Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-25 / 20. szám
MEGYEI TŰKOR UJ NÉPLAP - 2010. JANUÁR 25., HÉTFŐ Megkérdeztük olvasóinkat Milyen változásokat vár a nyugdíjasok életében? Nyugdíjrendszer: tenni kell valamit! (?) vita Egyre komolyabban vetődik fel, hogy meddig finanszírozható még a milliókat ellátó kassza nagy lajos, Túrkeve:- Nagy változások szerintem nem igazán lesznek a közeljövőben. Sajnos többségük továbbra is az igen kicsi nyugdíjból kell, hogy megéljen. Pedig ledolgoztak egy életet, most mégis sok esetben nélkülözniük kell. Ahhoz, hogy helyzetük valamelyest javuljon, szerintem jobb gazdaságra van szükség van az országban. nagy tiborné, Jászberény:- Azt, hogy jobb lesz a nyugdíjasok élete a jövőben, nem hiszem. Abban viszont bízom, hogy legalább rosszabb sem. Nem tapasztalom a szüleimnél, hogy könnyebb, jobb lenne az életük anyagi értelemben. Igaz, hogy minden évben hoz a postást némi nyugdíjemelést, de az éppen csak az áremeléseket, ha kifutja. kalmár László. Túrkeve:-A nyugdíjasok biztosan nagyon várják az életük jobbra fordulását és a változást, ami jobbá teszi az életüket. Magam is sok nyugdíjassal vagyok kapcsolatban, és a beszélgetésekkor igazából csak a rossz dolgokról hallok. Hogy lesz-e változás, azt nem igazán tudom, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem. ö. Tóth lajosné Kisújszállás:- Tisztességesen ledolgozott évtizedek után napi megélhetéssel küzd sok nyugdíjas. Hosszabb távon igazságosabb nyugdíjszámítás kellene, amely figyelembe veszi azt is, hogy a keleti országrészen kicsik a bérek. A mai fiataloktól a mostaninál kicsit több tiszteletet és biztonságosabb környezetet várnának az idősek. lovász János Karcag:- Már nem kellene tovább emelni a nyugdíjkorhatárt, hanem engedni az időseket pihenni Negyven év munka után sokaknak igazságtalanul 25-30 ezres nyugdíj jut, másnak meg akár 500 ezer. Én 300 ezerben maximalizálnám a havi nyugdíjat, a megmaradt pénzt szétosztanám a kisjövedelműek között, ez sokkal igazságosabb lenne. ÁBRAHÁM TIBOR Szolnok- Csak remélni tudom, hogy jobb lesz a nyugdíjasok helyzete. Talán van esély arra, hogy a jövőben nem mindig a nyugdíjasokon igyekeznek majd spórolni. Ne mindig az időseket sújtsák megszorító intézkedésekkel. Szomorú a jelenlegi helyzet, ezért bízom abban, hogy mire nyugdíjba megyek, addigra rendeződik a helyzet. Hozzászóltak a témához a SZ0U0N.hu hírportál olvasói is toll: Ne a nyugdíjasokat kurtítsák meg, az ingyenélőktől vegyék el a segélyt, és lesz pénz azokra, akik becsülettel végigdolgozták az életüket! máriás: Rendben, de kérem, mi van azokkal az emberkékkel, akik időközben el- haláloztak, vagyis fizettek kb. 30 évig, azoknak hol a befizetésük? Ezt a kérdést én már 1967-ben is feltettem, mert már akkor másként gondolkoztam. Most is ugyanez van, aki nem veszi egy napig sem igénybe a nyugdíját, akkor most miről is beszélünk. dry rivers: Mélyen tisztelt publikum! ...és most következik egy világszám...Európában talán egyedül...Magyar- országon most először (remélhetőleg soha többé) bemutatjuk a legundorítóbb választási kampányt. Csak tessék figyelni! és nem elfelejteni. Főszerepekben a kormány és az összes párt...vagy miafene. Ha nem tetszik a mutatvány, a belépőjegy árát nem adják visz- sza. Mindenki magára vessen, aki eljött megnézni. X: 1. Ténylegesen felül kell vizsgálni a rokkantnyugdíjasok és járadékosok jogosultságát. Az ismerősöm rokkantnyugdíjas, 15 éve, kőműveshez jár melózni, és pontosan elmondta, minek mennyi a tarifája a rokkantosításnál és a felülvizsgálatoknál. 2. Megszüntetni minden fegyveres, vagy akármilyen testületnél a kedvezményeket, mert vérlázító, hogy 40 évesen nyugdíjasként röhögnek. 3. Először a szociális rendszer szorul teljes átalakításra, hogy ne a segélyért szülessen 8-12 gyerek egy családban. Ha ezeket meglépné az aktuális kormány, akkor nem kellene az aktív keresőket össze- ugrasztani a nyugdíjasokkal, mert jutna mindenre tisztességesen. Az összes hozzászólást elolvashatja a SZ0U0N.hu hírportálon! Az elmúlt hetekben ismételten fellángolt a vita arról, hogy miként lehetne önfenntartóvá tenni a hazai nyugdíjrendszert. A költségvetés ugyanis év- ről-évre súlyos százmilli- árdokat kénytelen pótolni a nyugdíjkasszához, miután a bérek után befizetett járulékok rég nem fedezik már a kifizetéseket. Munkatársainktól A válság miatt 1,8 százalékot „buktak” tavaly a nyugdíjasok. A KSH napokban közreadott adatai szerint ugyanis 4,9 százalék volt a múlt évi nyugdíjas infláció, s ezzel szemben csak 3,1 százalékos emelést szavazott meg nekik a parlament. Újra és újra, egyre komolyabban vetődik fel, hogy meddig finanszírozható még a jelenlegi rendszer, és ha lesz, hát milyen legyen Magyar- országon egy nyugdíjreform?- Csak azt a pénzt lehet felosztani, ami befolyik a kasszába — mondta Lits József, a VállalkoLits József JMf zófc és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke. — Ha nincs elég bevétel, akkor az állam vagy beindítja a bankjegyprést, növelve az inflációt, vagy más forrásokból tömi be a lyukat, esetleg kölcsön után néz - tette hozzá. Lits József szerint ez a helyzet a nyugdíjkasszával is, azzal a plusz teherrel tetézve, hogy ebben az esetben nem lehet figyelmen kívül hagyni a szorító szociális szempontokat. Már most is sok a kisnyugdíjas, aki alig tud megélni a járandóságából.- Még rosszabb lehet a helyzet szerintem, ha bevezetik a mostanában sokat emlegetett svéd modellt, amelyben mindenki annyi nyugdíjat kap, amennyit addig járulékként befizetett. Millióan vannak ugyanis a tartós munkanélküliek, vagy akik éppen csak a minimálbér után fizetnek A nyugdíjasok becsülettel megdolgoztak a járandóságukért. Joggal várják tehát el, hogy az állam gondoskodjon róluk. Képünk illusztráció. Dr. Túróczi Imre járulékot. Velük mi les?? Nyugdíj- rendszer átalakításához előbb a gazdaságot kell beindítani, s növelni a foglalkoztatottságot Az ország egyik legnagyobb gazdasági problémája éppen az, hogy a tízmillió lakosból jelenleg három- millióan adó- és járulékfizetők. Dr. Túróczi Imre közgazdász, a Szolnoki Főiskola tanára nem tartja bűnnek egy új modell emle- SS J getését. — Igazságosnak tartanám, ha nyugdíjak az életút Sok nyugdíjas várja a postást során befizetett járulékokhoz igazodnának, de én bevezetnék egy új viszonyítási elemet is. Egy ember nyugdíjának nagyságát függővé tenném az általa felnevelt gyermekek számától, illetve a gyermekeik által befizetett járulékoktól is. Aki nem lenne nyugdíjra jogosult, vagy akinek fi, járandósága alatta maradna egy összegnek, azt a szociálpolitikai rendszernek kellene átvennie. Ehhez persze kell egy erős szociális háló is. Nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások átlagos összege (2009. január) Térség Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország-DókAfföld Észak-Alföld Országos Havi járandóság 92 466 82 308 78857 74 720 73 656 70 705 68 439 79 033 FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Hogyan csinálják ezt tőlünk Nyugatra - Példák néhány országból Ausztriában a nyugdíjrendszer legfontosabb eleme a kötelező állami nyugdíjbiztosítás. A nyug díjak alapját a járulékok adják, de a rendszer költségeinek 22,8 százalékát az állam fedezi. Az öregség nyugdíj évi 14 alkalommal jár. Létezik államilag garantált minimális nyugdíj is. A rendszer második pillére a kötelező munkahelyi nyugdíjbiztosítás. Ez az állami mellett többlet nyugdíjat biztosít azáltal, hogy a munkaadó a munkavállaló bérének 1,53 százalékát befizeti a kilenc magánnyugdíjpénztár valamelyikébe. A harmadik elem az államilag támogatott önkéntes nyugdíj-előtakarékosság. Németországban több pillérre támaszkodik a nyugdíjbiztosítás. Az első a törvényes nyugdíj- biztosítási rendszer, alapját elsősorban a járulékok biztosítják. Az ellátások járulékokból nem fedezett költsége az állami költségvetésből egészül ki A második pillért a vállalati öregségi biztosítás és a közszolgálati kiegészítő biztosítás jelenti, a harmadik a magángondoskodás különböző formáit foglalja magában. Az állami nyugdíj a járulék után jár, a legtöbb cég ugyanakkor saját nyugdíjpénztárat hozott létre, és a munka- vállalók abba is befizetnek. Hollandiában a nyugdíjrendszer jelenleg három pillérre épük egyfelől az állami költség vetésre, amely összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezia legnagyobb hányad a cégekre és munkavállalókra hárul, és mindezt egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetési forma) egészíti ki t K \ \
