Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-04 / 2. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2010. JANUÁR 4„ HÉTFŐ MEZŐTÚR Hitelből fizeti a tartozást a kórházat üzemeltető kft. Nehéz év volt, még nehezebb lesz interjú Legfőbb cél a beruházások befejezése és a likviditás megőrzése A Medisyst Kft. novemberben jelentette be, hogy kiszáll a mezőtúri kórház üzemeltetéséből, és ha kell a városnak, úgy visszaadják a jogokat. A város egyezséget akart, de a végső megállapodás csak nemrég, december közepén született meg. Eszerint a város január elsején veszi át az intézményt működtető kft.-t. A januárban a kormányzattól jövő többletfinanszírozás nagyságrendileg fedezi a kórház jelenlegi lejárt számlatartozásait. Ezenkívül még marad mintegy 60-70 millió forintnyi - nem lejárt - számlaadósság is. Kiderült december közepére az is, hogy a Medisyst által végrehajtott beruházásokból összesen 74 millió forint tartozása marad vissza a városnak. A Medisyst azonnal vitte volna a pénzét, míg a képviselő-testület részletekben akart fizetni. Végső kompromisszumként abban állapodtak meg a felek, hogy az üzemeltető kft. hitelt vesz fel az új évben az önkormányzat készfizető kezessége mellett, és abból törleszt. ■ Mezőtúri szobrok a Magyar Örökségben Az ünnepek előtt osztották ki Budapesten a Magyar Örökség Díjakat. A díjazottak között egy erős mezőtúri kötődéssel rendek kező szobrászművész, Györfi Sándor is ott volt — öccsével, a szintén szobrász Györfi Lajossal együtt. Bár karcagi születésű a testvérpár, Sándort ezer szál fűzi Mezőtúrhoz is. Huszonhét éve művészeti vezetője a túri alkotótelepnek, és számos alkotása díszíti a város köztereit, illetve intézményeit. Elég, ha közülük csak néhányat említünk, méltatásként: a városháza előtti 1956- os emlékművet, a Túri portrékat a főiskola előkertjéből, Kaán Károly mellszobrát a főiskoláról és Kossuth Lajosét a Kossuth iskolából, vagy a több művésztárssal készített II. világháborús emlékművet. Legutóbbi „mezőtúri” munkája gróf Leiningen-Wester- burg Károly mellszobra, amit a város ajándékaként Törökbecsén állítottak fel az ősszel. ■ Mezőtúr átlagos magyar kisváros az Alföld közepén, átlagos gondokkal és nehézségekkel. Nehéz év volt a tavalyi, és talán még nehezebb lesz az új. A gazdasági válság hatásaként késtek a folyamatban lévő, igazán látványos fejlesztési projektek, és nem indultak újak. L. Murányi László Dr. Draskovits Dénes, Mezőtúr polgármestere segítségévéi a magunk mögött hagyott esztendőt értékeltük, és megpróbáltunk kicsit előretekinteni a 2010-es évre is.- Hogyan értékelné polgármester úr röviden Mezőtúr és az önkormányzat tavalyi évét? — Kettőezerkilenc nehéz év volt, de könnyebb, mint amilyen a most előttünk álló kettőezer tízes esztendő lesz. Ez a megítélés azonban nem pesszimizmus a részemről, mert az nem vezet sehová, hanem a realitásokkal való pontos számvetés. Száznegyvenkétmilliós tervezett forráshiánnyal indítottuk a tavalyi évet. Ez a hiányösszeg szerepelt a költségvetésünkben, és ezt tartani tudtuk. Év közben kötvény kibocsátásáról döntött egyhangúlag a képviselő-testület, három- százmillió forint értékben. A kötvényből befolyt pénz egy részéből rögtön kiváltottuk a legkedvezőtlenebb hiteleinket. Úgy szólt a képviselő-testületi döntés, hogy a fennmaradó részt csak olyan célokra lehet fordítani, amelyekből a forrás megté- < rülése várható, és csak az esetle- § ges kamatnyereség fordítható f másra, például működésre. Nem f akartuk „megenni”, felélni a köt- § vénybevételeket. A kötvénnyel kapcsolatban egy dolgot nem tudtunk csak a vállalásainkból teljesíteni: vagyoneladásokból nem sikerült a teljes összeget visszapótolnunk, csak hatvan- millió forintot. — Túl a közvetlen költségvetési kérdéseken, milyen főbb eredményeket könyvelhettek el ket- tőezerkilencben?- Még egy gondolatra a pénznél maradva: nagyon sok fejlesztési pályázatot nyújtottunk be és Dr. Draskovits Dénes polgármester szerint a tömegeket vonzó Túri Vásárra idén is lesz pénz a költségvetésben A legfontosabb nyertes városi pályázatok 2009-ben elindult a városi szennyviz- kezelés átalakítását célzó projekt első fordulója: közel 25 millió forintot nyert az önkormányzat a részletes műszaki tervek kidolgozására, a végleges megoldások megtalálását célzó szakmai előkészítő munkára. Összesen 155 millió forint jutott idén a Székeskert és Bodzáskert városrészek csapadékvíz-csatornájának megépítésére, amiből csaknem 140 milliót pályázaton nyertek. a tavalyi ÉV talán legjelentősebb pályázati beruházása a Teleki Blanka Gimnázium tetőszerkezetének és udvarának rekonstrukciója volt: a százharminc milliós beruházáshoz csaknem kilencven milliót sikerült a városnak megpályáznia. jutott pénz a város belterületi útjaira is: 14,5 millió forintból újították fel a Széchenyi út legkritikusabb szakaszát. nyertünk meg tavaly. Erre a több százmillió forintra égető szüksége volt és van a városnak, de a szükséges önerő biztosítása nagy terheket ró az önkormányzatra. Túl ezen, folytattuk a város intézményi hálózatának átalakítását. Egymáshoz rendeltük a korábban külön-külön már összevont városi óvodát és városi általános iskolát, és szervezetileg hozzájuk kapcsoltuk a városi könyvtárat is. A víz- és csatornaműveket működtető gazdasági társaságra bíztuk a városüzemeltetési feladatokat. Új szervezeti formában működtetjük tovább a közművelődési és a sportlétesítményeket is: egy nonprofit gazdasági társaság keretei között.- Ezek az átszervezések nagy szakmai és lakossági vitákat váltottak ki. Bár még rövid idő telt csak el, látszik már, hogy érdemes volt-e vállalni a feszültségeket?- A városüzemeltetés átszervezésének helyessége az idő rövidsége ellenére máris látszik. Hiszem, hogy a másik két intézkedést is igazolni fogja az idő.- És jött az ősz, jött a kórházügy, amiről ön is azt nyilatkozta, hogy úgy érte, mint derült égből villámcsapás.- Igen, így történt. Gyorsan kellett döntenünk, gyorsan kellett lépnünk. A képviselő- testület egységes volt abban, hogy a kórházra szüksége van a városnak és a kistérségnek, és heves tárgyalások után végül sikerült megállapodnunk az eddigi működtető céggel.- Milyen új évük várható?- Decemberben elfogadta a testület a jövő évi költségvetés koncepcióját. Kétszázötvenkétmillió forint forráshiánnyal számoltunk, ami még csökkenhet a januári véglegesítéskor. Sajnos azt kell mondanom, hogy már nem nagyon van hová hátrálnunk. A helyi adók emelésére lenne szükség, de nem terhelhetjük tovább a vállalkozóinkat és a lakosságot. A nem kötelező önkormányzati feladatok körében kellett ésszerű takarékossági intézkedéseket tennünk. Két fő feladatunk van idén: végigvinni a megkezdett beruházásokat, és meg kell őrizni az önkormányzat fizetőképességét. A két nagy háborúról, iskolákról, régi időkről ír helytörténet Nyugdíj után kezdte kutatni Mezőtúr történetének szeleteit a biológiatanárnő A mezőtúri Tóth Boldizsárnét kezdetben mint pedagógust, mint generációk nevelőjét, a Teleki Blanka Gimnázium biológia- tanárnőjeként ismerte Mezőtúr. Mostanában egyre többen ismerik már a könyveiről is. Azokról a munkákról, amiket nyugdíjba vonulása után írt, és amik most a célt és a szenvedélyt jelentik a 71 éves asszony életében. Az első „füzetecske” - ahogyan ő maga fogalmaz - a mezőtúri születésű, nagyszerű termé- szetfilm-rendező, Homoki Nagy István életéről készült, még 1994-ben. A legutolsó - komoly, vastag — könyv pedig karácsony előtt jelent meg, a II. világháború túri vonatkozásairól. Tóth Boldizsárné tanárnőt már a könyveiről ismerik — Kettőezerhétben egyszerre kezdtem gyűjteni a két világháborús kötet anyagát, mert egy kötetben akartam megírni a két világégést - mesélte a szerző, miközben a frissiben megjelent könyvet lapozgatta nagy-nagy szeretettel. — Aztán rájöttem, hogy annyi az emlék, annyi az anyag az emberi fejekben, hogy külön kötetbe kell választanom a két háborút Azt mondja a tanárnő, ahány ember, annyiféle reakció a múltat firtató kérdésekre. A többség azért nyitott, könnyen és szívesen mesél az emlékeiről. Akadnak persze elutasítók is, akik nem akarják még egyszer átélni a háborús borzalmakat. Még a családjuknak sem beszélnek ezekről.- Eleinte én magam is magamra vettem a szenvedéseket, és bizony sírtam is, ha olyat hallottam - ismeri el őszintén. - Később erősebb lettem, meg kellett tanulnom kezelni ezeket a helyzeteket. Tóth Boldizsárné korábbi kötetei: 1994: Dr. Homoki Nagy István 1998: Pacsirtadal (Vallomásokegy tanyasi iskoláról) 2000: A pacsirta újra szól (Mezőtúr tanyasi iskoláiról) 2000: Cserkészliliom 2003: Héki barázdák (Mezőhék történe te) 2004: Áldás és kárhozat (A csugari templom története) 2006: Tücsökzene (Családregény) 2007: A pokol tornácán (AzI. világhálóé rú mezőtúri vonatkozásai) Hívja az Új Néplap újságíróját! L MURÁNYI LÁSZLÓ elsősorban a Mezőtúron élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-700-as telefonszámot hétköznapokon! i