Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-25 / 20. szám
12 • • •• TŰKOR UJ NÉPLAP - 2010. JANUAR 25.. HÉTFŐ Az Ádámok és Évák örömünnepén előadás A fiatalok felfedezték maguknak a Tragédiát, Madách remekművét és a színházat is Díjátadás az előadás végén: Varga Zsófia átveszi Balázs Pétertől, a Szigligeti Színház direktorától a legjobb Lucifernek járó elismerést Trombitás hangon szeretném szétkürtölni: január hónap 18. napján olyasmi történt a Szigligetiben, amire nem volt még eddig példa, nemcsak Szolnokon, de az országban talán másutt sem. Valkó Mihály Diákok, fiatalok százainak ajkán csendült fel nemzeti kincsünk, Madách Imre remeke, Az ember tragédiája. A város különböző középiskolásai, kiegészülve a Liget Otthon lakóival, a városi kollégistákkal, a dráma egy-egy színét akkora őszinteséggel, olyan mély átéléssel adván át magukat a tragédia gondolatainak és érzelmeinek, oly megkapóan, s egyetlen estén belül is a változatosság annyi színével, hogy méltán gyakorolt mindez nagy hatást a közönségre. S ahogy a bemutató véget ért, nem az ég zen- * gett, mint az előadás folyamán § többször is, hanem a taps viha- | ra tört ki a nézőtéren. (Egyébként már közben is.) Az elragadtatásé, aminek a védnökséget is vállaló írónő, lókai Anna is hangot adott, köszöntvén külön is a felkészítő tanárokat, akik nélkül ugyancsak nem született volna meg ez a csoda. A színpadon immár egybesereglő fiatalok arcán is ott ragyogott a leírhatatlan boldogság: sikerült! Az Ádámok és Évák ünnepén szülők, tanárok szeme láttára váltak a színpadon felnőttekké, miként célzott erre az est bevezető gondolataiban Balázs Péter direktor is. Küzdelmes hónapok, a felkészülés fáradalmai és örömei után alighanem nagy álom vált valósággá: az ötletadó Szigligeti felhívására jelentkező iskolák diákjai először ők ölelték magukhoz Ma- dáchot, aztán őket ölelte magához a színház - megadván minden segítséget, hogy létrejöhessen a produkció -, hogy aztán a végén a nézőkhöz is eljusson a Tragédia biztató üzenete, miszerint ha megvan az emberben a küzdés vágya és akarata, a remény sem veszhet el. (A mai ember számára is van-e ennél vigasztalóbb?) Hogy kitől melyik színt láthattuk, sorsoláson dőlt el még a kezdetek kezdetén. Nos, a Paradicsomban és a Róma színét a Tisza- parti Gimnázium tanulói mutathatták be, a Paradicsomon kívül és az egyik Prága az Egészségügyi és Szociális Intézménynek jutott, az Egyiptom, valamint a Falanszter a SZLOGSZI Ruhaipari Tagintézménynek, az athéni szín és az Űr a Verseghy Gimnáziumé lett, míg a Konstantinápoly és a másik Prága a Varga Katalin Gimnáziumé. A párizsit és az utolsót meg a Széchenyi István Gimnázium diákjai jeleníthették meg, a londonit és az Eszkimót a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakiskola növendékei. A mennyekben színén töl>ben is osztoztak, a Liget otthoniak és a városi kollégisták, de versenyen kívül a Pálfy János Szak- középiskola Műszeripari és Vegyipari Tagozat és a Liska Enikő és társai előadásában is láthatta a közönség. Születtek díjak is. A legjobb jelenetnek a tiszapartisok római színét választotta a zsűri - a színház részéről Balázs Péter, Kiss József és Mészáros István, továbbá Kállai Mária, a város alpolgármestere, Jókai Anna, Kos- suth-díjas írónő és Molnár Lajos Milán, az Aba-Novák igazgatója a legjobb Ádámnak Klement Szabolcsot, Évának Farkas Nórát, Lucifernek pedig Varga Zsófiát, a legjobb epizódszereplő Fekete Réka. Különdíj a Liget Otthonnak, továbbá Ambrus Jánosnak, Roszik Andrásnak, valamint Barta Ágnesnek és Kiss Norbertnek, akik a Karinthy- -paródia szórakoztató előadásával a pajkos derű cseppjeit cseppentették a dráma sűrű, komor italába a közbenső szünetekben. Versenyben égtek húrjaink - jegyezte meg az egyik résztvevő diák boldogan, de hozzátette: — A küzdelem nem is annyira a díjakért folyt, hanem hogy meghódítsuk magunknak a Tragédiát. Végső tanulságul mit is hozhatnék ide, a sok kellemes közül? Talán azt, hogy bizonyosságot nyert: nem Madách áll távol tőlünk, hanem mi nem vagyunk eléggé közel hozzá. Most ez megtörtént, a fiatalok közelebb kerültek, és lám, a távolinak, el- vontnak tűnő dráma egyszeriben meg is telt élettel számukra. Az Ádámok és Évák sorsa egyébként a két bemutatóval (második február 1-jén) korántsem ér véget, a kultúrára mindig is érzékeny városi televízió rögzítette az előadást teljes egészében, így azok is láthatják majd, akik nem juthattak be a színházba. És jöhetnek folytatásként majd az újabb klasszikusok is, a Csongor és Tündék, a Bánk bánok és Melindák... Ez persze még a jövő zenéje. m&m Volt P. Mobil-tagokból alakult meg a Mobilmánia, és 2008 decemberében jelent meg bemutatkozó albumuk. Sajnos azonban a dalok rögzítése előtt hirtelen elhunyt Tu- nyogi Péter énekes, így az albumot már nélküle fejezte be a másik négy tag: Vikidál Gyula énekes, Zeffer András billentyűs, énekes, Rudán Joe énekes és Kékesi „Bajnok” László basszusgitáros, énekes. A koncertezés sem állt le, már csak Tunyó emléke miatt sem, így léptek fel 2009. április 30-án a Petőfi Csarnokban, amelyet most kiadtak DVD+CD-n. A Mobilmánia színpadra lépése előd még a Zeffer András vezette Rock Band fűti fel a hangulatot, majd szünet nélkül, átkötéssel máris következik a Mobilmánia. A koncert ezer fokon izzik, a Mobilmánia CD-ről és a P. Mobil-repertoárból jönnek a dalok. Technikai bravúrnak is tanúi lehetünk: Tunyó énekli el a Menj tovább örökbecsű számot a zenekar élő kíséretében. Tunyó hangját a 2007. október 27-i Rock Band- koncertről vették át E nagyszerű estével a Mobilmánia bebizonyította, hogy nem egy egyszeri csapatról van szó, hanem totálisan jó műsort adó együttesről. Bővebben: SZOUON.hll/Zeneajánló (Mobilmánia: Koncert. Kiadó: EMI) ■ B. Gy. Kovács Kati a színpadon hasznát veszi a tenisznek táncdalfesztivál A barátai miatt korábban is sokszor megfordult Szolnokon, ahol rövidesen fellép Kovács Kati a magyar Táncdalfesztiválok történetének első győztese lett az 1966-os „Nem leszek a játékszered” című dalával. Ezt követően még kétszer lett első helyezett: 1972-ben az „Add már, Uram, az esőt!”, majd 1981-ben az „Újra otthon” című számmal vitte el a pálmát. SZOLNOKON! y I Tiszaliget /% I Városi Sportcsarnok 4| 2010. február 14. !r" 17 óra Napra pontosan egy évvel a tavaly sikerrel megrendezett „Táncdalfesztivál anno” után, idén február 14-én ismét a ’60- as—’70-es évek nagy slágerei csendülnek fel Szolnokon az akkori dalok népszerű előadói tolmácsolásában. A szolnoki Tisza- ligeti Sportcsarnokban újra lesz Táncdalfesztivál. Az elmúlt esztendőben Harangozó Teri, Mary Zsuzsi, Zalatnay Sarolta, Aradsz- ky László, Koós János és Poór Péter elevenítette fel a fesztiválnyertes dalokat, ezúttal pedig Kovács Kati, Szűcs Judith, Karda Beáta, Payer András, Soltész Rezső és Sólymos Tóni utaztatja vissza az időben slágereikkel a nagyérdeműt. Az egy hónap múlva színpadra állított nosztalgiarendezvény előadói közül ezúttal Kovács Katival beszélgettünk. Pályája, sikerei felelevenítéséhez egy vaskos könyv lenne méltó. Kovács Katiról sokan sokat tudnak, azt azonban talán kevesen, hogy szövegíróként, s mi több, filmszínészként is ragyogóan megállta a helyét. 1967-től 2003-ig 16 filmben szerepelt. Az Eltávozott nap és a Fejlövés című filmekben nyújtott alakításaiért 1968-ban megkapta az év legjobb női főszereplőjének járó díjat, miközben ugyanebben az évben főszerepet játszott még A hamis Izabella, a Fényes szelek és a Holdudvar című filmekben is. Énekesi sikereit, s az általa jegyzett slágereket viszont valóban nehéz volna felsorolni. Ezért csupán arról érdeklődtünk, a mai tehetségekhez képest mennyire volt nehéz több évtizede elkezdeni egy karriert, illetve milyen emlékek fűzik Szolnokhoz?- Ne legyünk álságosak, a maiaknak sokkal nehezebb hosszú távra sikert és nevet szerezni. Nekem szerencsém volt, hiszen sem énekes, sem filmszínész nem akartam lenni. Szerepelni viszont szerettem: diáktársaim körében énekelgettem rockot és dzseszt, valamint az iskolai prózai előadás állandó résztvevője is voltam. Talán ezért nevezett édesanyám az 1965-ös Ki mit tud?-rá, melyet meg is nyertem egy dzsessz számmal. Ez a tévés szereplés adta meg azt a lökést, amely mind a mai napig visz előre. Táncdalfesztiválok, filmek, külföldi fellépések, lemezek, koncertek, tévé- és rádiófelvételek kapusora nyílt meg előttem. Szolnokon nagyon sokszor jártam. Szövegíró zenésztársam, Koncz Tibor évekig bánya-geológus mérnökként dolgozott ott, de a verpeléten született Kovács Kati élete első húsz évét Egerben töltötte. Pályafutása során sok szép dalban emlékezik vissza erre az időszakra. Középiskolás komban kezdett ismerkedni a zenével A gimnázium amatőr zene számos barátom is Szolnokról származik. Ilyen például a ma már a Vasasban ténykedő vízipólós Földi Laci is, akin keresztül akkortájt még inkább kiterebélyesedett a szolnoki haveri köröm. S hogy miként tudom még ma is ilyen intenzitással kiszolgálni a szeretett nagyérdeműt? Hetente kétszer járok le teniszezni, ez tart karban, s ezért tudok a színpadon még ma is a régi lenni. De ezt majd meglátják azok, akik február 14-én kilátogatnak a szolnoki Tiszaligeti Sportcsarnokba! ■ Mészáros Géza karával gyakorolt Little Richard dalokat énekelve. Mivel akkoriban főleg a jazz érdekelte, ezért otthon Ella Fitzgerald előadásmódját próbálta utánozni, de szívesen hallgatta Maria Callast, vagy Louis Armstrongpt is. Rockkal és dzsesszel erősítette a hangszálát