Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-12 / 9. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2010. JANUÁR 12., KEDD mezőgazdaság A növénytermesztésben területenként nagy szórást mutattak a hozamok. Az állattenyésztésben csak a sertéságazat tudott eredményt felmutatni. _______________________________ INTERJÚ / / r w Gombár Mihály bízik abban, hogy a vidéki települések és az ott élő gazdálkodók, a támogatások, fejlesztések és saját ötleteik révén újult erőre kapnak idén Az őszi vetési és talaj-előkészítési munkák (2009. dec.) Megnevezés Vetési szándék (hektár) 25 921 Teljesítés (hektár) 26047 tejágazat zuhanása. Azt lehet mondani, a költségek szerencsé­re nem nőttek számottevően, de a tejfelvásárlás 60 forint körül állt meg, ami önköltség alatt van. Ebből a szempontból úgy ítélte meg sok gazdaság, hogy befejezi a termelést, és felszá­molták a tehénállományt. A leg­több telep ugyan vállalkozott ar­ra, hogy technológiai korszerűsí­tést hajt végre, ezt azonban nem végezték el, csak zömében bele- kezdtek, és reménykednek, hogy majd egyszer a tejágazat is rentábilis lesz, és akkor megérte fejleszteni. — Milyen gazdasági környezet­ben lehetett gazdálkodni?- A termelők, gazdálkodók bi­zony reménykedtek abban, hogy a közepes terméshez javu­ló értékesítési ár társul. Az érté­kesítési piac azonban megállt, tehát minimális mennyiséget tudtak értékesíteni. Az volt a jel­lemző, hogy a gazdák tárolták a terményeket, abban a remény­ben, hogy majd felfelé mozdul a felvásárlási ár, ez azonban de­cemberig nem történt meg. Most egy kis felfelé mozdulás talán látszik, de ez sem olyan mértékű, ami az önköltséget fe­dezné a kalászosoknál. A támo­gatási konstrukciókról elmond­ható, hogy az agrár-környezet­gazdálkodás újraindult, az állat­tartó telepek, a gépvásárlások támogatását a kormány tovább­ra is fő szempontnak tekintette, reménykedünk abban, hogy a fejlesztés idén megtérül, és ma­gasabb hozzáadott értékkel jobb eredményt tudnak elérni a gaz­dálkodók. — Végül is mit várhatunk az idei évtől a vidéki megélhetés szempontjából?- Ha a vidéken való megélhe­tést, a vidék helyzetét, szerepét nézzük, elmondhatjuk, hogy je­lentős változások történnek egy-egy településen. Rendbe te­szik a településeket, a főterek, utcák megszépülnek, kerékpár­utak épülnek, megvalósul az ivóvíz-fejlesztési program és így tovább. A meghirdetett kü­lönböző kulturális, turisztikai programok révén is olyan szá­mottevő fejlesztések történtek a vidéki településeken, amelyek mást nyújtanak megítélésük­ben a falvaknak, mint ami ko­rábban jellemző volt rájuk. Eléggé lelakott, fejlesztés nélkü­liek voltak a falvak az utóbbi időszakban. Most a fejlesztés megindult, és a lakók az úgyne­vezett helyi akciócsoportokon keresztül a saját ötleteiket, igé­nyeiket fogalmazhatják meg. Remélhetőleg ez azt eredmé­nyezheti, hogy a jobb körülmé­nyek között, jobb közösségben fognak élni. 21737 21277 128 973 124028 10 114 6088 175 160 133 728 181 967 110 450 FORRÁS: MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL Névjegy: Gombár Mihály született: Tiszaföldvár, 1945. június 7. végzettség: Kertészeti Egyetem, Gödöllői Agrártudományi Egyetem (szakmérnöki) család: nős, felesége agrármérnök, két lányuk van (közgazdász és kertészmérnök) és öt unokájuk KARRIER 1970-1992: termelőszövetkezeti vezető, 1992-től agrár­szakigazgatási hivatali munka hobbi: baráti beszélgetések, kirándulás, ritkán vadászat-A talajmunkáknál elenged­hetetlen jelentőségű a jó mag ágy, a megfelelő őszi földmun­kák. Ezzel miként tudtak meg­birkózni a gazdálkodók?- Ősszel korán és száraz, ne­héz körülmények között kezd­tük meg a repce talaj-előkészíté­sét, óriási költséggel. Még nem lehet látni, hogy megmarad vagy sem a növény, tavasszal derül ki, mi is lesz belőle. Az őszi búza vetését is később kezdtük, és még december­ben is vetettek a gazdálko­dók. így 124 ezer hektár­nyi őszi búza került a föld­be. Az őszi káposztarepce kikelt, de nem erősödött meg, ellentétben az őszi árpával és búzá­val. Hogy a különböző növénykultúrák mi­lyen eredményt fog­nak hozni, az a táp­anyag-visszapótlás­tól is függ, és az időjárás meghatá­rozó szerepet fog betölteni. Nagyon kevés volt a gaz­dálkodóknak a pénzük, így kevés műtrágyát tudtak használni. Bízom benne, hogy az ágazati támogatásokkal, a terü­letalapú támogatás kifize­tésével - novemberben kifi­zették a 70 százalékát, decem­berben a további 30-at - annyi pici tartalékuk képződött a gaz­dálkodóknak, hogy meg tudják venni a tavaszi műtrágyából a szükséges mennyiséget, és ak­kor egy jó tavaszi fejtrágyázás­sal rendbe tudjuk tenni a talaj tápanyaghelyzetét. — Az állattenyésztésről közel sem lehet annyi jót elgiondani, mint a növénytermesztésről - Valóban. Gyökeres változás nem történt abban, hogy helyre­álljon a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlya. A broilercsirke-, liba- és kacsaállo­mány tovább csökkent, a piac­vesztés nem állt meg. A felvásár­lási árak egyik ágazatban sem növekedtek. A sertéságazat ked­vezően indult 2009-ben, ősszel viszont jelentősen zuhant a fel- vásárlási ára. Ezt a kereskede­lem azzal magyarázta, hogy az áruházláncok nagyobb import­mennyiséget hoztak be az or­szágba, és így indokoltnak tar­tották a felvásárlási ár csökken­tését. Mindez rontotta az ágazat szerepét, de még így is a sertés- ágazat volt tavaly az állatte­nyésztési ágazatok között a leg­jobb. A szarvasmarha esetében, aki a hízómarhánál benne volt a kvótarendszerben, az eredmé­nyes évet zárt, de a tejtermelésre vonatkozóan ezt már nem tud­juk elmondani. Nem állt meg a Jó minőségű volt a szán­tóföldi növények termése, de nagy szórást mutattak a betakarított mennyisé­gek. A felvásárlási árak azonban igencsak letör­ték a gazdálkodók remé­nyeit. Az állattenyésztés­ben viszont nem lehetett megállítani a további zu­hanást. Minderről is be­szélt a tavalyi agrárévet értékelve Gombár Mihály, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal fő­igazgatója. Baranyi György csapadék hatására kelt ki na­gyon sok növény. Ez azonban már közel sem tudta az elvárt terméseredményt produkálni. A nyári betakarításnál pedig egy­szerre ért be az őszi repce, az őszi búza, az őszi árpa, és így mindent egyszerre kellett volna aratni. Ez leginkább a repcénél hozott némi veszteséget. A bú­zánál nem okozott gondot, mi­nőségi károsodást, mert a csa­padékos időjárás előtt betakarí­tották. Ám mégis ebben a hektáronkénti 3,5 tonna átlagos termés- mennyiségben amely jó közepes mi­nőségű volt — nagy szélsőségek alakul­tak ki. Hét és nyolc tonna közötti táb­lák is voltak, ugyanakkor 1- 2 tonnásak is akadtak, te­hát a ter­mőhelyi adottság, az éghaj­lati ténye­zők döntő­en befolyá­solták a 2 0 0 9 - e s eredménye­ket. Egyébként azt gondoltuk, közepes termésnél jó ára lesz az étkezési bú­zának. Ám a kalászosok esetében csak nyomott ár­ral lehetett számolni. A ka­pásnövények is vontatottan keltek, és igencsak hetero­gén volt az állományuk. En­nek dacára kukoricából közel öttonnás termésátlagot értünk el, ami szép eredmény, de per­sze szórás itt is volt a hozam­ban. Azon gazdálkodók ugyan­is, akik rendkívül nehéz körül­mények között, nem a legjobb minőségű földeken tudtak gaz­dálkodni, azok fokozottan hátrá­nyos helyzetbe kerültek. Napra­forgóból is egy-egy gazdálkodó rekord hozamot, négy tonna kö­rüli eredményt produkált, és jó volt az olajszázalék is. Ugyanak­kor itt is találkoztunk egy tonna körüli parcellákkal, ott, ahol rosszul kelt a növény. A legtöbb problémát az okozta, hogy a be­takarított napraforgó ára az el­múlt évtized leggyengébbje volt, mert körülbelül tíz évvel ezelőt­ti árat ajánlottak a gazdálkodók­nak. Akinek korábban integrá­tori szerződése volt, az maga­sabb áron tudta értékesíteni, a többiek nem. Triticale- A növénytermesztésben meg­határozó a csapadékhelyzet alakulása. Ha már évet értéke­lünk, milyen volt ebből a szem­pontból 2009?- Az átlagosnál több csapa­dék hullott. Az év végén, ha a csapadékösszeget néztük, azt mondhattuk, hogy a megyében semmi gond nincsen. Ugyanis a sokéves átlag 500 milliméter körüli szokott lenni, most pedig 550 milliméter esett. A problé­mát az eloszlás jelentette. Az év első három hónapjában rendkí­vül csapadékos időjárás volt, utána viszont az április, május teljesen száraz időt hozott, akárcsak a július és a szeptem­ber. Rendkívül szélsőséges csa­padékeloszlás volt a jellemző: esetenként sok csapadék, 50-80 milliméter hullott egy-két nap alatt. Sajnos azonban amikor a növények fejlődése szempontjá­ból kellett a víz, akkor viszont milliókba került volna az öntö­zés. Ráadásul ahol nem tudtak megfelelő magágyat készíteni, ott nem keltek ki egyöntetűen a növények, hanem csak a későb­bi csapadékkal együtt. így elhú­zódott a tenyészidő, és ez ko­moly veszteséget és kiesést oko­zott. A tartósan száraz augusz­tus-szeptember viszont kedvező volt a növénytermesztés szem­pontjából. Olyan még nem esett meg ugyanis, hogy a kukoricát szárítás nélkül, 14 százalék alatti nedvességtartalommal ta­karítottak be. Ez viszont csök­kentette a gazdák költségét. így összességében egy jó közepes évet hagytunk magunk mögött. Egyes térségekben (Beseny- szög, a Jászság és a Kunság bi­zonyos részei) azonban hatal­mas terméskiesések voltak.- Az egyes szántóföldi kultú­rák esetében miként alakultak a terméseredmények? — A száraz május miatt a ta­vaszi vetések kissé megkés- 1 tek, majd a júniusban lehullott FELEMÁS EVET ZÁRUK A GAZDÁLKODÓK A J

Next

/
Oldalképek
Tartalom