Új Néplap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-21 / 273. szám

2 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2009. NOVEMBER 21, SZOMBAT OlvasóinK írtáK A kút tájéka lehetne szebb Örömmel figyelem és tapasz­talom, hogy Szolnok városa épül, szépül. Nagyon tetszik nekem például a szépen meg­újult Jubileum tér; dicséret il­leti a tervezőket és a kivitele­zőket is! Már a tiszai gyalo- goshíd építése is megkezdő­dött. Azonban nem mehe­tünk el szó nélkül a minden­napos, apró bosszúságaink mellett sem. Hetente több alkalommal járok vízért az Eötvös téri ar­tézi kúthoz. Az utóbbi idő­ben valamilyen meghibáso­dás miatt a medencéből nem folyik le a víz egy része a ta­lajba, hanem szétspriccel a kút kövezetére. Ott meg is áll, nagy tócsát alkotva, és romlik, pocsolyásodik a víz, amibe bele kell lépnünk, ha meg akarjuk közelíteni a ki­folyókat. A téli hidegek beáll­tával ebből a tócsából vastag, domború jégréteg szokott ke­letkezni, ami igen balesetve­szélyes. Odajáró társaimmal kér­jük, hogy minél előbb javít­sák meg a kút hibáját. Ezen kívül szeretnénk, ha sűrűbben kitisztítanák a kis medence aljára és a vasrács­ra rárakódott fekete, nyál­kás, gusztustalan szennye­ződést is. PATÓ FERENCNÉ, SZOLNOK Olvasónk írását eljuttattuk Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatához, és a kö­vetkező választ kaptuk: Az önkormányzat megrendelte az Eötvös téri artézi kút kifo­lyójának helyreállítását, me­lyet ismeretlenek rongáltak meg. A medencerész mostani túlfolyójának helyére rozsda- mentes acélból készült rész ke­rül. A medence körüli rácsos kifolyó tisztításáról, helyreál­lításáról is gondoskodott a vá­ros. A kút tisztítása egyébként a Víz- és Csatornaművek Kon­cessziós Zrt. Szolnok feladata, akiket értesítettünk a felvetett problémáról. PÓKÁSZ ENDRE SAJTÓREFERENS Számba vennék a származást javaslat A jogvédőket megosztja az ombudsman elképzelése az adatgyűjtésről Újra vezessenek statiszti­kát a bűnelkövetők szár­mazásáról. Mindezt ép­pen a kisebbségi ombuds­man kezdeményezi, aki szerint egy ilyen lépés nemhogy szítaná az előí­téleteket, hanem kifog­hatná a szelet a „cigányo- zók” vitorlájából. Teleki József- Igaza van az országgyűlés ki­sebbségi jogi biztosának, ma olyan rossz a cigányok társadal­mi megítélése, hogy egy ilyen lé­pés azon már csak javíthat—vél­te az Új Roma Kerekasztal szol­noki jogvédő irodájának vezető­je. Dr. Pálfi Miklós szerint ugyanis a legfontosabb az általá­nosítás megszüntetése. Gyakorló jogászként biztos benne, hogy lesznek bűncselek­ményfajták, melyekben igen ma­gas lesz a roma származású el­követők aránya. Ilyen a lopás vagy a rablás. Más, például gaz­dasági bűncselekményeknél vi­szont alig-alig fordul majd elő az elkövetők között cigány. Pálfi Miklós szerint azonban nem csak a bűnelkövetőknél len­ne szükség statisztikákra a ro­mák arányát illetően. Az Orszá­gos Cigány Önkormányzatban például már az 1990-es évek vé­gén felmerült, hogy pontos ada­tok kellenének a romák integrá­cióját szolgáló lépések megterve­zéséhez és hatékonyságának mé­réséhez is. így például az álláske­resőknél, vagy íz oktatásban, a közigazgatásban dolgozóknál jó volna ismerni a cigányok ará­nyát. Már csak azért is, mert így volna igazán ellenőrizhető, hogy azok a milliárdok, melyekről a romák társadalmi beilleszkedése kapcsán beszélnek, valóban el- jut-e a célcsoporthoz. Ellenkezően vélekedik a Jász­sági Polgárjogi Egyesület veze­Pálfi Miklós szerint meg kell szüntet­ni az általá­nosítást Személyiség jogi megfontolások miatt 1990 óta nem lehet adatokat gyűjteni az elítéltek származásáról. Képünk illusztráció. A cigány lakosság száma saját bevallása szerint 1990. évi népszámlálás _______142 683 fő (a becsűit cigány lakosság 32 százaléka) 2001. é vi népszámlálás során 190 046 fő (33-34 százalék)________________________ Becsült adat 570-600 ezer fő, egyes vélemények szerint 800 ezer— 1 millió fő FORRÁS: KISEBBSÉGI ADATBÁZIS tője. Kállai László a javaslat rész­leteit nem ismeri, de első hallás­ra félelemkeltőnek tártja, hogy immár hivatalosan is vizsgálhat­ják az igazságszolgáltatásban az elkövetők etnikai hovatartozá­sát. A kisebbségi vezető szerint számos olyan jelenség van, ami­re inkább kellene összpontosíta­nia az országgyűlési biztosnak. Sajtóinformációk, szerint Kál­lai Ernő, kisebbségi ombudsman elképzelésének lényege, hogy a bíróságon, az ítélethirdetést kö­vetően az elkövető zárt boríték­ban nyilatkozna etnikai hovatar­tozásáról. Ezt természetesen meg is tagadhatná. Ugyanakkor az ügyész is nyilatkozna arról egy névtelen adatlapon, hogy véle­ménye szerint az elkövető beso­rolható-e valamely kisebbség tagjai közé. Ennek eldöntéséhez a bőrszíntől, a nyelvhasználatot és más szempontokat venne fi­gyelembe. Ez az adatlap tartal­mazná a bűncselekmény típusát és a kiszabott büntetést is. A bo­rítékok tartalmát a KSH vagy az adatvédelmi biztos hivatala dol­gozhatná fel. — Ez gyakorlatilag két, a kuta­tásokban eddig is alkalmazott módszer egybegyúrása — fogal­mazta meg dr. Szarvák Tibor szociológus, szociálpolitikus. A A börtönökben már végeztek korábban szociológiai vizsgálatot j személyiségi jogi megfon tolá­sokra hivatkozva 1990 óta ti­los etnikumukra vonatkozó adatokat gyűjteni az emberek­ről. Az Országos Kriminológiai Intézet 2000-ben készített egy felmérést a büntetésvégrehaj­tási intézményekben. A Ma­gyar Tudomány című folyóirat­ban publikáltak szerint mint­egy 1500 megkérdezett fele magyarnak, a másik fele ci­gány származásúnak bizo­nyult. Utóbbiak között 60-40 százalékban oszlanak meg a magukat cigánynak vallók és az identitásváltásra törek\'ők. A roma elkövetők fiatalabbak voltak a magyar elítélteknél, legtöbbjük 20-30 év közötti. a szociális mutatók tekinteté­ben a magyarok felől a cigá­nyok felé süllyedő lejtő képe bontakozik ki - olvasható a ta­nulmányban. A cigány csoport­ban a legjellemzőbb az éppen csak elvégzett 8 elemi osztály volt, a szakmai végzettség ará­nya a magyar mutató felét sem érte el. Szent István Egyetem Alkalma­zott Bölcsészeti Karának tan­székvezető főiskolai docense el­mondta, az önazonosságot, hogy ki milyen népcsoporthoz tarto­zónak vallja magát, alkalmazzák példáül a népszámlálásoknál. Kemény István szociológus pe­dig már az 1970-es évekbeli ku­tatásaitól kezdődően azt tekin­tette romának, akit a környezete annak tartott. A szakember sze­rint egy ilyen adatsor alkalmas lehet tendenciák, területi kü­lönbségek felrajzolására.- Jó, ha egy társadalmilag ér­zékeny kérdés mögé a tisztánlá­tást segítő adatokat teszünk - fo­galmazott Szarvák Tibor. Kállai László félelemkeltő­nek véli a javaslatot Nehéz esztendő után és előtt a közúti fuvarozók Az idei nem volt sikeres év a köz­úti árufuvarozás számára — de­rült ki a NiT Hungary minapi szolnoki tanácskozásán. A hazai közúti árufuvarozókat és autó­buszos személyszállítókat tömö­rítő szervezet tagjai a gazdasági válságot igencsak megérezték. A statisztikák szerint 18 száza­lékkal esett vissza a közúti szál­lítási teljesítménye. Ezt a tarta­lékkal nem rendelkező kisvállal­kozások jelentős része nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudja átvészelni. Az érdekképvi­selet szerint országosan mintegy négyezer fuvarozó szüntette meg vállalkozását. Dittel Gábor, főtitkár úgy látja, a gondokat csak fokozta, hogy a bankok ki­vonultak az ágazatban tevékeny­kedő vállalkozások finanszírozá­sából. Éppen ezért még decem­berben tárgyalóasztalhoz ülnek a jelentősebb pénzintézetek ve­zetőivel. Jövőre mi várható, azt nehéz megmondani. Az adótörvény­változások közül kedvező, hogy megmarad a sofőrök üzem­anyag-megtakarítási kedvezmé­nye, és adómentes marad a kül­földi napidíj. Ugyanakkor emel­kedik az üzemanyagok jövedéki adója, s bonyolultabbá válnak az áfaszabályok. A kisvállalkozókat érinti főleg az alkalmi munka- vállalók foglalkoztatásának vál­tozása, ám ennek részletei még nem ismertek. ■ T. J. Megkérdeztük olvasóinkat Mesterségesen gerjesztik-e az etnikai feszültséget? Németh Sándor, Túrkeve:- Szerintem a sajóbábonyi eset egy részét mesterségesen gerjesztik, bár a gondok egy része jelen van a mindenna­pokban. Igazából biztos van­nak olyanok, akiknek érde­kük, hogy feszültség legyen egyes emberek, vagy csoportok között. A mostani helyzetben inkább az összefogásra és a se­gítségnyújtásra lenne szükség. DRÁVECZ ANNA, Szolnok- Véleményem szerint nem ger­jesztik mesterségesen. így is van elég feszültség magától Ha nem provokálják őket, akkor önké­nyesen nem bántanak senkii Viszont sajnos provokátorok tár­saságon belül is vannak, voltak és lesznek, még családokon be­lül is. És ha netalántán a másik fél is provokál' úgy gondolom, elkerülhetetlen az összetűzés. fehér csilla. Jászárokszállás:- Nemcsak a politika gerjeszti az etnikai feszültségeket. A ki­sebbség más kultúrában él, más értékeket tart fontosnak. Az azonban biztos, hogy a többségi társadalomnak nem­csak törekedni kell az etnikum kultúrájának elfogadására, hanem a kisebbségi etniku­moknak is alkalmazkodni kell a társadalom elvárásaihoz. kovács zsolt. Karcag:- Véleményem szerint a legna­gyobb gond az, hogy a jogsza­bályok, a büntetés nem elég szi­gorú. A kisebbséghez tartozók­kal vagy a gárdával szemben a rendőrök sem mernek erélyesen fellépni, így ők nyeregben érzik magukat. Máshol már régen börtönben ülnének, nálunk meg sem büntetik őket Szerin­tem ez a legnagyobb baj. \ \ k á

Next

/
Oldalképek
Tartalom