Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-20 / 16. szám

SIKER ÚJ NÉPLAP - 2010. JANUÁR 20., SZERDA PÉNZ — — VÁLLALKOZÁS Árral szemben a megye cégek Egy évvel korábban jött a felszámolási hullám I Lehúzzák a rolót. Az erre kényszerülő vállalkozások száma a megyében tavaly nem nőtt számottevően, nem úgy az országban. Képünk illusztráció. 4 Ä1UJ-AÜ& Régiónkban alacsony volt az utazási kedv AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN élők utaznak a legkevesebbet. A KSH napokban közzétett adatai szerint az elmúlt esz­tendő háromnegyed évben a régiónkban élők nem egész negyede, huszonnégy száza­léka vett részt több napos belföldi utazáson. Ez pedig a legalacsonyabb arány a ré­giók között. A legmagasabb arány a fővárosban volt. Az utazásból kimaradás oka­ként legtöbben az anyagia­kat nevezték meg. Térkép a fejlesztési forrásokhoz A megyei kereskedelmi és iparkamara reményei sze­rint nagy segítséget jelent­het a fejlesztésekhez a pénztérkép elnevezéssel in­dított internetes oldal. Itt ugyanis egy csokorba gyűjt­ve tájékozódhatnak a vállal­kozások a Gazdaságfejlesz­tési operatív program pályá­zatairól, kedvezményes, tá­mogatott hitelekről is. Az üzleti környezet már javulni látszik Magyarországon az elmúlt esztendő harmadik negyed­évében kismértékben csök­kent a versenyképességi in­dex értéke. Hasonló vissza­esést jelez a GKI Gazdaság- kutató Romániában és Ausztriában, a többi vizs­gált országban nőtt. Az/üz­leti környezetet jellemző in- d$x értéke nőtt, de még mindig jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, bár a 2008 véginél már kedve­zőbb helyzetre utal. Foglalkoztatásra figyel a Európai Bizottságban az európai Parlament (EP) szakbizottsága elfogadta Andor László foglalkoztatási biztosi jelölését. A magyar jelölt kötelezettséget vállalt arra, hogy az Európai Bi­zottság minden döntésének előkészítése során külön fi­gyelmet fog szentelni a fog­lalkoztatás szempontjainak. SZ0U0N.hu További gazdasági híreket a SZOUONJw hírportálon olvashatnak. A rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy egy évben kevesebb új cé­get alapítsanak, mint az azt megelőzőben. Tavaly ez megtörtént. A megye azonban más szempont­ból is rekordernek szá­mít, hiszen a válság elle­nére nem nőttek számot­tevően a felszámolások. Teleki'József A szakértők tavaly év elején az­zal számoltak, hogy a válság mi­att sokkal több céggel szemben indul felszámolási eljárás. Ez or­szágosan be is jött. Az Opten cég- információs szolgáltató napok­ban közzé tett adatai szerint az egy évvel korábbinál harmadá­val több, összesen 15 066 cég ment tönkre 2009-ben. A régió­ban és benne megyénkben azon­ban éppen ellenkező kép bonta­kozik ki az adatokból. Az Észak-Alfóldön csupán egy százalékkal nőtt azon cégek szá­ma, amely ellen fizetésképtelen­ség miatt eljárás indult. A me­gyében is mindössze nyolccal több vállalkozás jutott a felszá­molás sorsára tavaly, mint 2008- ban. Az adatokból ugyanakkor kitűnik, a megyét mintha egy év­vel korábban érte volna el a fel­számolás hullám. Hiszen 2007- ről 2008-ra több mint ötven szá­zalékkal emelkedett a fizetés- képtelenné váló cégek száma. A jövő sem tűnik ugyanakkor kedvezőnek. Az Opten elemzői szerint ugyanis a válság gyorsabb le­csengését az jelezte volna, ha a nyár vé­géig gyors ütemben emelkedik a felszá­molások mennyisé­ge, az év utolsó hónapjaiban vi­szont már stagnál vagy csökken a fizetésképtelenségi eljárások száma. Ehhez képest mind orszá­gosan, mind a megyében a máso­dik félévben csaknem annyi fel­számolás indult el, mint az első­ben. Sőt, szűkebb hazánkban ép­pen december volt az egyik leg- kiugróbb. Az elmúlt esztendő közhely, hogy a kis cégek húz­zák a gazdaságot, ezért a kis- és középvállalkozások támoga­tásra szorulnak - olvasható az Opten elemzésében. A mér­legadatok azt mutatják, hogy a kisvállalkozások zöme még mindig valamilyen munkavi­utolsó hónapjában 31 cég ellen indult felszámolás szemben a 2008 decemberi héttel. Egyedülálló a régió a végelszá­molások tekintetében is. Míg or­szágszerte 44 százalékkal több cég bezárásáról döntöttek tavaly, mint egy évvel ko­rábban, addig az észak-alföldi me­gyékben, így lász- Nagykun-Szolnok- ban is csökkent a tulajdonosok által megszüntetésre ítélt vállalkozá­sok száma. Olyannyira, hogy az már nem csak a 2008. évitől, de a 2007. évitől is elmarad. Ez azonban nem biztos, hogy pozi­tív jelenség. Hiszen kedvező le­het az is, ha egy tulajdonos felis­meri, hogy cége jövője nem biz­tosított, ezért megindítja a végel­számolást, és nem várja meg, szonyt helyettesítő cég a mini­málbér kétszerese körüli fizeté­sekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba. Tóth Ta­más, az Opten ügyvezető igaz­gatója szerint a mikro- és kis­vállalkozások számának radi­Cégmegszűnések és alapítások a megyében 2007 2008 2009 Felszámolás 234 394 402 Végelszámolás 204 244 197 ÚJ cég 674 968 929 FORRÁS: OPTEN míg elvész az adósságtengerben. Arra viszont a rendszerváltás óta még nem volt példa, hogy az egyik évben,kevesebb új céget alapítsanak, mint az azt megelő­zőben, márpedig most ez történt. Országosan három százalékkal, a megyében pedig négy száza­lékkal esett vissza a cégalapítá­si kedv. A csökkenés úgy követ­kezett be, hogy a kormányzat az utóbbi időben mindent elkövet az egyre több és több cég alapí­tásának érdekében. kális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egész­séges növekedési pályára. Oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka ter­helésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek behajtá­sán keresztül vezet az út. Népszerűsítő akció indul a jövedelemadó egy százalékáért Nem kell hősnek lenned, az adód egy százaléka is szuper- nagy segítség - ezzel a jelmon­dattal indít kampányt a szolnoki Tesz-Vesz Alapítvány. Mátyus Sándor, az alapítvány elnöke el­mondta: bár az adó egy százalé­kának felajánlására évek óta van lehetőség, mégis sok ember tájé­kozatlan. Ha nem kötődnek vala­milyen civilszervezethez, akkor elfelejtkeznek erről a lehetőség­ről. Ezért indítanak akciót a Nemzeti Civil Alapprogram tá­mogatásával. A kampány semle­ges, így egyetlen civilszervezet vagy egyesület népszerűsítését sem szolgálja. Közvetlen haszna még az akciót lebonyolító alapít­ványnak sincs, hiszen így nem pályázhatnak az egy százalékra. Az APEH adatai szerint tavaly országosan közel harmincezer civilszervezet részesült a szemé- lyijövedelemadó-felajánlások- ból. Összesen 1,6 milliónyian él­tek a lehetőséggel és 9,7 milliárd forintot ajánlottak fel. Ugyanak­kor az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzatok is közel 7 milliárd forinthoz jutot­tak az adózók révén. ■ A Cégközlönyben ismertetett végelszámolások A Cégközlöny 2010, január 7-i, 1. számában közzétett megyei végelszámolások. !j/j H-FUTÁR 2004 BT., SZOLNOK. Végelsz.: Advoco Kft. 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 37. (Közzététel: 01.07.) BUKUS ÉS TÁRSA BT., ABÁDSZALÖK. Végelsz.: Bukus Antalné 5241 Abádszalók, Burka u. 30. (Közzététel: 01. 07.) TUZA-FÉSZEKRAKÓ KFT., SZOLNOK. Végelsz.: Tuza Sándor 5000 Szolnok, Hild Viktor u. 3. V/47. (Közzététel: 01.07.) TETRAC0M-2000 KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, SZOLNOK. Végelsz.: Invest-Almanach Kft. 1024 Bp., Lövőház u. 16. (Közzététel: 01.07.) A hitelezői igények benyújtásának határideje minden esetben a közzé­tételtől számított 40 nap. Az adatok tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk, m T.J. ■ A megyében közel négy szá­zalékkal esett vissza a cégala­pítási kedv. Mégsem a kisvállalkozások jelentik az igazi húzóerőt a gazdaságban? A beruházási kedv néhány ágazatban nőtt A megyei székhelyű szerveze­tek tavaly kilenc hónap alatt 38,5 milliárd forintot költöttek beruházásra. Ez tizedével ke­vesebb, mint egy évvel koráb­ban. A KSH adatai szerint a versenyszféra ágazataiban azonban ugyanannyit költöttek fejlesztésekre, mint 2008 azo­nos időszakában. Az ipari vál­lalkozások beruházásai némi­leg csökkentek, de a megyei be­fektetések 46 százaléka még mindig ebbe az ágazatba irá­nyult. Növekedett a beruházá­si kedv a mezőgazdaságban; a szállítás, raktározás területén, a vendéglátásban, valamint a szakmai, tudományos, műsza­ki tevékenységet végzőknél, m Még négy évi agrárium Jelzáloghiteihez A magyar gazdálkodók még négy évig vehetnek igénybe köz­vetlen állami támogatást termő­föld vásárlásra. Erre az Európai Unió Tanácsa tavaly év végén ad­ta beleegyezését. A földvásárlás segítésére ösz- szesen négy milliárd forint áll rendelkezésre, tudtuk meg a Magyar Agrárkamarától. A tá­mogatás összege a vételár húsz százaléka, de kérelmenként ma­ximum 3 millió forint, és egy gazdálkodótól évente legfeljebb két támogatási kérelem fogadha­tó be. Támogatás csak olyan ma­gánszemélynek nyújtható, aki a vétel időpontjában tulajdonos­ként a megvásárolni kívánt föld­területtel közvetlenül határos, segíti az állam a földvásárlást kapcsolódó kamattámogatásra is adódik lehetőség Ötezer gazda számíthat földvásárlási támogatásra. Képünk illusztráció. legalább öt hektárnyi ültetvé­nyen vagy egy hektárnyi egyéb mezőgazdasági földterületen mi­nimum egy éve mezőgazdasági tevékenységet folytat. Vállalnia kell azt is, hogy a öt évig nem ad­ja el a megvásárolt földet és azt ki­zárólag mezőgazdasági termelés­re használja. A támogatás csak abban az esetben ítélhető oda, ha a meglévő és a megvásárolt föld­terület teljes mérete meghaladja a 210 aranykoronát, illetve szőlő- ültetvényként vagy gyümölcsös­ként használt mezőgazdasági földterület esetében a két hektárt. Az unió által jóváhagyott má­sik kétmilliárdos támogatási ke­retből jelzáloghiteihez biztosít­ható kamattámogatás. Az a gaz­dálkodó élhet ezzel, aki hitelből akar termőföldet vásárolni. Egy földvásárló a magyar jogszabály­ok szerint maximum 300 hektá­rig egészítheti ki birtokát. Brüsz- szel előírása, hogy legfeljebb 75 millió forint összegű, s legfeljebb 20 éves futamidejű lehet a föld­vásárláshoz igénybe vett hitel, melyhez két év türelmi idő kötő­dik. A kölcsön kamatának mér­téke az 5 vagy 10 éves futamide­jű államkötvények hozamának 50 százaléka, plusz 1,75 száza­lék lehet. A termőterületre csak az egyik fajta, tehát vagy a közvet­lenül adott 20 százaléknyi, vagy csak a hitelkamat-támogatás ve­hető igénybe. ■ > 4 t i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom