Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-28 / 23. szám

2010. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A BUX index 2010. január 27-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.01.27. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Rába 725 0,97 31 Emász 22195 0,88 0 Danubius 3 260 0,61 1 KEG 420 0,47 37 ANY 900 0,11 4 VESZTESEK FORRÁS: RÉT Részvény Utolsó ár (R) Változás (%) Millió Ft Fotex 383-2,04 6 Egis 18000-1,63 159 Econet 124-1,58 34 OTP 5749-1,55 6218 Mól 17440-1,18 3006 A BUX index az elmúlt napokban 22800 22600 22400 22200 22000 21800 21600 21400 pont 01.19 01.20 01.21 01 22 01.25 01.26 nap FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.27.) ■1 ^ ÚJ elszámolási ár EUROBÚZA 2010, március___________29 500 TAKARMÁNYBÚZA 2010. március ■1 ’ 28500** ’ TAKARMÁNYKUKORICA 2010. március___________31900 TAKARMÁNYÁRPA 2010. március 28 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. március 77 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. január 27-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 272,21 193,65 -1,22 Ft -0,29 Ft 184,97 -0,92 Ft Forintbetétig kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank 5,75" * 3,75 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,00 2,00 Raiffeisen Bank** 6,20 6,30 UnlCredlt Bank 5,40 5,40 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. * * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.27.) Vételi Eladási Allianz Bank 264,66 278,23 Budapest Bank 263,02 279,28 CIB Bank 260,39 282,09 Citibank 261,07 282,83 Erste Bank 263,80 279,00 K&H Bank 264,65 279,89 MKB Bank 265,30 278,90 OTP Bank 264,81 278,39 Raiffeisen Bank 265,44 277,38 Távol még a fellendülés húsipar Mélyben a sertés termelői ára - Marketingmangalicák Sertésállomány (december 1-jén, millió darab) 2006 2007 2008 2009 vc-GRAFiKA ■ állomány Siralmas évkezdetről szá­molt be a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója. Mint Kovács László a Világgaz­daságnak elmondta: for­galmuk még a múlt esz­tendőhöz képest is ki­sebb; különösen belföl­dön tapasztalnak vissza­esést. Gyükeri Mercédesz A Pick Szeged vezérigazgatója úgy látja, ez az év további részé­ben is folytatódik. Az ágazatot szerinte a bevétel csökkenése és a relatíve magas alapanyagárak egyaránt sújtják. Ők az árhul­lámzást azzal igyekeznek kivé­deni, hogy az alapanyagot saját érdekeltségen belül állítják elő. Másfelől a Csányi Sándor tulaj­donában lévő cégcsoport az ex­port erősítésével próbálja ellen­súlyozni a hazai forgalomcsök­kenést. A feldolgozott termékei 30 százalékát külföldön értékesítő Pick ugyanakkor arra is törek­szik, hogy a magasabb hozzá­adott értékű élelmiszerei piacát bővítse. „Hungarikumoknak számító mangalicatermékeket is értékesítünk, bár ezeknek in­kább marketingértéke van: a mangalica »hátán« be lehet men­ni Japánba, az a pár tíz tonna, amelyet eladunk belőle, további száz tonna termékünknek sze­rez piacot” - véli Kovács László. A Pick példáját ma .még nem sokan követik. Bár szalámival, baconnel vagy sonkával több cég is megjelenik az uniós, az orosz vagy a távol-keleti piacokon, en­nél jellemzőbb az alapanyag-ki­vitel. Ez azonban csekély ha­szonnal kecsegtet. Ráadásul az alapanyag ára igencsak függ a világpiaci ármozgásoktól, és Amerikában lényegesen olcsóbb a sertés előállítása. Jórészt exportra termel a SáGa Foods is. A brit Bemard Matt­hews tulajdonában lévő sárvári cég 50 millió euró értékben érté­kesít külföldön, húsipari termé­keinek nagyjából a felét adja el ott. A SáGa tavaly ötszáz dolgo­zójától kényszerült megválni. Ami ezt az évet illeti, Henk Slagt, a társaság holland vezetője sem­mivel sem számít kedvezőbb kö­rülményekre, mint 2009-ben. Ám.úgy látja, hogy a megoldást az erősebb marketing és a termékinnováció jelentheti a vevőkért folytatott harcban. A SáGa átszervezésén kívül a Herz Szalámigyár Zrt. kálváriá­ja (a felszámolás alá került cég végül Csányi Sándor élelmiszer- ipari csoportja, a Bonafarm tulaj­donába került), a Gyulai Hús­kombinát Zrt. likviditási nehéz­ségei azt mutatták tavaly, hogy a legnagyobb cégek sem érezhe­tik magukat biztonságban. Ez az év azonban igazán ko­moly kockázatot a közepes, 100-200 fős vállalkozások szá­mára rejt. A hazai sertéságazat fő problé­máját a Sertésszövetség elnöke szerint a megoldatlan értékesíté­si rendszerrel küzdő, bizalmat­lan - nagyjából az állomány egy- harmadát jelentő - kisüzemi 38 Vásárlás Forrás: KSH szektor, másfelől a korszerűden nagyüzemek jelentik. Sákán An­tal komoly hátrányként említette a feketegazdaságot is: az ez évre prognosztizált 8-10 százalékos keresletcsökkenés szerinte a le­gális piacon jelenik meg, míg a különbözet az adózaüan, ellenőri­zetlen gazdaságokból mégis piac­ra kerül. Mint mondta, a fővárosi piacokra, kisebb hentesboltokba ma szinte lehetetlen legálisan árut szállítani, miközben a na­gyobb áruházláncok komoly be­lépési pénzekkel nehezítik meg a szabályosan működők dolgát. Húsipari toplista (árbevétel, 2008. millió forint) Pick Szeged Zrt 59 861 Hungary-Meat Kft 38631 SáGa Foods Zrt 33265 Hungerit Zrt. 29 655 Debreceni Hús Zrt.* 22 523 *2009 NOVEMBERE ÓTA DEBRECENI CSOPORT KFT. Újabb elvárások az Év végéig minden gazda­ságnak meg kell oldania a hígtrágj'a biztonságos elveze­tését, ez további improduktív beruházásnak számít. A kis­üzemeket ez az előírás nem érinti, ám rájuk is vonatko­zik az az irányelv, hogy a hí­zók számáról pontos jelen­tést kell adni. A sertésállomány visszaesése is megállíthatatlan: míg 2007 őszéig még négymillió sertést tartottak számon, 2009 végére már hárommillió alá csökkent a számuk. A visszaesést a Magyar Agrárkamara a hazai fizetőesz­köz erősödése miatt növekvő ki­vitellel magyarázta. Sákán An­tal szerint a jelenlegi 270-280 fo­rint/euró körüli árfolyam vi- I szonylag kedvező: ennél erősebb forint az exportőröket tenné pró­bára, míg a gyengülés az alapve­tően az európai (eurós) ármozgá­sokat követő hazai felvásárlási árak miatt a tenyésztőket. A gyengülés ráadásul a 2005-ben tapasztalt importdömpinghez hasonló helyzetet idézne elő. Az alapanyaghiány miatt azonban muszáj importálni: a négyszáz hazai üzembe feldol­gozásra beszállított sertések szá­ma Sákán Antal szerint 1,5-2 millió/év. Ezzel együtt használ­ják ki azonban a vágóhidakat, amelyeken évente hatmillió ser­tés levágására van kapacitás. Ép­pen ezért akkor sem lenne köny- nyű helyzetben az ipar, ha dübö­rögne a piac, hiszen az alacsony sertéslétszám nem tenné lehető­vé a hirtelen bővülést - véli Ko­vács László. A sertés termelői ára az alap- anyaghiány ellenére mélyponton van: az átlagár októbertől néhány hét alatt 15-16 százalékot zuhant, és a jelenlegi kilónkénti 270-280 forintos szintről nem tud kimoz­dulni. „Bízom benne, hogy elér­tük a mélypontot, hiszen a hasí­tott sertés 278 forint körüli, nagy­jából egyeurós ára az önköltsé­gek alatt van” - mondta Sákán Antal, s hozzátette: Európában már 1,3 euró körülire emelked­tek az árak. Az állományt, illetve az árat érintő fellendülést azon­ban csak 2011 második felére, 2012-re jósolja az elnök. Ráfizettek a trappistára, 33 milliós bírságot kaptak A Gazdasági Versenyhivatal ösz- szesen 33 millió forintra büntet­te a Penny Market Kft.-t, egye­bek mellett azért, mert a társa­ság a 2009 júniusában tartott „13 éves akció” esetében tisztes­ségtelen gyakorlatot folytatott a fogyasztókkal szemben. A GVH szerdai közleménye szerint a vállalkozás a trappista sajthoz kapcsolódó „csalogató reklámot tett közzé”, illetve ese­tenként a reklámokban közöl- tektől eltérő mértékben korlátoz­ta az egyes akciós termékekből megvásárolható mennyiséget. Emiatt a vállalkozás 30 millió fo­rint bírságot kapott. A verseny- hatóság egy másik akciója miatt is elmarasztalta a diszkontlán­cot, abban az ügyben 3 millió fo­rint volt a bírság. ■ Segítik a nem teljes értékű munkaerőt Számos cég nem tudja megtaka­rítani azt az összeget, amely a rehabilitációs járulék növekedé­séből adódik - állítja a Work Force személyzeti tanácsadó cég. Akár több tízmillió forintos kiadást is megtakaríthat az a mi­nimum húsz főt foglalkoztató vállalat, amelynél a megváltozott munkaképességűek létszáma el­éri az éves átlagos állomány öt százalékát. Megváltozott munkaképessé­gűnek az a személy számít, aki­nél egészségkárosodás áll fenn, és/vagy akinek az orvosi rehabi­litációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esé­lyei csökkennek. A fejlett országokban közülük 30-40 százalék dolgozik, míg Magyarországon ez az érték jó­val 10 százalék alatt van. Ezen az arányon próbál változtatni a Work Force. Együttműködnek az illetékes szaktárcával, mun­kaügyi központokkal, hogy a megváltozott munkaképességű megtalálja a legalkalmasabb munkáltatót. Felmérik az adott vállalkozás munkaköreit, lét­számösszetételét, majd kiközve­títik az ilyen munkavállalót, akit egy speciálisan kiképzett szak­ember támogat a beilleszkedés­ben. ■ VG „Ultra last minute kioszk” lesz májustól? Ferihegy 2 Ha megvalósul, nagy kedvezményt kaphat a szerencsés utas - Pár óra és start Májustól akár négy órával az in­dulás előtt is foglalhatnak az uta­sok repülőjegyet a Ferihegyi re­pülőtéren, ha megvalósul a Bu­dapest Airport (BA) és a charter- járatokat üzemeltető tour opera­torok közös terve, az úgyneve­zett ultra last minute utakat ér­tékesítő kioszk a Ferihegy 2-es terminálon. Az üzleti vállalkozás tervei sze­rint a repülőtér egy külön kiosz­kot ajánl fel erre a célra, ahol az utolsó 24 órára megmaradt uta­kat lehet értékesíteni - négyórás indulási határidővel. A tervek szerint a mindenki számára egy­forma lehetőséget kínáló kioszk személyzetét az irodák közösen fizetnék, míg az épület és a hely Ha üzletileg össze tudnák hozni, annak az utazóközönség is örülne... költségét a Budapest Airport áll­ná. A Nyugat-Európában több he­lyen már sikeresen üzemelő mo­dell lényege, hogy a megmaradt utakat jelentős kedvezménnyel veheti igénybe az utas. A kilenc legnagyobb utazás- szervező (Neckermann, Best Reisen, Kartago Tours, Magyar TŰI, Unitravel, Anubis Travel, IBUSZ, Budavár Travel, Green Travel) legutóbb közös levélben Utasok Ferihegyen (millió fő) 2005 2006 2007 2008 2009 8,063 8,266 8,597 8,443 8,019 FORRÁS: BUDAPEST AIRPORT ZRT. fordult a Budapest Airporthoz azzal a kéréssel, hogy a char­terek utasainak a Ferihegy 1-en alkalmazott kedvezményes, 14 eurós reptéri tarifát alkalmazza. A repülőtéri díjak csökkentésé­re a BA nem látott lehetőséget. Szerintük a charterek utasai is azokat a szolgáltatásokat veszik igénybe, mint a 2-es terminálról üzemelő, menetrend szerinti lé­gitársaságok ügyfelei. A reptér-üzemeltető felajánlot­ta, hogy közösen vizsgálják meg például a csúcsidőn kívüli ked­vezmények, vagy például a cso­magban értékesített utak részt­vevőinek a parkolási és a kiske­reskedelmi kedvezmények nyúj­tását. ■ VG 4 * 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom