Új Néplap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-21 / 298. szám
ÚJ NÉPLAP - 2009. DECEMBER 21., HÉTFŐ 5 MEZŐTÚR Közösségi térré válik a bővülő általános iskola Holnap sajtótájékoztató keretében tárja a nyilvánosság elé a városi önkormányzat annak a pályázati programnak a részleteit, amihez az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális pályázatán nyert támogatást a város. Eszerint az összevont mezőtúri oktatási és nevelési intézmény Kossuth Lajos általános iskolájának teljes körű felújításához és bővítéséhez mintegy 240 millió forintot ítéltek meg. A beruházás teljes költsége 266,5 millió forint lesz, s a különbözetet — több mint 26 millió forintot — az önkormányzat saját erőként tesz hozzá. A megvalósulás után az iskola diákjai korszerű, akadálymentes, biztonságos környezetben tanulhatnak majd. Új tantermekkel, ebédlővel bővül az intézmény, és ez lehetővé teszi korszerű, az élethosszig tartó tanulást megalapozó, az oktatási egyenlőtlenségek mérséklését szolgáló nevelési-oktatási programok megvalósítását. Előadások, hangversenyek helyszíne is lehet majd a megépülő közösségi tér, hozzájárulva ezzel az intézmény kulturális központtá válásához. ■ NB l-es trénerek az edzőképző katedráján A Mezőtúri Szegedi Kis István Református Gimnázium az idei tanévben indította el érettségi utáni sportedzőképzését. Ennek keretében, december 14-én első ízben rendezték meg az intézményben az I. Regionális Labdarúgó Szakmai Napot. Prukner László, a Kaposvár első osztályú csapatának edzője, az MLSZ edzőbizottságának szakmai vezetője, az UEFA edzőképzésének jövőbeni irányait ismertette. Herczegh András, a DVSC Bajnokok Ligáját is megjárt csapatának klubmenedzsere a magyar foci európai élvonaltól való lemaradásának okait és a felzárkózás útjait elemezte. Fodor Sándor békéscsabai edző a belga és a magyar korosztályos képzést hasonlította össze, míg Jakab Péter edző bemutató foglalkozást tartott a sportedzőosztály tanulóinak részvételével. ■ Tanár és diák — Tóth Boldizsámé és Bodorik Sándor — térképeken mutatják az egykori tanyák még látszó helyeit Virágzó tanyák nyomában helytörténet Nehéz élet, de aki belekóstolt, az visszavágyik oda Hatvan évvel ezelőtt még 11 ezer ember élt Mezőtúr külterületén. Akkoriban több mint kétezer lakott tanya volt a város határában, míg ma kevesebb mint háromszáz; elnéptelenednek, sorra dőlnek össze - örökre eltű- nőbérl 'á' tanyasi létforma. Murányi László Bodorik Sándor, a mezőtúri Szegedi Kis István Református Gimnázium könyvtárosa fejébe vette, hogy felkutatja és megörökíti a városkörnyéki tanyavilág még fellelhető emlékeit. A helytörténész könyvtáros maga is kötődik ehhez a világhoz: anyai nagyapja a várostól 13 kilométerre élt és gazdálkodott, s az ő nyári szünidői rendre ott kint teltek. Nem csoda, ha felnőtt fejjel fényképezni kezdte a pusztuló tanyaépületeket, kemencéket, kutakat, és kérdezni a még élő, emlékező tanyasiakat. — Megdöbbentő tudni, hogy egy-egy dűlőút mellett, ahol régen akár húsz-harminc tanya is volt, és családok, gyerekek, generációk éltek együtt évtizedeken keresztül, ma teljes pusztaság van, semmi nyoma az életnek - mondja az amatőr kutató, miközben a tanyafotóit mutatja. Valóbán, megdöbbentő a pusztulás! Bodorik úr nincs egyedül a tanyakutatási munkában. Egykori gimnáziumi tanárnője, Tóth Boldi- zsárné, aki a mezőtúri tanyavilágban nőtt fel, a '90-es évek közepén lett a múlt e szeletének krónikása. Meséli: tizennégy holdon gazdálkodtak a szülei, amiből szerényen ugyan, de nyugalomban megéltek. S még hozzá teszi: fejleszteni kellett volna a tanyákat, nem pedig felszámolni, akkor talán kevesebb lenne a munkanélküli is.- Meggyőződésem, hogy Mezőtúr helyzetének romlása a taA TANYÁS GAZDÁLKODÁS elterjedése Mezőtúron valószínűleg még a török hódoltság idején megkezdődött, majd a 18. században vett nagyobb lendületet. 1717-ben már 76 ezer kataszteri hold területű volt a város határa, ahol a településtől 20-25 kilométerre is voltak művelendő földek. A határ nyavilágának felszámolásával kezdődött - erősíti tanárnője véleményét az egykori tanítvány. - A város ugyanis abban az időben szervesen együtt élt, millió szállal kapcsolódott össze óriási határával. Ez mára megszűnt. Tudom, hogy tanyán élni kemény megpróbáltatásokkal járt, hogy nehéz volt az az élet, de a betelepültek szinte kivétel nélkül visszavágynak a tanyai élet semmivel össze nem hasonlítható szabadságába! Bodorik Sándor szerint a rendszerváltás idején még meg lehetett volna menteni a tanyavilágot. Ez a korszerűsítést, nem pedig a helyzet konzerválását jelenthette volna. A pusztulás és pusztítás nagysága tekintetében Trianon után az ország 7. legnagyobb városa. Ezt az óriási területet csak tanyás gazdálkodással lehetett művelni. 1935-ben az 5-100 hold közötti birtokok tették ki az összterület kétharmadát. A nagybirtok Mezőtúrra később sem lett jellemző. A mezőgazdaságnak leírhatatlan. A kutak vize ihatatlan, burkolt utak nincsenek, ezért csak a főbb utak mentén maradtak meg a tanyák. Villany nagyon sok helyen még ma sincs, az épületek legtöbbje vályogból épült; fürdőszoba, korszerű vécé nincs, rendszeres orvosi ellátásról nem beszélhetünk, a közbiztonság katasztrofális. A tanyavilág a virágkorában szinte önálló életet élt. Szigorú íratlan törvények szabályozták mindennapjait, az együttélést. Ma már meglennének a feltételek ahhoz, hogy a tanyák lakói is teljes életet éljenek, de számukra ez javarészt már csak álom marad - zárja a beszélgetést Bodorik Sándor. köszönheti a város, hogy a 19. és 20. század fordulóján mesz- sze a legnagyobb adófizető városa volt a megyének. mára nagyon elöregedett a tanyasi lakónépesség. A 2001. évi népszámlálás szerint már csak alig 1300-an éltek kint, s mára ez jóval ezer alá csökkent. Néhány fontos adat a tanyaszociológiai kutatások eredményeiből HÍRSÁV Januártól újra Mezőtúré a kórház az önkormányzat a Mezőtúr Városi Kórház-rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft.-ben lévő üzletrészeket - névértéken, hárommillió forintért - végül 2009. december 31-ei dátummal vásárolja meg a társaság eddigi tagjaitól. A döntés értelmében a kft. január 1-jétől kerül százszázalékos önkormányzati tulajdonba. Az önkormányzat az egészségügyi ellátást változatlan személyi és tárgyi feltételekkel, valamint változatlan osztálystruktúrával biztosítja tovább. Emelkedőnek a szemét- és csatornadíjak a képviselő testület a legutóbbi ülésén módosította a szilárd és folyékony települési hulladék kezeléséhez kapcsolódó lakossági díjtételeket. A 60 literes hulladék- gyűjtő edényért nettó 225, míg a 110-120 literesekért 340 forintot kell fizetni jövőre ürítésenként. Az ivóvízdíj nettó 276, míg a csatornadíj 224 forintra emelkedett köbméterenként. Nyílt napok leendő diákoknak a főiskolán nyílt napokat terveznek az új esztendő elején a Szolnoki Főiskola Műszaki és Mező- gazdasági Fakultásán, hogy ezzel is gyarapítsák a jövő évben az intézménybe jelentkező diákok számát. A főiskolán január 15-én és 22- én, illetve február 5-én és 12- én várják az érdeklődőket. Új aljegyzőt választottak a képviselő-testületben nyugdíjazás miatt néhány hónapja megüresedett a mezőtúri aljegyzői szék. A képviselő-testület a legutóbbi ülésén dr. Boldog Szilviát nevezte ki a posztra, aki eddig a polgármesteri hivatal szervezési osztályvezető-helyettese volt. A megbízás 2010. február 1-jétől, határozatlan időre szól. SZ0U0N.hu Olvasson további mezőtúri információkat a SZOUONJm hírportálon. Diákolimpia. Múlt hét szerdán a mezőtúri református gimnáziumban játszották a megyei diákolimpia kosárlabdadöntőjét a '91-'92-ben született lányok. Első helyen a szolnoki csapat végzett (képünkön sötétebb mezben), megelőzve Mezőtúr és Karcag középiskolás lányait. Szigorúbb lesz a gazdálkodás költségvetés Képviselők a takarékoskodás mellett A mezőtúri képviselő-testület november végén tárgyalt először a város 2010-es költségvetésének koncepciójáról. A központi támogatások csökkenése miatt azt kellett (volna) eldönteni, hogy milyen stratégiát követ a város. A leépítésekét, a helyi adók növelését vagy a további eladósodást. Az akkori előterjesztés megszorításokat tartalmazott, továbbá a helyi adók növelésének tervét, s a képviselők nagy szavazattöbbséggel visszadobták a koncepciót. A testület december 17-én tárgyalta újra a koncepciót. Az elfogadott anyag lényegesen különbözik a novemberitől. Úgy döntöttek a képviselők, hogy nem mondanak le sem az intézményeikről, sem a fejlesztésekről és az azokat szolgáló pályázatok megvalósításáról. Az előző előterjesztés markáns része volt a helyi - elsősorban az iparűzési - adók emelése. A grémium most úgy döntött, hogy nem növeli tovább a vállalkozói szektor terheit. Helyette inkább a takarékos működés szükségességét helyezi előtérbe az elfogadott koncepció. Húsz pontból álló intézkedési tervet hagytak jóvá, amiket az új esztendő elején esedékes rendeletalkotáskor figyelembe kell venni. Szűcs Lajos, a Fidesz MPP képviselője kiemelte a tervezett takarékossági intézkedések közül az intézményi és a hivatali szervezet racionalizálását, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás bevezetését a közigazgatásban. A képviselő-testület tehát elfogadta Mezőtúr jövő évi módosított költségvetési koncepcióját. Ebben - az eredetivel egyezően - a várható hiány 253 millió forint. A hiány csökkentése érdekében 2010-ben további intézkedések és szigorúbb gazdálkodás várható. Valószínű, hogy néhány nem kötelező önkormányzati feladatkörbe tartozó tevékenység áldozatul esik majd a végleges költségvetéskor. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Mezőtúron élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-700-as telefonszámot hétköznapokon! i (Ji Néplap $ a«« BA10CH 1W0S ÖTYEH ÉVfC von MlJSTHfSUS 4 A i
