Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-08 / 32. szám
ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ 5 TISZA-TO Soltész András (balra) büszke fiára, Attilára, aki az ő hivatását, a tűzoltóságot választotta. Mindketten szakmájuk elismert művelői. Mentették, ami menthető hivatás A tűzoltó oda megy be, ahonnan mások elmenekülnek Ki mit tud?-ja Abádszalókon Második alkalommal rendezik meg Abádszalókon a Mosolyt is az éveknek elnevezésű Ki mit tud?-ot, amelyre 121 nyugdíjasklub kapott meghívást szerte az országból, tudtuk meg Perge Attilától, a házigazda abádszalóki Tisza-tó Nyugdíjas Klub vezetőjétől. A versenyre benevező szépkorúak magyar nóta, népdal, vers, humor, tánc és jelenet kategóriában mutathatják be tudásukat. Az elődöntők február 28-án kezdődnek, a döntőt és a díjátadással egybekötött ünnepi gálát pedig szeptemberben tartják Abádszalókon. Ekkor ismét rekordkísérletre is sor kerül. A legtöbb együtt éneklő dalos kategóriában szeretnének bekerülni a rekordok könyvébe. Tavaly 502 regisztrált énekes vett részt a közös produkcióban, idén legalább ezer emberre számítanak a résztvevők. ■ A hónap műtárgya a tiszafüredi múzeumban A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum igen gazdag kerámiagyűjteményéből néhány olyan tányért választottak a februári hónap műtárgyául, amelyek Szűcs Imre fazekasmester országszerte ismert műhelyében készültek. A hat tányér mindegyike a tiszafüredi fazekas hagyományok emlékét őrzi. A tiszafüredi 19. századi fazekas stílusra mindenek előtt a tányérok színe, formája és a díszítmények kompozíciós rendje utal. A formai és díszítménybeli hasonlóság ellenére mindegyik tányér egyedi. A tányérok öbleinek díszítményei igen jellegzetesek, hisz ezek a 19. században Tiszafüreden írókával, illetve karcolással készültek. A zöld-fekete szín összeállítású díszítményekkel készült madaras tányér Szűcs Imre jellegzetes világa. A tányérok a fazekasműhely igen korai darabjai: az 1970-es években készültek. Abban az évtizedben, amikor Szűcs Imre Tiszafüreden megnyitotta műhelyét és elkötelezte magát a füredi fazekas hagyományok megőrzése mellett. ■ Nehéz, de szép hivatást választott a tiszaszőlősi Soltész András és fia, Attila. Tűzoltóként mindketten számtalan esetnél mentették, ami menthető. Pólyák Adrienn- A 70-es években a szakmámban nem nagyon találtam munkát, így amikor egy szőlősi ismerősömtől meghallottam, hogy van hely a tűzoltóknál, örömmel mentem. Azonnal megtetszett a munka, így 1977 szeptemberében fölszereltem a karcagi tűzoltóságon - emlékszik vissza Soltész András. Kisebbik fia, Attila örökölte édesapja rajongását e hivatás iránt, hiszen ha kisgyermekként megkérdezték tőle, hogy mi lesz, ha felnő, azonnal rávágta: tűzoltó.- Gyerekkoromban gyakran mentem be édesapámmal a laktanyába. Mindig is vonzott ez a szakma, az a légkör, amiben dolgoztak. így azután nem volt kérdés, hogy a sorkatonai szolgálat letöltése után a tűzoltósághoz szereltem fel - meséli Attila. Apa és fia ugyanazt a pályát járták be, mindketten Karcagon kezdték a munkát, onnan kerültek át a tiszafüredi tűzoltó-parancsnokságra, ahol Soltész András a főtörzsőrmes- terségig vitte, fia pedig zászlósi rangban szoigálatparancsnok- helyettesként dolgozik. A kérdésre, hogy mi szép ebben a hivatásban, mindketten a munka változatosságát említik. *+ Nagyon jó érzés, hogy tudunk segíteni ■ másokon. Másrészről viszont rengeteg tragédiát látunk - árnyalja a képet Soltész András, akinek életmentő munkáját 1987-ben kiváló tűzoltó érdeméremmel ismerték el. - A karcaapa És fia egybehangzóan állítja, hogy ezt a hivatást biztos családi háttér, az asszonyok támogatása, és a munkatársak között meglévő erős összetartás nélkül nem lehet gyakorolni. - A laktanya a második otthonunk, a tűzoltóság pedig tulajdonképpen egy nagy család. Ismernünk kell a másikat. Ha bemegyek egy tűzbe, bíznom kell abban, aki mögöttem van, hogy ha baj van, szági téglagyári tóból mentettem ki egy kislányt. A víz felszínét ellepte a közeli malomból odakerült rizshéj. A lányka társaival erre e felületre ment rá, amikor hirtelen beszakadt alatta a rizshéj réteg. Úgy elmerült, hogy csak a feje látszott ki. A csapatból én voltam, aki vállalta, hogy bemegy érte, s sikerült is kimenekíteni - idézi fel a történteket. A legnehezebben a gyermektragédiák dolgozhatóak fel. - A legmegrázóbb élményem egy karácsonyhoz kötődik. Az ünnep másnapján fenyőfatűzhöz riasztottak bennünket Karcagon. Egy míthatok rá. Hál’ Istennek nagyon jó a csapatszellem a füredi laktanyában, és ezt ápolni is szoktuk hol családi, hol csak munkatársi csapatépítő tréningekkel - mondja Attila, akit tavaly a kollégái az év tűz oltójának választottak. kétéves kisgyermeket egyedül hagyott pár percre az édesanyja. A kicsi behúzta a járókába a mellette hagyott otthonkát, a zsebéből kivette a gyufát és játszani kezdett vele. Addig-addig, hogy meggyulladt a műszálas ruha, a tűz átterjedt a fenyőre, a kicsi pedig bennégett a járókában. Mi érkeztünk elsőnek a helyszínre, és találtuk meg az összeégett kis testet. Tettük a dolgunkat, de közben mindannyian pityeregtünk. Ma is be- leborzongok, ha eszembe jut az eset — meséli Soltész András. — Majd’ minden nagyobb vonulás emlékezetes - veszi át a szót Attila. - Ennek a munkának éppen az a szépsége, hogy nagyon változatos, minden eset más és más, mindig új kihívásokkal kell szembenéznünk. Nekem a legemlékezetesebb talán a hortobágyi tűz volt, amikor lángokban állt a puszta — teszi hozzá. Ha megnő, Soltész Bence folytathatja nagyapja és édesapja mesterségét A tűzoltóság egy nagy család Készül a tiszaörsi rendezvényterv a tiszaörsi önkormányzat a költségvetéssel egy időben készíti a település ez évi rendezvénytervét. A majális, a Fut a falu családi sportnap, a IV. Tiszaörsi Káposztásbárány Fesztivál és a III. Tiszaörsi Tájdisznótor idén is fontos szerepet kap. Az önkormányzat az önerő biztosítása mellett ebben az évben is számít pályázati forrásokra és szponzori támogatásokra. Új munkahelyek Kunhegyesen A LEGHÁTRÁNYOSABB helyzetű kistérségek gazdaság- élénkítését szolgálandó 170 millió forintot kapott a tiszafüredi kistérség. Ebből mintegy 50 millió forint vissza nem térítendő forrás jutott Kunhegyesnek. A támogatás feltétele volt, hogy három éven belül 5 mikro- vállalkozás települjön a városba. Közülük egy faüzem 30-40 új munkahelyet teremt Kunhegyesen. A Tiszator Budapesten mutatkozott be a napokban rendezte meg a turisztikai szakma szokásos évadnyitóját a budapesti Művészetek Palotájában. A mintegy 1000 fős, idegen- forgalmi szakemberekből álló vendégsereg ezúttal az abádszalóki Tiszator rendezvényével is megismer kedhetett, és kóstolót kapott a disznótoros étkekből. A szalóki rendezvény a fesztiválok évében a Tisza-tó kiemelt programjai között szerepel. Fel kell készülni a belvíz elleni védekezésre a tiszafüredi helyi védelmi bizottságot az ár- és belvíz- védelmi helyzetről tájékoztatta a Kötikövízig kiskörei szakaszmérnöksége. Az árvízi helyzetet illetően a készültség megszűnt. Jelenleg mégh a belvíz sem okoz gondot a térségben. SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZ0U0N.hu hírportálon. Hívja az Új Néplap újságíróját! POLYAK ADRIENN elsősorban a Tisza-tó térsége településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 56-516-754-es I telefonszámot hétköznapokon! lül l »“gsjjffi jjNépjáp 8 •ÜL YOLTWiASWtSlff iff?1 ^népesülnek a vízpartok §£.-ai./MLis:. Folytatja a munkát az áldozatsegítő iroda Sikeresen működött a tavaly nyáron Abádszalókon megnyitott áldozatsegítő iroda, tájékoztatott Fügedi László, az irodát működtető Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület elnöke. Az idegenforgalmi szezonban június közepétől augusztus 20-ig üzemelő iroda munkatársa több olyan károsultnak tudott segítséget nyújtani, aki strandlopás, autófeltörés vagy nyaralóbetörés áldozatává vált. Az iroda munkatársa több ízben tolmácsként is segítette a rendőrség munkáját. Az áldozatsegítő tevékenységet az idén nyáron is folytatni szeretné az egyesület Szalókon, az ehhez szükséges források gyűjtése már zajlik. Az egyesület bővíteni is szeretné tevékenységét a Tisza-tónál. Amennyiben sikerül előteremteni az anyagiakat, Tiszafüreden egy egész évben nyitva tartó áldozatsegítő irodát nyitnak. Ennek azért is lenne nagy jelentősége, mert a város négy megye határán fekszik, s bár minden megye- székhelyen van az igazságügyi hivatalnak áldozatvédelmi irodája, ezek elérése a távolság miatt meglehetősen nehézkes. Ezért az egyesület az érintett négy megyei közgyűlés, valamint a Tisza-tavi Térségi Fejlesztési Tanács anyagi támogatását kéri. Ha sikerül, ösz- szegyűjteni a működéshez szükséges összeget, napokon belül megnyílhat a tiszafüredi áldozatsegítő iroda. ■ Vitorlás hasított a jégen extrémsport Sebesen siklott a saját készítésű jármű A Tisza-tó nem csak nyáron kínál kikapcsolódását. A téli túrák, extrémsportok szerelmesei azonban a hideg napokon is szívesen időznek a térségben. Az elmúlt hetekben intenzív támadásba lendült Tél tábornok, így kellő vastagságúra hízott a jégpáncél a Tisza-tavon. Ez pedig a jégvitorlásoknak valóságos ünnepé avatta telet, hiszen lehetővé tette, hogy hódoljanak nem mindennapi szenvedélyüknek. A tiszafüredi önkormányzat programszervezője, Szekrényes István kapott is a ritka alkalmon, s két társával jégvitorlázásra indult saját készítésű sporteszközével az abádszalóki Attila-öbölben. ■ Szekrényes István saját készítésű járművével siklott a jégen A
