Új Néplap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-31 / 305. szám

13 ÚJ NÉPLAP - 2009. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK DIÁKVILÁG Az idő rövid, a zene elillan! Az idő pénz: sokan véle­kednek így erről. A mai vi­lágban az embereknek szinte alig van idejük. Éle­tünk rohanásból áll, egyik helyről a másikra sietünk. Gyakran arra sincs idő, hogy meglátogassunk, vagy akár csak felhívjunk egy rég nem látott barátun­kat, ismerősünket. Azt szokták mondani: „Arra van időnk, amire szá­nunk.” Tehát nem jó kifogás, ha az időre fogod az ilyen el­maradásaidat! Egy csavar­gó számára, akinek a tulaj­don ruháján, létfenntartá­sán kívül semmire sincs gondja, akinek nem kell se­hova sem rohannia ügyeit intézve, az idő végtelen... j Csak várja az idő múlását, melyből neki annyi van, mint a tenger. A szerelmesek minden együtt töltött percet próbál­nak kihasználni, a sok is kevés. A haldokló betegnek pedig minden perc számít. Talán utolsó óráikat élik. . Egyeseknek az idő végte­len, másoknak alig van. Használj ki minden percet az életedben, és ne sajnáld belőle azt az egy-két órát, amit ritkán látott barátaid látogatására szánnál. Valahol olvastam egy rákbeteg kislány utolsó versét, ebből idézek: „Szoktad mondani gyerme­kednek, majd inkább holnap? És láttad a rohanásban, Amint arcára kiül a bánat? Vesztettél el egy jó barátot, Hagytad kihűlni a barátsá­got, Mert nem volt időd felhívni, Hogy annyit mondj: „Szia ’’? Lassítanod kéne. Ne táncolj oly gyorsan. Az idő rövid. A zene elillan... ” KISPÁL ZSÓFIA, 10. D, VKG Sötétség. Félelem. Ismeret­len zajok és környezet. Ezek azok a dolgok, melyekkel egy kutya szembesül, ha menhelyre kerül. És nem tud segítséget kérni senkitől, ki van szolgáltatva az embe­reknek. S nem tudja, meddig marad ott. A jövője bi­zonytalan. És csak vár és vár... Nehezíti a dolgát, ha nem fajtatiszta. És? Számít ez va­lamit? Szerintem nem. A gondolkodást, hogy csak a fajtatiszta kutyákat becsül­jük, nagyban a média sugá­rozza felénk. Hisz hány ke­reskedelmi reklámban lá­tunk keverék ebeket? A kutyák pedig értetlenül állnak a dolgok előtt, nem ér­tik, miért rakja utcára a gaz­dija, aki tegnap még az ölé­ben simogatta. És most le­cserélte egy „divatosabbra”. Ő pedig menhelyre kerül. Ha egyszer valaki betéved egy kutyatelepre, onnan jó­szág nélkül biztos nem távo­zik. Körbenéz, látja a ketre­cek mögött reménykedő szempárokat. A szem a lélek tükre, tartja a közmondás. S ez valóban így van? Minden egyes szempár egy történetet mesél el, s ezek tárháza vég­telen, sajnos. És nem keres­hetünk kifogást, hogy nincs pénzem, nincs időm rájuk, ezért adtam őket kutyaott­honba. Mert itt a felelősség­ről, csakis a felelősségről van szó. De ők mégis képesek új­ra és újra bízni bennünk, emberekben. Önzetlenek és csak szeretetre várnak. Nincs is annál felemelőbb érzés, ha egy kutyát örökbe fogadunk, aki hetek, hóna­pok, akár évek óta gazdi és kötődés nélkül él. Az izgatott­ság és feltörő remény a bol­dogság után, hogy valaki még szeretheti és becsülheti őket, egyszerűen elképzelhetetlen. SÜLYÖS SZILVIA, 10. D, VKG Szilveszterezni jó, de hol? óévbúcsúztatás Csak össze ne törjön a kínai váza! Karácsony után jön a szilveszter. Ilyenkor jól­esik a sok eszem-iszom után egy nagy buli, ahol kicsit könnyedebb éte­lekkel (virsli, szendvics) tömi meg a hasát a nép. De vajon hol érezheti igazán jól magát az em­ber? Ligler Erika- Az idei szilvesztert a tava­lyiakhoz hasonlóan egy házibuliban töltöm a barátaimmal. Tavaly még nem mertük bevál­lalni, de idén elhatároztuk, jö­het a banda. Csak a szűk baráti körünket hívtuk meg, de csak azért, mert a nappali nem vala­mi nagy, így nem férne el olyan sok ember. Minimum emberse­reggel meg azért, csak jobban lehet táncolni! Egyik barátunk lesz a dj, így a zene már most nagy sikernek örvend. A csajok­kal a virsli mellé összedobunk valami kiadós vacsorát, hogy ne éhezzen a társaság. Ha pedig ej­jön az éjfél, kirohanunk az ud­varra, pezsgőt bontunk, és kon­fettit dobálunk a magasba - mondja Mészáros Ágota. Sokan még éjfél előtt kezük­ben egy üveg pezsgővel kiláto­gatnak szabad terekre, hogy kö­szöntsék az újesztendőt. Ilyen­kor a város lakói, vagy a faluk apraja, nagyja összegyűlik, és Hotelben vagy esetleg ágyban? szilveszter napját sokan töltik kül- vagy belföldön szállodák­ban, hotelekben. Elbújva a város nyüzsgő zajától, kényeztetik magukat aznap. Este pedig szobájukban megbújva egy pohár pezsgő mellett köszöntik 2010-et. És vannak, akik nem ünnepelnek, akik akár át is alusszák az év utolsó napját... de ők sem ússzák meg a BÚÉK-ot! Nekünk ez az „együtt bú­csúztatjuk az évet” közeg nagyon bejön. Közösen mindig jó bulikat csinálunk. Rengeteg kaja van, éhezni soha nem éhezünk. Min­denki hoz valamit, és természete­sen a ropogós friss virsli sem hiá­nyozhat. Éjfélkor a pezsgőből nem csak a poharakba, hanem olykor a húsvétot idézve a lányok is bő­ven kapnak, kit hol ér-meséli bu- lis élményeit szolnoki Kántor Ági. A bevállalósak maguk szer­veznek bulit barátaiknak. Az ilyen bulikat hívják röviden, „kockázatos” buliknak. Hiszen előre soha nem tudni, hogyan sülhet el. ló lesz a hangulat? Ki mit tör össze? Elég lesz a kaja és a pia? Számtalan kérdés, de minden csak a végén dől el.- Ebben az évben mi fogunk a barátommal házibulit tartani. egy közös program keretében ünnepelnek. Lehet táncolni, éne­kelni, önfeledten szórakozni, még éjfélt nem üt az óra. Vannak, akik otthon meghitt családi körben búcsúztatják az óévet, és nem vágynak a zajos, pörgős bulikba. Azt vallják en­nek is megvan a maga jó oldala.- Már vagy két éve otthon csa­ládi körben töltjük a szilveszter- estéket a barátnőmmel. A roko­nok közül sokan beöltöznek ilyenkor vicces ruhákba. Beszél­getünk, sokat nevetünk, és per­sze eszünk. Nem vágyik egyi­kőnk sem arra, hogy bulizzunk, karácsony után nekünk jólesik még egy kis időt eltölteni a csa­láddal. Mikor, ha nem az év végi ünnepekkor - vélekedik a kisúj­szállási Bagi Csaba. Népszerű keresztféléves képzések, fm károly segítség és ösztönzés a továbbtanulni QJij ró B E RT vágyóknak a Károly Róbert Főiskolán JH FŐISKOLA Többszörös a túljelentkezés a Károly Róbert Főiskola 2010. feb­ruártól induló mesterképzéseire és felsőfokú szakképzéseire. 2009. november 16-ig küldhették be jelentkezésüket a keresztfél­évben továbbtanulni vágyók, akiknek a főiskola a gyöngyösi székhely mellett idén már buda­pesti és bajai konzultációs helye­ket is biztosít. A budapesti központ akkreditá­lása meghozta a várt eredményt, melyet a felvételizők megnöveke­dett száma is mutat. Ezáltal a főis­kola képzései könnyen elérhetővé váltak a budapestiek és a Pest me­gyei lakosok számára is, akiket ed­dig az intézmény távolsága befo­lyásolt felvételi döntésükben. Bács- Kiskun megye déli részén, illetve a környező megyékben a Károly Ró­bert Főiskola bajai konzultációs központja az egyetlen intézmény, ahol mesterszakon való továbbta­nulásra keresztféléves rendszer­ben is lehetőség nyílik. Baján Turiz­mus-menedzsment és Vállalkozás- fejlesztés mesterszakokat hallgat­hatnak a jelentkezők. Az intézmény több nagy sikerű akcióval gondoskodik a végzős kö­zépiskolásokról is. Hatalmas az igény és érdeklődés a KRF ingyenes érettségi felkészí­tője Iránt Nagy érdeklődéssel és si­kerrel indult el november 14-én a Károly Róbert Főiskolán tartott érettségi felkészítő program, mely egészen májusig segíti a bekapcso­lódott középiskolások felkészülé­sét. A szombatonként, 6 órában tar­tott foglalkozásokon kb. 100 diák vesz részt és tanul középiskolai ta­nárok vezetésével, melyen a rész­vétel ingyenes. A főiskola másik programja, mely szintén az idén érettségizőknek szól: a Javíts a jö- vődért” program egy országos ér­demjegy-javító akció, mely a Károly Róbert Főiskola szervezésében 2009-ben másodszor indult útjára. A megmérettetés célja, hogy a vég­zős diákokat tanulmányi eredmé­nyeik javítására sarkallja. A prog­ram résztvevőit, a sikeres felvételit és beiratkozást követően értékes és hasznos ajándékokkal jutalmazza a főiskola. a A programokról bővebb információk elérhetők: http://www.karolvrobert.hu Mert te is lehetsz bárki... stílusok Van, aki mit sem tud az általa követett irányzatról Lehetsz acélbetétes, kopaszra borotvált, magas, kigyúrt, vagy agyon zselézett hajú, a divatot követő, egyéniségtelen majom..., s sorolhatnák még száz és száz jellemzőt akármilyen stílusra. Két közös van mindegyikben. Az első az, hogy van, aki tény­leg azért csinálja, mert ez az éle­te. Hosszú hajat növeszt, hogy tudja rázni a koncerteken, meg­tanul gitározni, hogy zenekara lehessen. Vannak mások, akik minden hét végén ugyanarra a megszokott gépi hangra buliz­nak évek óta, megállás, és una­lom nélkül. Egyeseknek, az az életük, hogy BMX-szel minél magasabbra ugratva, minél haj­meresztőbb trükköket csinálja­nak, vagy éppen egy többrétegű, préselt fadarabon, csapágyakon és kerekeken (együtt: gördesz­ka) gurulják át fél életüket, és valami nagyot alkothassanak. Előttük tényleg, le a kalappal! Ám itt az érme másik oldaía. Ne a divat mondja meg Ami igazán jó, annak nyoma marad, az örökké él! Szóval, ha már ifjú középiskolás létedre húzol valahova, de még egye­dibb akarsz lenni, még ennél is több, akkor arra kérlek, olyan stílust válassz, aminek van mondanivalója, és nemcsak di­vat diktálja! Nem akarok senkit sem megbán­tani, főleg azokat, akik bele adják a szívüket abba, amit csinálnak, de sokan vannak, akik csak azért követnek valami stílust, hogy húzzanak valahová. Fönnhan- gon beszélnek arról, hogy így meg úgy kellene csinálni a dolgo­kat, mikor igazából semmi köze, fogalma sincs az adott irányzat­ról amit „képvisel”. ló, igaz, ha­ladni kell a korral. Föltehetjük például azt a kérdést is, hogy „ho­va lett az a sok zenekar, ami a 90’-es években alakult?”. De mi­előtt elhamarkodottan tennénk föl kérdéseket, tudnunk kell, a Blink 182, Sum 41 és a The Hives még mind a mai napig él és alkot. CSÍKOS ROLAND, TPG

Next

/
Oldalképek
Tartalom