Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-04 / 2. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2010. JANUÁR 4„ HÉTFŐ MEZŐTÚR Hitelből fizeti a tartozást a kórházat üzemeltető kft. Nehéz év volt, még nehezebb lesz interjú Legfőbb cél a beruházások befejezése és a likviditás megőrzése A Medisyst Kft. novemberben je­lentette be, hogy kiszáll a mező­túri kórház üzemeltetéséből, és ha kell a városnak, úgy visszaad­ják a jogokat. A város egyezséget akart, de a végső megállapodás csak nemrég, december közepén született meg. Eszerint a város január elsején veszi át az intéz­ményt működtető kft.-t. A janu­árban a kormányzattól jövő több­letfinanszírozás nagyságrendi­leg fedezi a kórház jelenlegi le­járt számlatartozásait. Ezenkí­vül még marad mintegy 60-70 millió forintnyi - nem lejárt - számlaadósság is. Kiderült december közepére az is, hogy a Medisyst által vég­rehajtott beruházásokból össze­sen 74 millió forint tartozása ma­rad vissza a városnak. A Medi­syst azonnal vitte volna a pénzét, míg a képviselő-testület részle­tekben akart fizetni. Végső kompromisszumként abban ál­lapodtak meg a felek, hogy az üzemeltető kft. hitelt vesz fel az új évben az önkormányzat kész­fizető kezessége mellett, és abból törleszt. ■ Mezőtúri szobrok a Magyar Örökségben Az ünnepek előtt osztották ki Budapesten a Magyar Örökség Díjakat. A díjazottak között egy erős mezőtúri kötődéssel rendek kező szobrászművész, Györfi Sándor is ott volt — öccsével, a szintén szobrász Györfi Lajossal együtt. Bár karcagi születésű a testvérpár, Sándort ezer szál fű­zi Mezőtúrhoz is. Huszonhét éve művészeti vezetője a túri alkotó­telepnek, és számos alkotása dí­szíti a város köztereit, illetve in­tézményeit. Elég, ha közülük csak néhányat említünk, mélta­tásként: a városháza előtti 1956- os emlékművet, a Túri portrékat a főiskola előkertjéből, Kaán Károly mellszobrát a főiskoláról és Kossuth Lajosét a Kossuth is­kolából, vagy a több művésztárs­sal készített II. világháborús em­lékművet. Legutóbbi „mezőtúri” munkája gróf Leiningen-Wester- burg Károly mellszobra, amit a város ajándékaként Törökbe­csén állítottak fel az ősszel. ■ Mezőtúr átlagos magyar kisváros az Alföld köze­pén, átlagos gondokkal és nehézségekkel. Nehéz év volt a tavalyi, és talán még nehezebb lesz az új. A gazdasági válság hatá­saként késtek a folyamat­ban lévő, igazán látvá­nyos fejlesztési projektek, és nem indultak újak. L. Murányi László Dr. Draskovits Dénes, Mezőtúr polgármestere segítségévéi a magunk mögött hagyott eszten­dőt értékeltük, és megpróbál­tunk kicsit előretekinteni a 2010-es évre is.- Hogyan értékelné polgármes­ter úr röviden Mezőtúr és az önkormányzat tavalyi évét? — Kettőezerkilenc nehéz év volt, de könnyebb, mint amilyen a most előttünk álló kettőezer tí­zes esztendő lesz. Ez a megítélés azonban nem pesszimizmus a részemről, mert az nem vezet se­hová, hanem a realitásokkal va­ló pontos számvetés. Száznegy­venkétmilliós tervezett forráshi­ánnyal indítottuk a tavalyi évet. Ez a hiányösszeg szerepelt a költségvetésünkben, és ezt tarta­ni tudtuk. Év közben kötvény ki­bocsátásáról döntött egyhangú­lag a képviselő-testület, három- százmillió forint értékben. A köt­vényből befolyt pénz egy részé­ből rögtön kiváltottuk a legked­vezőtlenebb hiteleinket. Úgy szólt a képviselő-testületi dön­tés, hogy a fennmaradó részt csak olyan célokra lehet fordíta­ni, amelyekből a forrás megté- < rülése várható, és csak az esetle- § ges kamatnyereség fordítható f másra, például működésre. Nem f akartuk „megenni”, felélni a köt- § vénybevételeket. A kötvénnyel kapcsolatban egy dolgot nem tudtunk csak a vállalásainkból teljesíteni: vagyoneladásokból nem sikerült a teljes összeget visszapótolnunk, csak hatvan- millió forintot. — Túl a közvetlen költségvetési kérdéseken, milyen főbb ered­ményeket könyvelhettek el ket- tőezerkilencben?- Még egy gondolatra a pénz­nél maradva: nagyon sok fejlesz­tési pályázatot nyújtottunk be és Dr. Draskovits Dénes polgármester szerint a tömegeket vonzó Túri Vásárra idén is lesz pénz a költségvetésben A legfontosabb nyertes városi pályázatok 2009-ben elindult a városi szennyviz- kezelés átalakítását célzó pro­jekt első fordulója: közel 25 millió forintot nyert az önkor­mányzat a részletes műszaki tervek kidolgozására, a végle­ges megoldások megtalálását célzó szakmai előkészítő mun­kára. Összesen 155 millió fo­rint jutott idén a Székeskert és Bodzáskert városrészek csapa­dékvíz-csatornájának megépí­tésére, amiből csaknem 140 milliót pályázaton nyertek. a tavalyi ÉV talán legjelen­tősebb pályázati beruházása a Teleki Blanka Gimnázium tetőszerkezetének és udvará­nak rekonstrukciója volt: a százharminc milliós beruhá­záshoz csaknem kilencven milliót sikerült a városnak megpályáznia. jutott pénz a város belterüle­ti útjaira is: 14,5 millió forint­ból újították fel a Széchenyi út legkritikusabb szakaszát. nyertünk meg tavaly. Erre a több százmillió forintra égető szüksé­ge volt és van a városnak, de a szükséges önerő biztosítása nagy terheket ró az önkormány­zatra. Túl ezen, folytattuk a város intézményi hálózatának átalakí­tását. Egymáshoz rendeltük a ko­rábban külön-külön már össze­vont városi óvodát és városi álta­lános iskolát, és szervezetileg hozzájuk kapcsoltuk a városi könyvtárat is. A víz- és csatorna­műveket működtető gazdasági társaságra bíztuk a városüzemel­tetési feladatokat. Új szervezeti formában működtetjük tovább a közművelődési és a sportlétesít­ményeket is: egy nonprofit gaz­dasági társaság keretei között.- Ezek az átszervezések nagy szakmai és lakossági vitákat váltottak ki. Bár még rövid idő telt csak el, látszik már, hogy érdemes volt-e vállalni a fe­szültségeket?- A városüzemeltetés átszer­vezésének helyessége az idő rö­vidsége ellenére máris látszik. Hiszem, hogy a másik két intéz­kedést is igazolni fogja az idő.- És jött az ősz, jött a kórház­ügy, amiről ön is azt nyilatkoz­ta, hogy úgy érte, mint derült égből villámcsapás.- Igen, így történt. Gyorsan kellett döntenünk, gyorsan kel­lett lépnünk. A képviselő- testület egységes volt abban, hogy a kórházra szüksége van a városnak és a kistérségnek, és heves tárgyalások után végül si­került megállapodnunk az eddi­gi működtető céggel.- Milyen új évük várható?- Decemberben elfogadta a testület a jövő évi költségvetés koncepcióját. Kétszázötvenkét­millió forint forráshiánnyal szá­moltunk, ami még csökkenhet a januári véglegesítéskor. Sajnos azt kell mondanom, hogy már nem nagyon van hová hátrál­nunk. A helyi adók emelésére lenne szükség, de nem terhel­hetjük tovább a vállalkozóinkat és a lakosságot. A nem kötelező önkormányzati feladatok köré­ben kellett ésszerű takarékossá­gi intézkedéseket tennünk. Két fő feladatunk van idén: végigvin­ni a megkezdett beruházásokat, és meg kell őrizni az önkor­mányzat fizetőképességét. A két nagy háborúról, iskolákról, régi időkről ír helytörténet Nyugdíj után kezdte kutatni Mezőtúr történetének szeleteit a biológiatanárnő A mezőtúri Tóth Boldizsárnét kezdetben mint pedagógust, mint generációk nevelőjét, a Te­leki Blanka Gimnázium biológia- tanárnőjeként ismerte Mezőtúr. Mostanában egyre többen isme­rik már a könyveiről is. Azokról a munkákról, amiket nyugdíjba vonulása után írt, és amik most a célt és a szenvedélyt jelentik a 71 éves asszony életében. Az első „füzetecske” - aho­gyan ő maga fogalmaz - a mező­túri születésű, nagyszerű termé- szetfilm-rendező, Homoki Nagy István életéről készült, még 1994-ben. A legutolsó - komoly, vastag — könyv pedig karácsony előtt jelent meg, a II. világhábo­rú túri vonatkozásairól. Tóth Boldizsárné tanárnőt már a könyveiről ismerik — Kettőezerhétben egyszerre kezdtem gyűjteni a két világhábo­rús kötet anyagát, mert egy kötet­ben akartam megírni a két világ­égést - mesélte a szerző, miköz­ben a frissiben megjelent könyvet lapozgatta nagy-nagy szeretettel. — Aztán rájöttem, hogy annyi az emlék, annyi az anyag az emberi fejekben, hogy külön kötetbe kell választanom a két háborút Azt mondja a tanárnő, ahány ember, annyiféle reakció a múltat firtató kérdésekre. A többség azért nyitott, könnyen és szívesen mesél az emlékeiről. Akadnak persze elutasítók is, akik nem akarják még egyszer átélni a há­borús borzalmakat. Még a család­juknak sem beszélnek ezekről.- Eleinte én magam is ma­gamra vettem a szenvedéseket, és bizony sírtam is, ha olyat hal­lottam - ismeri el őszintén. - Később erősebb lettem, meg kel­lett tanulnom kezelni ezeket a helyzeteket. Tóth Boldizsárné korábbi köte­tei: 1994: Dr. Homoki Nagy István 1998: Pacsirtadal (Vallomásokegy tanyasi iskoláról) 2000: A pacsir­ta újra szól (Mezőtúr tanyasi isko­láiról) 2000: Cserkészliliom 2003: Héki barázdák (Mezőhék történe te) 2004: Áldás és kárhozat (A csugari templom története) 2006: Tücsökzene (Családregény) 2007: A pokol tornácán (AzI. világhálóé rú mezőtúri vonatkozásai) Hívja az Új Néplap újságíróját! L MURÁNYI LÁSZLÓ elsősorban a Mezőtúron élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerű­en panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-700-as telefonszámot hétköznapokon! i

Next

/
Oldalképek
Tartalom