tulajdonjogot megszerezni, remélem, hogy hamarosan rendeződik az ügy, ugyanis addig nem tudunk pályázatot nyerni. ■ N. G. Környezetnevelő parkerdő létesül a kórház területén A működését Állami Tüdőgyógyintézetként 1948-ban megkezdő, de később véglegesen bezárt szolnoki tüdőkórház - védett fákkal tarkított - parkerdeje idén júliustól megújulva várja a természetbarátokat. A munkálatok még tavaly szeptemberben kezdődtek. A parkban már nincsenek hulladékgyűjtők, és a pihenést szolgáló padok, asztalok is hiánycikkekké váltak. A parkerdő helyreállítását követően tíz általános iskola 91 alsó tagozatos osztálya számára — a park bemutatásával egybekötött — környezettudatosságára nevelő, ismeretterjesztő oktatást szerveznek. A projekt megvalósulásával 23 ezer négyzetméter természet- védelmi területet kap vissza a város. A beruházás összköltsége 22 és fél millió forint. Ebből 20,250 millió forintot pályázat útján nyert Szolnok, a fennmaradó összeget pedig a Munkalehetőség a Jövőért Nonprofit Kft. saját költségvetéséből biztosítja. A Zagyva-parti épület eredetileg honvédkórháznak épült. Története 1939-ben kezdődött, amikor a honvédelmi minisztérium megbízta Glock Imre budapesti építőmestert egy szolnoki helyőrségi kórház tervezésével és felépítésével. ■ M. G. Krimibe illő üldözés a négyesen történetek Szűcs Zoltán szerint főleg a keleti országrészből lopták az autókat Fegyverropogás Szolnokon, autós üldözés, lakás- betörések. Hosszú pályafutása alatt ezekkel is szembesült a megyei rendőr-főkapitányság leköszönő bűnügyi osztály- vezetője, Szűcs Zoltán alezredes. Németh Gergő és így kényszerítette értékeinek átadására. Az alezredes megemlítette, hogy próbáltak a helyszínen maradt horgászbotról szagot vetetni a kutyával, ám a botot az eb véletlenül kettéharapta. Ráadásul macskabolond is volt, így amikor nyomkövetés közben egy fehér cicával összetalálkozott, elkezdte egy tanya körül üldözni. Nem járt sikerrel, így újra jelentkezett a gazdájánál. Szerencsére végül minden ellopott tárgy megkerült. Tehát a rablás és a lövöldözés között nem volt összefüggés — mint ahogy a bejelentők hitték —, csupán két külön Szűcs Zoltán 1983. március 15- én szerelt fel nyomozóként a Szolnoki Rendőrkapitányság állományába. A legutóbbi írásunkban beszélt egy gépkocsi- és garázs- feltörés-sorozatról, az ekkor még slágernek számító vasúti dézs- máról és a piaci csencselésről, illetve a körözési vonal kulisszatitkairól is megismerhettünk történeteket. Még mindig a 1980-as évek közepét írtuk ekkor. — Jól emlékszem egy tanulságos esetre. Intézkedő nyomozó voltam, az egyik vasárnap egész nap odabenn dolgoztunk a kapitányságon - emlékezett vissza Szűcs Zoltán. - Már éppen mentünk volna hazafelé, amikor érkezett egy lakossági bejelentés, miszerint a Vosztokon, a 18 emeletes környékén lövöldözést hallottak, illetve, hogy valakit kiraboltak az egyik tanyán. Komolyan vettük a bejelentést, egy csomó rendőr szállt ki a helyszínre, felfegyverkezve. Próbáltunk adatokat gyűjteni a környező tanyákon. Segítségként jöttek a kutyás kollégák is. Az egyik nyomon elindultunk, majd fegyverropogásra lettünk figyelmesek. Gyorsan mindenki elhasalt, ám mint kiderült csak egy vadászcsoportba futottunk bele, akiktől a korábbi lövéshangok is származtak. Eljutottunk arra a tanyára, ahol a rablás sértettje lakott. Kiderült, hogy az elkövető egy megfordított horgászbotot nyomott oda a hátához, Generációváltás rendőröknél, bűnözőknél mint azt az alezredes hozzátette: a 1985—86-os évek vízválasztónak számítottak; hiszen ekkor a rutinos kollégák zöme nyugdíjba vonult, gyakorlatilag generációváltás történt. Ezzel egy időben új szemlélet is kezdett kialakulni a rendőrségi berkekben, hiszen megjelentek addig még nem kiemeltként kezelt bűncselekménytípusok, így például a fiatalkorúak által elkövetett bűnesetek. Ezek mellett pedig újabb és újabb fajta bűncselekmények kerültek elő. A gépjárműtolvajok lefülelése érdekében a rendőrök egy csaliként szolgáló autót különleges riasztóval szereltek fel. Felvételünk illusztráció. mi rendkívülit, csak azt, hogy nem nyílik a zár. Gyorsan kiderült, hogy új módszerrel állunk szemben, mégpedig a hengerzártöréssel. A kivitelezés profi volt, hiszen nem voltak kívülről látható nyomok, s a betörésekhez képest jóval nagyobb rend volt a lakásokban. A nagyobb értéktárgyakat sem vitték el, kizárólag a könnyen zsebre tehető dolgokra - ékszerek, készpénz - hajtottak. Mint kiderült, a hengerzártörés ötlete Lengyelországból származott, s az említett esetekben is lengyelek voltak az elkövetők. Az alezredes szerint a bűnözők az újdonságok megjelenésével mindig igyekeznek egy lépéssel a rendőrség előtt járni. Az Ady Endre úton, egy régebbi építésű háznál falbontásos módszerrel próbálkoztak. Egy vendéglátóegységben azt vette észre tulajdonosnak, hogy pár dolog eltűnt. Az elkövető a padlás felől jutott be. A ház oldalába letámasztott falétrán ment fel, és felülről kibontotta a helyiség tetejét. További megyei bűnesetekről olvashat a SZ0b0N.hu hírportálon. végül krimibe illő üldözés kezdődött a 4-es főúton. A tolvajok ukránok voltak, s komolyan előkészítették a cselekményeket. Nemcsak Szolnokról, hanem a kelet-magyarországi nagyvárosokból is tüntettek el járműveket A mennyiség és a minőség is változott a bűnelkövetés, valamint a felderítés terén is. Erre jó példa volt, amikor rövid időn belül három lakásbetörést is bejelentettek a szolnoki Várkonyi tér környékéről. Mind a három helyre fényes nappal mentek be, s a tulajdonosok hazaérve nem tapasztaltak semcselekmény történt egy időben, amit összekötöttek. — Nagy divatja volt a gépjárműlopásoknak, főleg az akkoriban hazánkban slágerkautóént futó Lada Samaráknak veszett sorozatban nyoma Szolnokon - folytatta Szűcs Zoltán. - Az ügyet a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya nyomozta, mi csak besegítettünk nekik. Az egyik gépjárművet speciális riasztóval felszerelve olyan helyre tettük „csaliként”, ahol az a tolvajok figyelmét felkelthette. Mikor lába kélt az autónak a rendszer már adta is a jelzést, Szűcs Zoltán alezredes már nagyon sok ügyben \ Színpadon a művészeti vezető. A szolnoki Szigligeti Színház legújabb előadását, a Leányvásár című nagyoperett bemutatását sorozatos betegségek nehezítik. Képünkön a kocsmáros szerepébe beugrott Kiss József (balra), a ház művészeti vezetője látható Csengeri Attilával. A vadak is megsínylik a nagy hideget etetés A zord téli időszak túlélésében segít a kihelyezett táplálék A hosszú ideje tartó téli időben az erdőben élő állatok a hó alatt nem találnak élelmet maguknak. Az őszi vetéseknél is próbálnak élelmet kikaparni a hó alól az állatok, mindhiába. A tószegi vadásztársaság hetente eteti a vadakat.- A kihelyezett etetők körül minden tele van az őzek, fácánok, nyulak nyomaival. Ocsút teszünk az etetőbe, mely napraforgóból, csöves és szemes kukoricából áll. Mellé pokrócra lucernabálákat helyezünk - mondta Csillag Benő, a tószegi vadász- társaság tagja. Az őzek etetője náddal fedett. A tószegi vadászok nemcsak azért etetik az állatokat, mert kötelező, hanem mert kötelességüknek érzik. Megyénkben 68 vadásztársaság és vadászatra jogosult társaság van, amelyeknek kötelező a vadak kiegészítő takarmányozása, azaz etetése. Azért kiegészítő, mert a kitett étel nem fedezi az állatok teljes táplálkozási szükségletét — Arra szolgál, hogy segítse túlélni a telet a vadaknak. A tápanyagszükségletüknek mindössze 10-20 százalékát fedezi az etetőkben és más területeken kihelyezett takarmány - mondta Kasuba András fővadász, a megyei vadászkamara titkára. A vadászati törvény értelmében száz hektáronként kell kihelyezni a vadetetőket. Szeptembertől márciusig találnak az állatok élelmet az etetőben. Szeptemberben még keveset tesznek bele, mert az még az odaszoktatás időszaka. A hideg beköszöntőig megtanulják az állatok, hogy hová menjenek, amikor már nehéz kikaparni a zöld növényi részt.- Fontos, hogy figyelemmel kövessék a társaságok az élelem fogyását. Három-négy naponta töltik újra az etetőket - magyarázta Kasuba András. Az őzeket, fácánokat, mezei nyulakat gabonafélékkel, kukoricával, napraforgóval, valamint napraforgó- és kukoricaocsúval etetik. Ezeken kívül a lucerna és a széna adása is elengedhetetlen.- Szóró etetést is végzünk a dűlőutak mentén, hogy a mezei nyulak is tudjanak enni. Fél méternél magasabb hó esetén célszerű letakarítani a havat a dű- lőutakról, és úgy szórni rá az ételt - tette hozzá a fővadász. ■ Négyesi Ildikó Élelemként és búvóhelyként is szolgál az állato/c etetése költségekkel jár, de a vadásztársaságok tudnak spórolni, ha vad földjeiken megtermelik a takarmány egy részét Az is gyakorlat, hogy nem takarítják be a terményt így az nem csak élelemként, hanem búvóhelyként is szolgál
