Új Néplap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-28 / 302. szám
13 ÚJ NÉPLAP - 2009. DECEMBER 28., HÉTFŐ BÉKÉLTETŐ TESTÜLET Hol és hogyan tájékozódhatunk a békéltető testületről? Cél, hogy egyezség legyen fogyasztói ügyek Idén tízéves megyénk békéltető testületé A békéltető testület a megyei kereskedelmi és iparkamara mellett működő független testület. Az érdeklődőknek általános információkat elektronikus formában a működtető kamara - továbbá a fogyasztóvédelemért felelős miniszter hivatalának — honlapja ad. Az önálló honlap rövidesen elérhető lesz a www.be- keltetes.hu weboldalon. A fogyasztóvédelemről szóló törvény a fogyasztóvédelemért felelős miniszter-jelenleg szociális és munkaügyi miniszter —, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára is feladatul tűzi ki a tájékoztatást. Az előbbi köteles honlapján közzétenni a békéltető testületek címét és telefonszámát, a békéltető testületek tagjainak listáját, a békéltető testület eljárásának rövid közérthető bemutatását, a békéltető testületek tevékenységéről szóló éves tájékoztatót, valamint az eljárási szabályzatokat. Szintén közzé kell tennie azon vállalkozások nevét, akik a békéltető testületi eljárásban nem működtek együtt. Ha a vállalkozás általános alávetési nyilatkozatot tesz, erről - az ilyen vállalkozások listájának közzétételével —a fogyasztóvédelemért felelős miniszter honlapján elhelyezett információval kell tájékoztatni. ■ A békéltető testületről általános információkat a megyei kereskedelmi és iparkamara honlapja ad. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján a békéltető testületek címét és telefonszámát, a békéltető testület tagjainak listáját, a valamennyi békéltető testület eljárására kiterjedő hatállyal általános alávetési nyilatkozatot tett vállalkozások jegyzékét, valamint az eljárási szabályzatokat teszi közzé. ■ Az oldal a kiadó és a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara — Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Békéltető Testület közreműködésével jött létre. A költségeket a megrendelő fizeti. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Békéltető Testület tagjai meghallgatják a hozzájuk forduló fogyasztókat, és tanácsot adnak nekik Jász-Nagykun-Szolnok megyében a békéltető testület 1999-ben, éppen tíz éve alakult meg. Munkatársunktól Az első években tíz körüli ügyszám volt a jellemző, azonban az eltelt tíz év alatt a békéltető testületekhez forduló fogyasztók száma megtöbbszöröződött, nagyjából évente a duplájára emelkedett. Ez jelenleg évi mintegy 200 megkeresést, és ügyindítást jelent.- Úgy tapasztaltuk, hogy a fogyasztók az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kifogásaik alapján egyre gyakrabban fordulnak a békéltető testületekhez. Az ügyszám ugyanakkor nem fejezi ki pontosan a minket megkereső fogyasztók számát, ugyanis a tanácsadásra jóval többen jelentkeznek és sokszor már a szóbeli tájékoztatás alapján megoldódik az ügy - mondta el dr. Lajkóné dr. Vígh Judit ügyvéd, a megyei testület elnöke. Az ügyek az áruk és szolgáltatások szinte minden körét érintik, a néhány ezer forintos árukkal kapcsolatos kifogásoktól a több millió forintos ügyértékű építőipari vagy befektetési ügyekig. A békéltető testületünknek jelenleg 14 tagja van, akik közül 4 jogász, és a tagok a gazdasági élet minden területét képviselik. Felsőfokú végzettséggel és nagy szakmai tapasztalattal rendelkező békéltető testületi tagok a fogyasztói jogviták megoldásánál az esetek többségében kiváltják a szakértő bevonását.- Szakértő bevonására nálunk az eltelt tíz évben alig néhány esetben volt szükség, ezek is jobbára írásszakértők voltak — emelte ki az elnök. A mSgyei békéltető testület ismertsége az eltelt tíz év alatt jelentősen növekedett. A testületnél a legtöbb ügy minőségi kifogás, szavatosság, kártérítés iránti ügy. A múlt évben összesen 148 ügyet zártak le. Ezzel a számmal az ország húsz békéltető testületé közül a 9-10. helyen vannak. Ezek általában az áruk - a cipőktől az autóig - szavatossági igényével kapcsolatosak.—Tavaly 31 ügyet megszüntettünk, 111-et ügydöntő határozattal befejeztünk, melyek közül 54 egyezséggel, 54 ajánlással, 3 kötelezéssel zárult. Tizennégy ügyünk volt banki, biztosítási szolgáltatás területét érintő kérdések köréből. Építőiparral kapcsolatos ügyek száma 10 volt, majd a közüzemi és a telefonszolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói jogviták következtek. Az utazási szolgáltatásokkal kapcsolatban három ügyben jártunk el — hangsúlyozta dr. Lajkóné dr.Vígh Judit. Az eltelt tíz év alatt az egyezségek száma jelentősen növekedett. Tavaly az ügyszám harmada egyezséggel zárult. Legtöbb egyezség az áruk minőségi kifogásával kapcsolatos ügyben jött létre, amikor a vállalkozás a testület közbenjárására kicserélte, vagy megjavította a hibás árut. Több építőipari ügyben is megegyeztek a felek, amikor például a helyszíni szemle után az építőiparban jártas békéltető testületi tagok közreműködésével a vállalkozó eleget tett a fogyasztó kérelmének. Az ajánlás jellegű határozatok száma is növekedett, azonban nem olyan mértékben, mint az egyezségek. A megszüntető határozatok száma a kezdetekhez viszonyítva némileg emelkedett, azonban az utóbbi években már nagyjából hasonló, 20-25 körüli számot mutatott. A megszüntetések körébe tartoznak azok az ügyek is, amikor a fogyasztóató reimet visszavonja, .többnyire azért, mert á vállalkozás már teljesítette a kérelemben foglaltakat- Sajnos több olyan megszüntetésünk is volt, amikor a fogyasztó hiánypótlásra nem válaszolt, illetve a vállalkozást adatok hiányában nem lehetett beazonosítani. Ezekben az esetekben érdemi határozatot nem tudtunk hozni—mondta végül a testület elnöke. Dr. Lajkóné dr.Vígh Judit Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Békéltető Testület 5000 Szolnok, Verseghy park 8. Tel: 56/510-610. Fax: 56/370-005. FOGADÓNAP: Keddi napokon: 10 órától 12 óráig A testületek működése számokban és adatokban A békéltető testületek hatékonyságának érzékeltetésére a rendelkezésre álló statisztikai adatok is alkalmasak. Fontos, hogy pusztán a számok önmagukban téves értékítéletre vezethetnek. 2008-ban az országos évi összes ügyszám 4540 volt az előző évi 3844 ügyszámhoz képest. Beszédesebb adat a 2008-ban hozott ügydöntő határozatok száma, ez 2624 volt. Vagyis 2008- ban a békéltető testületek ennyi ajánlást, egyezséget jóváhagyó határozatot és kötelezést tartalmazó határozatot hoztak összesen. Ez a teljes ügyszámnak mintegy 57 százaléka, a fennmaradó 43 százalék - mintegy 1916 ügy - az eljárás megszüntetésével ért véget. Az eljárás megszüntetésére akkor kerül sor, ha a fogyasztó kérelmét visszavonta, az eljárás megszüntetését a felek közösen kérték, ha az eljárás folytatása lehetetlen, vagy az eljáró tanács megítélése szerint az eljárás folytatására egyéb okból nincs mód. Ez utolsó esetkörbe tartozik az, ha a kérelem megalapozatlan. A beszámolók tanúsága szerint akkor kerül sor a kérelem visszavonására, ha a fogyasztó és a vállalkozás az eljáráson kívül megegyezik, vagyis végső soron a fogyasztói panasz a fogyasztó számára megfelelő módon orvoslást nyer. Tavaly 938 ügyben sikerült egyezséget létrehozni. Ez az ösz- szes ügyszám 20 százaléka. Hasonlóan alakult az ajánlások számaránya is. 2008-ban 1541 ügy, 2007-ben 1420 ügy zárult ajánlással, vagyis a megalapozott kérelmek esetén ennyi eljárásban nem tettek a vállalkozások alávetési nyilatkozatot. Ha egy vállalkozás elmegy a meghallgatásra, ott 80 százalékban egyezség születik. Kötelezést tartalmazó határozatot 145 eljárásban hoztak, ami az összes ügy 3 százalékát teszi ki. 2008-ban a vállalkozások együttműködési készsége az ügyek 75 százalékában volt megállapítható, mely a múlt évhez képest további javulást jelent. ■ A kérelemmel érintett szoláltatások típusai Építőipari szolgáltatások: Pénzügyi, biztosítási 506 db szolgáltatások: 536 db Utazási szerződések: 163 db Közüzemi szolgáltatások: 217 db Egyéb szolgáltatások: 958 db A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS A fogyasztói viták bíróságon kívüli rendezésének megteremtésével egy olyan alternatív vitarendező fórum került felállításra, melynek célja a jogvita gyors, egyszerű megoldása. Az 1997. évi CLV. tv. /Fgytv./ VI. fejezete szabályozza a békéltető testületeket és eljárásukat. A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, eredménytelensége esetén az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testületek a területi gazdasági kamarák mellett működő független testületek. A testületi tagokat - testületenként legalább 10, legfeljebb 30 főt - egyrészről a gazdasági kamarák, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jelölik ki egyenlő arányban. Tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő, legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az elnököt a tagok maguk közül választják. Az eljárás kérelemre indul, amit a testület elnökéhez írásban kell benyújtani. A kérelem elektronikus formában is benyújtható. Az eljárásra az a békéltető testület illetékes, amelynek területén a fogyasztó lakhelye vagy tartózkodási helye található. A fogyasztó a kérelmet a szerződés teljesítésének helye szerint illetékes testületnél is benyújthatja. A békéltető testületi eljárás megindításának feltététele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közveüenül kísérelje meg a panasz rendezését. A testület eljárása ingyenes. A békéltető testületi eljárást a hiánytalan kérelem beérkezését követő 90 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben a határidő legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök az eljárás megindulásától számított harminc napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. A fogyasztó panaszát a testület továbbítja az érintett vállalkozásnak. Az értesítésben a panasszal érintett vállalkozást az elnök felszólítja, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban nyilatkozzék a panasz jogosságáról és az ügy körülményeiről, és a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja az okiratokat, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Amennyiben a vállalkozás a felhívásra nem nyilatkozik, az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határoz azzal, hogy a mulasztás nem minősül elismerésnek. A békéltető testület három vagy egy fős tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fél, a másik tagját az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok közül, és az így kijelölt két tag választja ki az eljáró tanács elnökét. Ha a meghallgatáson bármelyik fél értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján hoz határozatot. A tanács határozatai lehetnek: a. egyezség, ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában folytatja az eljárást b. ajánlás, ha a panasszal érintett vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el. c. , kötelezést tartalmazó határozat, ha a panasszal érintett vállalkozás az eljárás kezdetekor (alávetés) vagy a határozat kihirdetésekor nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte. Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testületet működtető illetékes kamara, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni. Ha a tanács határozata a fogyasztók széles körét érinti, kötelező a nyilvánosságra hozatal. Ha a békéltető testületi eljárásban a fogyasztóval szemben álló fél úgy nyilatkozik, hogy aláveti magát a tanács döntésének, vagy egyezséget hagy jóvá a tanács, és azt a vállalkozás a határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását. A tanács határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat érvénytelenítése kérhető a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha a tanács ösz- szetétele vagy eljárása nem felelt meg a törvény rendelkezéseinek, vagy a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra. ■
