Új Néplap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-15 / 293. szám

ÚJ NÉPLAP — 3009. DECEMBER 15., KEDD 13 A NAP TÉMÁJA visszapillantó Érvénytelen lett, s nagy belpolitikai vihart kavart az öt évvel ezelőtti voksolás #/ EGY MELY SEBEKET ElTO NÉPSZAVAZÁS Románia és Szlovákia uniós tagállammá válásával a két ország magyarjai számára az állampolgárság gesztusértékűvé vált. Képünk illusztráció. Öt éve történt december 5- én, hogy egy eredményte­len népszavazáson elbu­kott az a kezdeményezés, amely a határon túl élő magyaroknak kettős ál­lampolgárságot biztosított volna. Öt évvel az ese­ményt követően, a politika helyi szereplőit kérdeztük, hogyan emlékeznek az eseményre. L. Murányi L.-Teleki J. A Magyarok Világszövetsége 2004-ben nagy port kavart nép­szavazást kezdeményezett, ami­nek keretében két kérdésre várt választ a választópolgároktól. Az első az egészségügyről szólt, s a második vonatkozott a kettős ál­lampolgárságra. A népszavazás eredményte­len lett, mert a részvétel nem ér­te el a szükséges ötven százaié- kot, s így már az sem szépített § semmit a képen, hogy a résztve- | vők között szerény többséget ka- | pott az igen. § Az eredménytelenség, az el­utasítás mély sebeket ejtett a ha­táron túli magyarok lelkében, de az idő sok mindent megol­dott azóta. Románia és Szlová­kia uniós tagország lett, e két ország magyarjai esetében a magyar állampolgárság nagy­részt gesztusértékűvé vált. Szer­bia és Ukrajna viszont még nem csatlakozott az Európai Unió­hoz, így a Schengeni Egyez­ményhez sem. A szerb kormány nincs a kettős állampolgárság ellen, Ukrajnában viszont rosz- szabb a helyzet: a kormánynak egyelőre nem tetszik ez a meg­oldás, mi több, a nyáron még egy törvényt is elfogadott első olvasatban a parlament, amely­ben a kettős állampolgárság büntethetőségének koncepció­ját villantotta fel a kormánypár­ti többség. A Fidesz-MPP a népszavazási kampányban „igenre” biztatta szavazóit. A párt nevében Fejér Andor megyei elnök értékelte az öt éve történteket.-Az idő tökéletesen igazolta a Fidesz öt év előtti álláspontját ebben a kérdésben. A támoga­tást ellenző pártok szégyenletes tartalmú ellenkampányt folytat­tak. Minden erejükkel azt a lát­szatot igyekeztek kelteni, hogy a kettős állampolgárság megadá­sa után majd határon túli ma­gyarok tömegei indulnak meg Magyarország felé, tönkre téve a teljes magyar egészségügyi és szociális rendszert. Mondanom se kell, hogy ez a veszély egyál­talán nem fenyegetett. Kíváncsi vagyok, hogy ki fog majd kiállni az öt éve ellenszavazásra buzdí­tó pártok képviselői közül, hogy bocsánatot kérjen. Szerepel a terveink között, hogy kormányra kerülve kidolgozzunk egy min­den tekintetben megfelelő meg­oldást a magyar állampolgárság megadására. Az MSZP, mint vezető kor­mánypárt, a népszavazáson va­ló részvételre, és nemmel való szavazásra buzdított az akkori kampányban. A párt helyi veze­tői közül Csák László Szolnok városi elnök emlékezett az ese­ményekre. Országos népszavazás 2004 XII. 5. FORRÁS VÁLASZT AS.HU- Én öt éve is azt mondtam: balszerencsés körülmények kö­zött sodródtunk bele az egész népszavazási folyamatba. A Ma­gyarok Világszövetsége kezde­ményezése lépéskényszerbe hozta a pártokat, és sajnos rövid idő alatt éles belpolitikai csatáro­zássá vált a kampány, ami erede­tileg a határon túli magyarokról szólt volna. A Fidesz álláspontja rendkívül álságos volt, mert az előtte való években, amikor kor­mányon voltak, megtehették vol­na, hogy törvényjavaslatot ter­jesztenek elő az ügyben, de ők akkor hallani sem akartak erről. A népszavazást követően, az eredmények tükrében, ma már egyértelmű: az egész állampol­gárság-kérdést rosszul vezették fel a kezdeményezők. Ha tényle­ges döntési helyzet elé került A 2004. DECEMBER 5-ÉN tartott népszavazás idején összesen 8 048 739 választójoggal rendel­kező állampolgár élt az or­szágban. A népszavazáson 3 017 739 szavazó vett részt, a választópolgárok 37,49 száza­léka. Nem szavazott 5 031 volna az ország vagy a parla­ment, úgy lényegesen köny- nyebb lett volna jó megoldáso­kat találni. Az MDF öt évvel ezelőtt az igen válasz, vagyis a kettős ál­lampolgárság mellett állt ki a kampányban. — Nagyon sajnálom, hogy nem úgy alakult a népszavazás, aho­gyan szerettük volna — fogalma­zott a párt megyei elnöke. Petro- nyák László szerint amióta Ro­mánia is csatlakozott az unió­hoz, látszik, ami akkor is tudha­tó volt, hogy a szocialisták kam­pányban megfogalmazott érvei nem voltak igazak. Nem árasz­tották el az országot a határon tú­li magyarok, nem növelték meg az egészségügyi és szociális ki­adásokat, s nem terhelték meg a költségvetést. Különösen sajnál­000 ember, a választók 62,51 százaléka. Igen választ adott az érvényesen szavazó válasz­tópolgárok 51,57 százaléka, 1 521 271 szavazó. Nem választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 48,43 száza­léka, 1 428 578 szavazó. ja - tette hozzá -, hogy koráb­ban, amikor a jobboldal volt kor­mányon, nem rendezték a parla­mentben a kettős állampolgár­ság kérdését. Egy újabb referendumot azon­ban elkerülne ebben a kérdés­ben Petronyák László, aki sze­rint a választások után a követ­kező parlament és kormány egyik feladata kell, hogy legyen a határon túli magyarok ügyé­nek rendezése. Az SZDSZ ellenezte a kettős állampolgárság megadását. Ke­rék Gyula, a párt megyei ügyvi­vője beszélt az akkori esemé­nyekről.- Mi öt éve azt mondtuk a kampányban, hogy ez egy rossz­kor és rosszul feltett kérdés, ami­re egyszerűen nem lehet jó köz­jogi válaszokat adni. Két érintett Érvényes szavazatok megoszlása lORKÁS VAL.ASZ I AS.hu Ők sem lennének ma magyar állampolgárok Ady Endre (Érmindszent), Andrássy Gyula (Oláhpatak), Batthyány Lajos (Pozsony), Blaha Lujza (Rimaszombat), Benedek Elek (Kisybacon), Bercsényi Miklós (Temetvény), Bethlen István (Gernyeszeg), Csontváry Kosztka Tivadar (Kisszeben), Csortos Gyula (Munkács), Dajka Margit (Nagyvárad), Dsida Jenő (Szatmárnémeti), Fedák Sári (Beregszász), Hunyadi Má­tyás (Kolozsvár), Jedlik Ányos (Szímő), Jókai Mór (Révkomárom), Kosztolányi Dezső (Szabadka), Liszt Fe­renc (Doborján), Márai Sán­dor (Kassa). B.Gy. országban, Ukrajnában és Szer­biában a törvények kizárták a kettős állampolgárságot, a többi­eknél elvileg lehetett volna róla szó. Azzal, hogy nem láttunk megfelelő közjogi megoldást, tu­lajdonképpen a nem szavazatra buzdítottunk. Helyette azonban nem tudtunk jobb megoldást kí­nálni, amivel kárpótoltuk volna a határon túli magyarságot. Saj­nos hibázott a párt abban, hogy nem számolt az érintettek rend­kívül érős, ilyen nagyságú érzel­mi kötődésével. Talán be kellett volna „engedni" a kérdést a par­lamentbe, és egy törvénykezési folyamatban kialakítani olyan megoldásokat, amelyek kölcsö­nösen megfelelőeknek bizonyul­tak volna. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a népszavazás idején még nem szerepelt a hazai poli­tikai palettán. Álláspontját Ba­rátit Zsolt megyei elnök fogal­mazta meg.- Mi a gyászos eredményű népszavazás évfordulóján tilta­kozó nagygyűlést tartottunk, amiért egyes politikai pártok te­vékenysége meghiúsította a ha­táron túli magyarság kettős ál­lampolgárságának megadását, a teljes nemzet összekapcsolását. Mi a nemzetállam hívei va­gyunk, és ha a jövő évi választás után olyan pozícióba kerülünk, törvényjavaslatot fogunk beter­jeszteni a parlamentnek a ma­gyar állampolgárság kiterjeszté­sére a határon túli magyarokra. Jegyzetünk a SZ0U0N.hu hír­portálon olvasható. A népszavazás számszerű eredményei Anisits Ferenc: A népszavazás óta a seb begyógyult, a heg azonban ottmaradt — Külföldön élő, kettős állam­polgárságú magyarként miként fogadta a népszavazás eredmé­nyét?- Mélységesen szégyelltem magamat, hogy abban a közös­ségben, ahol én felnőttem, ahová tartozónak érzem magam, ilyen lehetséges. Amikor az ország há­rom részre szakadt, akkor Er­dély jelentette a magyarok szá­mára a mentsvárat. Oda mene­kültek a Habsburg és a török el­nyomás elől. Költőink, művésze­ink, tudósaink jelentős része a mai határokon kívül született, élt. Egy egészséges közösségben működik a szolidaritás. A kilenc­iom az antiszemitizmussal. A környező országokban elképzel­hetetlen a nemzetgyalázás, Ma­gyarországon azonban divat, amivel egy kultúrálatlan értel­miségi réteg feltűnősködni akar. Ez ellen az egészséges közössé­gek immunrendszere tud hatni. Kiközösítik az ilyeneket.- Hogyan lehet megerősíteni egy nemzet immunrendszerét?- A nemzettudat, ami közös áldozatvállalásra sarkall. Ehhez ismerni kell a történelmet, á ha­gyományokat. Az értékeinket nemzedékről nemzedékre bőví­teni kell. Nem tehetjük tönkre kultúránkat, nem élhetjük fel, amit évszázadok alatt összegyűj­töttünk. Ez a nemzettudat hiány­zik ma Magyarországon. A mé­diának nem csak az a feladata, hogy felfedje az igazságot, ha­nem az is, hogy ezt a közműve­lődési szintet emelje.- Begyógyul a népszavazás ej­tette seb? —A heg ott marad. Ennek szé­gyenét viselhetik azok, akik nemmel szavaztak, vagy nem mentek el voksolni. De talán megtanulhatjuk belőle: amelyik nemzetnek nincs összetartása, az nem lehet sikeres. milliós Bajorország a második világháború után két és fél mil­lió menekültet, az elüldözött szu- détanémeteket, poroszokat foga­dott be. Közösen építették fel azt a Bajorországot, ami a német tar­tományok között ma gazdasági­lag az első helyen áll. Németország ugyan­akkor ma is példát mutat az összetarto­zásra, hiszen húsz éve már hét és fél százalékos különadóval támogatják a keleti országrész felzárkózá­sát. Teljesen érthetetlen, hogy a magyar nemzetközösség ilyen meg nem értést tanúsít a határon kívül reked­tekkel szemben.- Miért fordulhatott ez mégis elő?- A butaság jele Ám ez nem kötő­dik iskolázottsághoz. Azokra az értelmiségiekre is vonat­kozik, akik liberális füge­falevelet hordanak. Ez nem liberalizmus, hanem gátlás­talan nemzetgyalázás. A nemzetgyalázás iker foga­«■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom