Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-11 / 8. szám
4 Klímabarát Otthon: már lehet pályázni az új program támogatására A Klímabarát Otthon Program részeként a zöldtárca pályázatot írt ki hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújításra, megújuló energia- források alkalmazására, valamint új építésű energiatakarékos lakóépületek támogatására. Az előző, panelépületek klímabaráttá tételére kiírt pályázatra eddig több mint ezer lakó- közösség nyújtott be pályázatot, és már 13 milliárd forintnyi támogatásról született döntés. A tárca ugyancsak a klímavédelmi csomag részeként elindította az izzócsereprogramot, következő lépésként pedig a Klímabarát Intézmény programot hirdeti majd meg közintézmények energiahatékonysági felújítására, és a tervek között szerepel klímaerdő telepítése is. A panelpályázata után a tárca most a hagyományos építésű épületekre és lakásokra is kiterjesztette a klímavédelmi célú pályázatot. Ezen olyan beruházások támogathatóak, amelyek mérhető széndioxid-kibocsátás- csökkentést eredményeznek, és igazolhatóan javul az épület energiahatékonysága. Komplex felújítás esetén a KlímaBónusz- nak köszönhetően akár 60 százalékos támogatás is elérhető. A lakóépületek energiahatékony felújítása pillanatnyilag az egyik leghatékonyabbnak tartott klímavédelmi eszköz, az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják ugyanis a teljes hazai széndioxid-kibocsátások 30 százalékát. A minisztérium decemberben uniós forrásból 230 millió forint keretösszegű izzócsere- pályázatot írt ki energiatakarékos izzók cseréjére az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében. Az energiatakarékos izzók vásárlására az időseket és a nagycsaládosokat támogató közhasznú alapítványok és egyesületek, valamint óvodák pályázhatnak. Az izzócsereprogram során mintegy 220 ezer hagyományos, 100 wattos izzót cserélnek ki, ez éves szinten a fogyasztóknál mintegy 780 millió forint költségmegtakarítást, évi 23 900 tonnányi szén-dioxid- megtakarítást és 3,14 megawatt erőművi kapacitásigény-csökkenést eredményez. A pályázatok benyújtására január 15. között van lehetőség. ■ Százmillió aszfaltozásra és járdákra A karcagi képviselők decemberben döntöttek arról, hogy idén útalapokat építenek, leaszfaltozzák az elkészülteket és kijavítják a járdákat. A körzetek képviselői a hivatallal közösen mérték fel a várost. A költségvetésből 105 millió lesz erre, ebből a balesetveszélyes járdák felújítására tízmillió jut. A szórt útalapokra 20,5 milliót, a meglévő aszfaltburkolatok javítására pedig 74,5 milliót fordítanak. A jóváhagyott listából kiderül, több utca lesz, ahol teljes hosszában újraaszfaltozzák az elhasználódott pályát, s lesz ahol csak részben, továbbá az új társasházak parkolóit is leburkolják. ■ D. E. TÜKÖR MMU!ESlg&i|g$$I3£lSSIM088íilÍI)lilSIMXIIISMB^^ ÚJ NÉPLAP - 2010. JANUÁR 11., HÉTFŐ Pecások nehéz, de sikeres éve mérleg Több fontos változásra is figyelniük kell idén a horgászoknak Szép eredményeket ért el tavaly a Közép-Tisza-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének versenycsapata — mutatja a kupákat büszkén Nagy Gyula Csökkenő taglétszám és bevétel, a hal szaporodásához kedvezőtlen időjárás, világrekorder fogás. Mindezek jellemezték a Közép- Tisza-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének elmúlt esztendejét. Pólyák Adrienn- A gazdasági válság a horgászatot sem kerülte el, ennek ellenére eredményes, jó évet zárt szövetségünk — vonta meg elöljáróban a 2009-es esztendő gyorsmérlegét Nagy Gyula, a Közép-Tisza-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének ügyvezető elnöke. - A visszaesést jól mutatja, hogy bár 500 új tag lépett be, váltott engedélyt, összességében az előző évi 18 ezer fős tagság háromszáz fővel csökkent. A létszámcsökkenés pedig a jegyeladásban is jelentkezett. A szövetségünk által kibocsátott horgászjegyek valamennyi típusából kevesebb fogyott, ez pedig mintegy 4,5 millió forinttal kevesebb bevételt hozott - ismertette a gazdasági válság közvetlen hatásait az ügyvezető. A bevételkiesést valamelyest enyhítették az országos versenyek nevezési díjaiból befolyt összegek. Országos versenyből pedig tavaly volt bőven az Alcsi- szigeti Holt-Tiszán, illetve a Nagykunsági-főcsatorna Kunhegyes alatti, telekhalmi versenypályáján. A Közép-Tisza-vidéki szövetség rendezte tavaly a férfi horgászbajnokság keleti elődöntőjét, a horgász csapatbajnokságot, a klubcsapatok országos versenyét, és az utánpótlás korúak megméretését is. A szövetség saját versenycsapata is szép eredményeket ért el, megnyerték a Sensas-MAHOR kupát, az országos csapatbajnokságon 6., a klubcsapatok versenyében pedig az 5. helyen végzett a hatfős gárda. — Nem vagyunk elégedetlenek, de jövőre azokon a versenyeken, amelyeken indul a csapat, a dobogós helyek valamelyikére kell felküzdenie magát - tűzi ki a célt Nagy Gyula. A gazdasági bajok mellett az időjárás sem volt valami kegyes a horgászokhoz. Tavasszal a Tisza alacsony vízszintje okozott gondot. A süllő leívása után például leszaladt a víz, kiszáradtak a süllőfészkek, de a ponty sem járt jobban. A hosszan tartó meleg miatt egész nyáron igen alacsony volt a Zagyva és a Tárná vízállása is, utóbbiból szeptember-októberre szinte teljesen eltűnt a víz. így aztán szinte teljesen elmaradt a természetes halszaporulat. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lett volna horgászzsákmánynak alkalmas hal a folyókban. A szövetség az Al- csi-Holt-Tiszába rekordmennyiségű, mintegy 300 mázsa halat telepített, ebből 200 mázsa két- és háromnyaras ponty volt, és 100 mázsányi keszeg. Ezen felül 150 ezer előnevelt süllőt és 100 ezer előnevelt pontyot is telepítettek. A Zagyvába és a Tárnába pedig 10-10 mázsa kopoltyús került. Nem kevés munkát adott a szövetségnek az, hogy a telepített halak a horgászok szákjá- ban kössenek ki és ne az orvhalászok hálójában.- A halőrzés igen sok feladatot ad, mert továbbra is sokan kísérleteznek illegális halászattal. Az orvhorgászok elleni határozott fellépésben nagyon sok segítséget kapunk a tiszai vízi rendészettől, valamint a Jászberényi Rendőrkapitányságtól. 2009-ben szövetségünk, illetve a rendőrök körülbelül 50 feljelentést tettek i- mondta az ügyvezető. Az elmúlt évben világrekord is született az Alcsi-Holt-Tiszán. A törökszentmiklósi Deim János egy 77,5 kilós busát akasztott. 2010-ben néhány változásra is kell figyelniük a horgászoknak. A fogási naplókat január 10-éig kellett leadni, s arról, hogy ez megtörtént, írásban kell nyilatkozni, ez a feltétele ugyanis az állami horgászjegy megváltásának. Nagy Gyula felhívta a figyelmet, hogy három keszegfélére (jászkeszeg, pa- duc, szilvaorrú keszeg) fajlagos tilalmat vezettek be. Méretkorlátozott lett a menyhal, a legkisebb, amit ki lehet fogni, 20 centiméteres. A Tisza Martfű alatti három kilométeres szakaszán idén megszűnik a halászat, így újabb vízfelület lesz csak a horgászoké. További újdonság, hogy kísérleti jelleggel az Alcsi-Holt-Tiszán június 15. és augusztus 31. között folyamatosan engedélyezik az éjszakai horgászatot. Horgászjegyek árai a szövetség kezelésében lévő vizeken felnőtt 12 500 Ft 2 000 Ft ifjúsági 6 250 Ft 1000 Ft 68 év feletti kedvezmény 6250 Ft Zagyva-Tarna éves napi felnőtt 3600 Ft ifjúsági 1800 Ft FORRÁS: KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI HORGÁSZ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE Tavaly is folytatódott a törpeharcsák elleni küzdelem 2009-BEN is folytatták az Alcsi-Holt-Tiszán a törpeharcsa-gyérítést, amely minden idők egyik legsikeresebb akciója volt. 2009-ben 300 mázsa törpét % fogtak ki a vízből A törpeharcsa rendkívül kártékony, mert az ívóterületekre vonul és felfalja vagy az ikrát, vagy a kikelő kishalakat. Az Alcsi-Holt-Tiszában emiatt 2002 és 2005 között szinte nem volt természetes szaporulat, vázolta Nagy Gyula, miért ellensége a horgászoknak ez a halfaj. A szövetség 2002-ben indította el a gyérítést, azóta 10 vagon törpe került varsába. A halakat leválogatják, a 7 de- kásnál nagyobbak piaci forgalomba kerülnek, az ennél kisebbeket vadásztársaságok veszik meg és vaddisznócsemege lesz belőlük. Újabb teher a vállalkozóknak munkáltatók Ötszörösére nő a rehabilitációs hozzájárulás Drasztikus változások következnek ez év januártól a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában, hiszen a húsznál több embert foglalkoztató cégeknek ötször annyi rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, mint eddig. Feltéve persze, hogy alkalmazottaik között nem éri el az öt százalékot a megváltozott munkaképességűek aránya, ennek kiszámításában a kerekítés elve irányadó. A 964 ezer 500 forintot az öt százalékhoz hiányzó rész — főben megadva — után kell évente négy részletben megfizetniük a munkaadóknak. Megváltozott munkaképességűnek számítanak a 2008. január elseje előtt leszázalékoltak, amennyiben rokkantsági fokuk eléri az ötven százalékot, illetve azok is, akiknél 2008. január elseje után az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) legalább negyven százalékos össz- szervezeti egészségkárosodást állapított meg. A munkavállalók saját kérelmükre vizsgálatot kérhetnek az ORSZI-tól a 30 százalékos egészségkárosodás megállapítására, amely személyre szóló rehabilitációt tesz lehetővé. Az ORSZI szakvélemény mellett a látásfogyatkozásban, a 60 decibeltől nagyobb mértékű halláskárosodásban, autizmusban, súlyos értelmi fogyatékosságban szenvedők, közlekedési kedvezményre jogosult mozgáskorlátozottak foglalkoztatására is a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szabályok vonatkoznak. A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítheti az uniós támogatás, a TÁMOP-os ösztönzés is. A százszázalékos bérköltség-támogatás nyolc hónapig jár egyben, gyakorlatszerzésre, vagy 3-5 hónapra bontva a munkaerő kipróbálására és gyakorlatszerzésére. ■ ■ A százszázalékos bérköltségtámogatás nyolc hónapig jár. Fázós napok. A jászberényi piacon zöldség-gyümölcs eladással foglalkozó Sánta Erzsébet kora reggeltől késő délutánig kínálja portékáját a vevőknek. Az elmúlt hetekben tapasztalt hideg azonban aligha kedvez az árusoknak, hiszen hajnalonként többször közelítette a hőmérő higanyszála a mínusz tíz fokot is. Ettől azonban nem riadhatnak vissza az árusok. 1 A t A A horgászok szákja nem maradt üresen