Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-07 / 235. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2009. OKTÓBER 7., SZERDA MEGYEI TÜKÖR OlvasóinK írtáK Volt láda, nincs láda a firdőnél Cserkeszőlőn töltöttem né­hány napot a közelmúltban, és szeretteimnek akartam üd­vözlőlapot küldeni, feladni. Azonban hiába kerestem a ko­rábban a fürdő bejáratánál el­helyezett postaládát. Nem ta­láltam, már nincs ott, és a kö­zel száz méterre elhelyezett láda üzemképtelen volt, ami­be levelemet nem lehetett el­helyezni. Kérdésemre - a si­kertelen postaláda-keresgélés után — egy helyi lakostól azt a javaslatot kaptam, hogy men­jek el a postahivatalhoz, mert ott van megfelelő postaláda, oda bedobhatom a családom­nak szánt levelemet. Sokan, akik a cserkei fürdőbe j árunk a kellemes gyógyvízbe, nehe­zen mozgunk, és vélemé­nyem szerint nincs mindenki­nek gépkocsija a könnyebb, egyszerűbb közlekedéshez. Azt tapasztaltam, hogy a für­dő bejáratától számítva a pos­tahivatalig és vissza, a gyalog­lási távolság úgy a fél kilomé­tert is eléri, esetleg meghalad­ja. A nagy nyári melegben, a kánikulában a hozzám hason­ló személynek ez a nagyon hosszú és igen fárasztó, út megtétele nem igazán kelle­mes és egyszerű. Javaslom, fi­gyelni kellene ezért erre a do­logra, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, ezután is legyen postaláda elhelyezve a fürdő bejárata közelében. Úgy gondolom, hogy a kör­nyéken az autósok parkolási szabályainak betartásának ellenőrzése mellett - melyet nagyon helyesnek tartok — érdemes lenne ilyen „apró­ságra” is odafigyelni a telepü­lés vendéglátóinak, hogy a fürdőhelyre érkező üdülőven­dégek elégedettek legyenek, hiszen sok nehezen mozgó embert érinthet a dolog. Bízom abban, hogy amikor legközelebb felkeresem a cserkeszőlői fürdőt néhány napra, már a bejárata közelé­ben találok megfelelő postalá­dát a levelemnek. KIS BÉLA, SZANDASZŐLŐS Kaszák, villák háborúja Tiszabőn bűnözés Összeverekedtek az uzsorások az adósság behajtása közben Hétfőn délelőtt megjöttek a segélyek Tiszabőre. Az újabb szokások szerint a jogosultak bankszámlájá­ra. Ilyenkor azonban nemcsak a segélyezettek tűnnek fel a posta kör­nyékén, hanem mások is. A szegénység vámszedői, az uzsorások. L. Murányi László Tiszabőn ez a hétfői nap is ugyanúgy indult, ahogyan a ki­fizetési napok errefelé általában szoktak: a jogosultak rendben felvették a pénzüket, és a pén­zükhöz jutva rendben lerótták az esedékes törlesztést a rájuk várakozó beszedőknél. Aztán ha­zaindultak, vagy a közeli bolt fe­lé - már, ha maradt még valami pénz náluk, a bevásárlásra. Hétfőn délelőtt porszem került az esztendők alatt bejáratott uzso­ragépezetbe — tudtuk meg teg­nap reggel egy helybeli lakostól telefonon. Az egyik adósról ugyanis kiderült: nem elég, hogy két helyre is tartozik, az éppen kézhez vett jövedelméből nem is futotta mindkét adósság törleszté­sére. Az üzleti vetélytársnak szá­mító két család jelen lévő besze­dői összeszólalkoztak a pénzen, s mivel éppen a két legnagyobb, legharciasabb helyi famíliáról van szó, verekedés kezdődött, és egyiküket leütötték a motorjáról. Hétfőn kora este aztán valósá­gos háború indult a faluban. Base­ballütők büntettek, lövések hang­zottak, kasza és vasvilla nyomán folyt a vér, s végül rendőröknek kellett beavatkozniuk és rendet tenniük a háborúzó felek között. Mindezt tegnap maga a megyei rendőr-főkapitányság is megerősí­tette közleményében. Későre járt, mire teljesen elcsendesedett a fa­lu. Rendőrségi forrásunk később megerősítette: valóban két olyan család csatájáról volt szó Tisza­bőn, amelyek kapcsolatba hozha­tók uzsorakölcsönzési tevékeny­séggel, de akikre eddig még nem sikerült rábizonyítani ezt a tevé­kenységet Elsősorban azért, tette hozzá, mert a sértettek félnek, és nem beszélnek. Természetesen a mentőknek is bőven akadt dolguk a faluban ezen az estén. Összesen öt em­bert szállítottak a szolnoki Heté­^NOŐRSfg PC-I-E Két család veszett össze Tiszabőn az uzsora miatt hétfőn. A verekedőket a rendőrök választották szét. Képeink illusztrációk. fi* %4 nyi Géza Kórház baleseti ambu­lanciájára. Amint ott kedd dél­előtt elmondták, két beszállítot­tál légpuskával lőttek meg, fe­jen, illetve lábon, de akadt a bő­séges sérülések között vas­villától, illetve baseball­ütőtől származó is. Nem csoda, hogy nem kímélték egympst a „háborúzó” felek, hjgzen pénzről., befolyásról, s végső soron, a szegénységen élősködő jómód megőrzésé­ről szólt ez a háború. A nyolc napon belül gyógy­uló sérüléseket ellátták a kór­házban, és az érintettek még az éjjel távoztak az intéz­ményből - tájékoztatták lapun­kat a „sürgősségin”. * * * Ez történt hát hétfőn Tiszabőn, s hogy ez történt, az cseppet sem Négy embert vettek őrizetbe véletlen. Hétfői lapunkban ép­pen arról írtunk egy kutatási eredmény nyomán, hogy itt a legkisebb az országban a lakos­ság vásárlóereje, s egyre na­gyobb a szegénység a faluban. Valóban így van, nyilatkozta Farkas Barnabás polgármester is, és azt mondta: nem tudja, hogy meddig mehet ez még így tovább. És mert szegénység van, régóta virágzik már a településen az uzso- ráztatás is. Pénzköl­csönzés kiszolgálta­tott családoknak, aka­ratuk érvényesítésére Négy elkövető van őrizetben, tizenhárom személyt hallgattak ki az ügyben a jÁsz-NAGYKUN-szoLNOK Me­gyei Rendőr-főkapitányság köz­leményt adott ki az esetről. Eszerint, a rendőrség ember­ölés kísérlete bűntett, és cso­portos garázdaság megalapo­zottgyanúja miatt indított eljá­rást egy tiszabői lakos és tár­sai ellen. A férfi és társai hét­főn délelőtt Tiszabőn szóváltás­ba kerültek egy szintén helybé­livel. A vita tettlegességig fa­jult, aminek során az általuk megvert sértett könnyű sérülé­seket szenvedett. A történet a kora esti órák­ban folytatódott, amikor a gya­núsított és társai a település főutcáján vasvillával, kaszák­kal felfegyverkezve tűzijáték-ra­kétákat lőttek ki, miközben benzines palackokat dobáltak az arra haladó sértett autójá­ra, amelyben az a családjával ült. A két helybeli család vitá­jából kialakult tömegverekedés során a sértettet többször meg­szúrta az elkövető vasvillával, amely szúrások a fejét és testét érték. a szúrások következtében a férfi nyolc napon belül gyógy­uló sérüléseket szenvedett. A rendőrök 13 személyt hallgat­tak ki az ügyben, jelenleg né­gyen vannak őrizetben. képtelen embereknek - havi százszázalékos kamatra. Tudja ezt mindenki, de nemigen be­szél róla senki. Ezzel persze ko­ránt sincs egyedül Tiszabő. Egy mértékadó összegzés szerint akár Jász-Nagykun-Szolnok me­gye településeinek felén is jelen lehet a kizsákmányolásnak ez a kíméletlen formája. A véletlenek játéka csupán, hogy lapunk hamarosan útjára indít egy riportsorozatot, ami­ben azokat az eluralkodó jelen­ségeket igyekszünk nagy alapos­sággal feltárni, amelyekhez az uzsorakölcsönzés is tartozik: a szociális rabszolgatartás és rab­szolgaság különböző élethelyze­teit. A sorozatból egyértelműen kiderül: Tiszabő példája tényleg nem egyedi, nagyon sok telepü­lésnek megvan a maga erős „családja”. V GYORSSZAVAZAS ■ On szerint hogyan lehetne az uzsorát felszámolni? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Versenyeztek a lánglovagok. A tűzoltás, a műszaki mentés és a kataszt­rófavédelem területén dolgozók részére rendezték meg tegnap Szolnokon a VII. Országos Tűzoltóversenyt. A résztvevők elméleti és gyakorlati tudá­sukról, szakmai felkészültségükről adtak számot. Szolnokra látogat Sarkozy elnök apja emlékképek A városban jelentős örökséget hagytak hátra az ősök Vasárnap Szolnokra érkezik Ni­colas Sarkozy francia köztársa­sági elnök édesapja. Sárközy Pál a megyeszékhelyen töltötte éle­tének első évtizedét. Érkeztekor felkeresi a család két egykori la­kóházát, és a családi síremléket is meglátogatja a Körösi úton. Egyébiránt a családalapító Sárközy Mihály 1628-ban azért kapta a nemesi címet, mert hő­siesen védte hazáját a töröktől. A Sárközyek leszármazottai a tö­rök kiűzése után a felvidéki Hont vármegyéből Kecskemét környékére, Nagybócsa-pusztá- ra költöztek. Sárközy Gedeon, a család egyik tagja a Bihar me­gyei Érmihályfalván telepedett le, nagybócsai birtokait azonban továbbra is megtartotta. Ebből az ágból származott id. Sárközy György, a francia elnök dédapja, aki Debrecenben végezte közép­iskolai tanulmánya­it, majd 1888-ban Szolnokon, a városi közigazgatás szol­gálatába lépett, vé­gül 40 éves közszol­gálat után, mint he­lyettes polgármester vonult nyugdíjba. Fia, ifjabb Sárközy György - Nicolas nagyapja - 1919-ben jo­gi diplomát szerzett, majd Jász- Nagykun-Szolnok vármegyében vállalt köztisztviselői feladatot. Előbb Kunhegyesen és Szolno­kon dolgozott mint járási tisztvi­selő, illetve vármegyei jegyző. Dr. Sárközy Györgyöt 1927-ben Szol­nok tanácsnokává választották. Elsősorban az építési és a kultu­rális ügyeket intéz­te - apja „hagyaté­kaként” ugyancsak - alpolgármester­ként. A család 1938- ban a fővárosba köl­tözött, ahol az Id. Sárközy 1948 januárjában, mind­össze 52 évesen, elhalálozott. Föl­di maradványait Szolnokon, a ma is meglévő és szépen gondozott családi sírban helyezték örök nyugalomra. Id. Sárközy Györgynek a Ma­gyar utcában volt családi háza. Ezt halála után Acsay Mihály vendéglős vásárolta meg, majd az államosítások után itt műkö­dött az Alföldi étterem. Fia, dr. Sárközy György a Gorove utca 3. sz. alatt, a mai Kossuth Lajos és Dózsa György utca sarkán álló bérházban lakott családjával. Fe­leségével három gyermeket - Györgyöt, Gedeont és Pált - ne­veltek fel. György és Gedeon Szolnokon született, és a Verse­ghy gimnáziumban tanult. Nico­las Sarkozy édesapja, Pál, 1928. május 5-én a fővárosban jött vi­lágra. Elemi iskolai tanulmánya­it Szolnokon kezdte, de a közép­iskolát már Budapesten végezte, majd 1948-ban, apja, dr. Sárközy György halála után Franciaor­szágba távozott. ■ Mészáros G. ■ Az elnök édesap­ja felkeresi azo­kat a helyeket, amihez a család­ja kötődik. á I A r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom