Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-01 / 26. szám

12 ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 1, HÉTFŐ TÜKÖR ncn i.{\u NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM VcJ/ß MÍnÍSZtélÍUm ESZA TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ T NONPROFIT KFT. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma pályázatot hirdet civil szervezetek kapaci­tásfejlesztésének, képzésének támogatására. A pályázat kódja: NCA-CIV-10-A A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 190 000 000 Ft Beadási határidő: 2010. március 09. A pályázatokat a www.esza.hu címen elérhető EPER-ben lehet benyújtani a kiírásban rögzítettek szerint. A Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma pályázatot hirdet kutatások elkészítésének támogatására. A pályázat kódja: NCA-CIV-10-B A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 13 500 000 Ft Beadási határidő: 2010. március 09. A pályázatokat a www.esza.hu címen elérhető EPER-ben lehet benyújtani a kiírásban rögzítettek szerint. A Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Infor­mációs Kollégiuma pályázatot hirdet civil szervezetek működését, fejlődését segítő szolgáltatások támogatására. A pályázat kódja: NCA-CIV-10-C A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 120 000 000 Ft Beadási határidő: 2010. április 14. A pályázatokat a www.esza.hu címen elérhető EPER-ben lehet benyújtani a kiírásban rögzítettek szerint. A Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma pályázatot hirdet magyaror­szági civil szervezetek külföldi és nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének, tapasztalatcseréjének támogatására. A pályázat kódja: NCA-NK-10-B A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 255 430 000 Ft Beadási határidő: 2010. április 07. A pályázatokat a www.esza.hu címen elérhető EPER-ben lehet benyújtani a kiírásban rögzítettek szerint. A Nemzeti Civil Alapprogram Demokrácia- és partnerség-fejlesz­tési Kollégiuma pályázatot hirdet civil együttműködések, és egyéb há­lózati rendszerek létrehozásának és működtetésének támogatására. A pályázat kódja: NCA-DP-10-A A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 111 090 000 Ft Beadási határidő: 2010. április 12. A pályázatokat a www.esza.hu címen elérhető EPER-ben lehet benyújtani a kiírásban rögzítettek szerint. A Nemzeti Civil Alapprogram Demokrácia- és partnerség-fejlesz­tési Kollégiuma pályázatot hirdet civil szervezetek belföldi döntés­hozó, tanácsadó és szakértői testületekben történő részvételének támogatására. A pályázat kódja: NCA-DP-10-B A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 82 110 000 Ft Beadási határidő: 2010. április 12. A pályázatokat a www.esza.hu címen elérhető EPER-ben lehet benyújtani a kiírásban rögzítettek szerint. A Nemzeti Civil Alapprogram Demokrácia- és partnerség-fej­lesztési Kollégiuma pályázatot hirdet érdekképviseleti célú civil együttműködések, a civil kontroll erősítésének támogatására. A pályázat kódja: NCA-DP-10-C A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 96 600 000 Ft Beadási határidő: 2010. április 19. A pályázatokat a www.esza.hu címen elérhető EPER-ben lehet benyújtani a kiírásban rögzítettek szerint. A Nemzeti Civil Alapprogram Demokrácia- és partnerség fejlesz­tési Kollégiuma pályázatot hirdet információs és kommunikációs hálózatépítés, informatikai szolgáltatások, együttműködésben megva­lósuló (ágazati) tematikus honlapok létrejöttének támogatására. A pályázat kódja: NCA-DP-10-D A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 82 110 000 Ft Beadási határidő: 2010. április 19. A pályázatokat a www.esza.hu címen elérhető EPER-ben lehet benyújtani a kiírásban rögzítettek szerint. A Nemzeti Civil Alapprogram Demokrácia- és partnerség-fej­lesztési Kollégiuma pályázatot hirdet társadalmi kohéziót erősítő programok támogatására. A pályázat kódja: NCA-DP-10-E A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 111 090 000 Ft Béadási határidő: 2010. április 19. A pályázatokat a www.esza.hu címen elérhető EPER-ben lehet benyújtani a kiírásban rögzítettek szerint. A támogatásban részesítés feltételeit, a hiánypótlás keretében nem pótolható tartalmi elemeket, az elbírálás rendjét, szempontjait, határidejét, az eredmény közlésének módját, a támogatás felhaszná­lásának és a beszámolás rendjének alapvető szabályait a pályázati kiírás tartalmazza, amely letölthető a www.nca.hu, illetve a www.esza. hu honlapokról, továbbá személyesen beszerezhető a pályázati útmu­tatóval a kezelőszervezet címén: ESZA Nonprofit Kft. 1134 Budapest, Váci út 45. C épület II. emelet További információ: 06-80/204-453, 06-1-273-4250 vagy info@nca.hu. A Tisza mára meggyógyult évforduló Tíz évvel ezelőtt érte cianidszennyezés a folyót Siralmas látvány: konténerszámra gyűjtötték a hatalmas haltetemeket a halászok a cianíddal megmérgezett Tiszából Veszélyforrások még mindig vannak Ma van a Tisza élővilágá­nak emléknapja, a folyót ért cianidszennyezésre emlékezve. A katasztrófá­nak immár tíz éve, és sze­rencsére a szőke folyó si­kerrel vészelte át a nem mindennapi szennyezést. Baranyi Gy.-Laczi Z. Tíz éve, január 30-án a románi­ai Nagybánya környékén egy ausztrál-román tulajdonú bá­nyászati melléktermék-ülepítő cianidos zagytározó töltése át­szakadt. Az Aurul Bányaipari Vállalat ülepítőjéből kiszabadult cianidos víz több folyón keresz­tül jutott a Tiszába. Bár a szak­emberek eleinte úgy vélték, a szennyezés nem okoz ökológiai katasztrófát, mert az felhígul a Tiszában, azonban nem így tör­tént. A Tisza cianiddal szennye­zett vize 2000. február 7-én érte el Tiszafüredet, majd február 8- án Szolnokot, melynek ivóvízel­látását is fenyegette. Ekkor már látszott, hogy a folyó élővilágára súlyos csapást mért a sejtméreg. A Tisza középső szakaszán ösz- szesen 130 tonna haltetemet szedtek össze a folyóból a halá­szok, akiknek a megélhetése is veszélybe került. A cianidszennyezés 10. évfor­dulója alkalmából megkérdez­tük a tiszafüredi halbiológus szakembert, dr. Harka Ákost, a Magyar Haltani Társaság elnö­két, miként heverte ki a Tisza A tiszát ért cianidszennyezés olyan környezeti katasztrófa volt, amelyre eddig nejn akadt példa - emlékezett Fejes Lő­rinc, a Kötikövízig kiskörei sza­kaszmérnöke. - Mivel a folyót a havária télen érte, a tó téli vízszintjét azonnal mestersége­sen emelni kezdtük. Napi 30 centiméterenként közel kerül­tünk a nyári duzzasztást víz­szinthez, tehát még időben si­került tározni jó minőségű, nem szennyezett vizet, amelyet- bár a környezeti katasztró­fáért felelős Aurul vállalat idő­közben megszűnt, veszélyek to­vábbra is fenyegetik folyóinkat — mondta dr. Harka Ákos. — A Verespatakra tervezett nemes­fémtermelést például, amely a nagybányaihoz hasonló ciani­dos eljárással működne, még mindig nem vetették el végér­vényesen. Megnyugtató, hogy nálunk már törvény tiltja ezt a környezetszennyező technológi­át, de mielőbb el kell érni, hogy uniószerte így legyen. To­élővilága ezt a csapást. Mint a tanárember az Új Néplapnak el­mondta, 2000 februárjának első napjaiban bizony sokan küzdöt­tek a könnyeikkel, amikor meg­pillantották a Tiszát. Megrendí­tő volt a megmérgezett, haláltu­sájukat vívó halak és a sodródó tetemek látványa. Bármennyire igyekeztek is bagatellizálni a fe­lelősök a történteket, a pusztu­lás ökológiai katasztrófa volt. Az első jelentések hihetetlen mértékű, százszázalékos pusz­tulásról szóltak, szerencsére a valóság távol állt ettől. A téli hi­degnek, a medermorfológiai és vízrajzi adottságoknak köszön­hetően végül kisebb lett a vesz­teség, mint amilyentől tartani lehetett.- Halaink többsége télen pi­henőre húzódik a meder gödrei­hígításra használhattunk. Le­zártuk az öblítőcsatomákat. Ahol nem voltak zsilipek, kézi erővel, adott esetben kővel tö- mítettiik el, hogy a cianidos víz ne szivárogjon ki az árterekre. - amikor megérkezett a 30-35 kilométeres szennyezett folyam, azonnal életbe lépett a mentőakció. Felgyorsítottuk a folyó sodrását, így megakadá­lyoztuk az oldalirányú kifo­lyást. A vízlépcsőnél átbuktat­tuk a vizet, hogy oxigénnel dú­vábbi gond, hogy a Tisza kele­ti vízgyűjtőjén rengeteg a fel­hagyott bánya, meddőhányó, használaton kívüli zagytározó. elszivárgó csurgalékvizük fo­lyamatosan szennyezi a kör­nyezetet, a nagy esőzések és árvizek pedig nehézfémeket tartalmazó üledékeket mos­hatnak be a vízfolyásokba. Hazánkban is szennyvizeink túlnyomó része még ma sincs kellő mértékben tisztítva, s a folyópartokon bőséggel találni szemetet is. be. Ezeket +4 Celsius-fokos hő­mérsékletű víz tölti ki. Mivel az érkező 0 fok körüli cianidos ár sűrűsége ennél kisebb volt, nem hatolt le a gödrök mélyére, így az ott telelő halak, akárcsak a ti­szavirág mederfenékbe fúródott lárvái, nagyrészt megmenekül­tek a pusztulástól — mondta dr. Harka Ákos. Túlélték a katasztrófát azok a halak is, amelyek a cianidos ár elől lefelé menekültek a folyón, majd a betorkolló vízfolyások­hoz érve és azokba behúzódva menedékre leltek. A halak többsége azonban nem jutott el a mellékfolyókba, és a sekélyebb telelőhelyek sem nyújtottak megfelelő védelmet. Vizük keveredett a mérgező cia- nidokkal, így a vermelő halak körében is jelentős volt a veszte­suljon. Következett a betározott víz leeresztése, amellyel jelen­tős hígulást értünk el. versenyfutás volt az idővel, mert Szolnok és körzete 130 ezer lakosa a folyóból nyeri az ivóvizet. A kiskörei akció ered­ménye az lett, hogy míg Tisza­fürednél 5,2 milligramm/liter szennyezést mértek, Kiskörénél 3,8-at, addig Szolnoknál csu­pán 8 óra hosszat haladta meg a kritikus 2 milli­gramm/liter értéket. ség. Mellettük főként a télen is aktívan mozgó, táplálkozó halak estek áldozatul. Méret tekinteté­ben kiemelkedtek közülük a nagy termetű busák, de ősho­nos ragadozóink, így a süllők, harcsák, balinok és csukák kö­rében is nagy volt a pusztulás. — A katasztrófa után, igazán átfogó, távlatokat nyitó terv nem született a veszteségek pótlásá­ra - hangsúlyozta a szakember. - Talán a hajdani fokgazdálko­dás újjáélesztése lehetett volna ilyen, amelynek lényege a tava­szi áradások vizének a mentesí­tett ártér tározóiba történő kive­zetése és ottani visszatartása, valamint e vizek halszaporító- ivadéknevelő rendszerként való működtetése. A javaslatra azon­ban se akkor, se később, az új Vásárhelyi-terv szükségtározói­nak a tervezésénél nem mutat­kozott fogadókészség, így meg­rekedt az ötlet szintjén. Elsőbb­séget a látványos, gyorsan vég­rehajtható beavatkozások élvez­tek. így például a Balatonról ide­iglenesen áthoztak a Tiszára egy úszó süllőkeltetőt, majd több alkalommal is ivadékokat helyeztek ki és anyahalakat te­lepítettek a folyóba. A helyzet ja­vításához nyilván hozzájárultak ezek az akciók, alapvető válto­zást azonban nem hozhattak, hiszen több száz kilométeres fo­lyószakasz károsodott. Szerencsére a természet segí­tett: 2001-ben a tartós tavaszi áradásnak és a korán érkezett meleg időjárásnak köszönhető­en minden várakozást felülmú­lóan sikeres volt a halak szapo­rodása. A békés halak ivadékai­nak bősége a ragadozók fejlődé­sét is meggyorsította. A rövid életciklusú, 3-4 éves élettarta­mú fajok állománya viszonylag gyorsan elérte a katasztrófa előtti szintet, s napjainkra már a hosszabb életű fajok populáci­ói is regenerálódtak. A halásza­ti és horgászati jelentőséggel bí­ró fajok állománynagysága is a katasztrófa előtti szint körül mozog. Elmondhatjuk tehát: a Tisza meggyógyult, kiheverte napjainkra a tíz éve végbement katasztrófát - hangsúlyozta dr. Harka Ákos. Bravúros vízkormányzást hajtottak végre a szakemberek Kiskörénél

Next

/
Oldalképek
Tartalom