Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-30 / 254. szám

Itt a fővárosi iivegzsebcsomag közgyűlés MSZP-SZDSZ: koalíció nincs, egyetértés van Sokáig azon ment a vita a Fővá­rosi Közgyűlés tegnapi ülésén, hogy a szocialisták koalícióból va­ló kilépése után ki számít ellen­zékinek és ki nem. „Teljes mér­tékben biztosított a főváros műkö­dése” - jelentette ki Demszky Gá­bor. Az SZDSZ-es fő­polgármester sze­rint a javaslatok 90 százaléka annak el­lenére „átmegy” a közgyűlésben, hogy az MSZP ok­tóber 13-a óta felbontottnak tekin­ti a liberálisokkal kötött koalíciót. Végül mégis minden úgy tör­tént, mint a koalíciós együttmű­ködés alatt. Hosszas vita után mégis elfogadta a fővárosi üveg- zsebcsomagot a közgyűlés az MSZP-s és az SZDSZ-es képvise­lők szavazataival. Az elfogadott csomag szerint a fővárosi közmű­cégeknek az ötmillió forint felett kötött szerződéseiket az inter­neten kell nyilvánosságra hozni­uk, a cégek igazgatóságába csak szakirányú végzett­séggel delegálnának tagokat, a felügyelő­bizottságokba pedig csak olyanok kerül­hetnének be, akik szerepelnek az Állami Számvevőszék listáján. „Mi az ügyészségben jobban bí­zunk, mint önökben. Ezeket mi nem átláthatósági, hanem meg- úszhatósági programnak hívjuk” - mondta Tarlós István fideszes frakcióvezető. Szerinte az elfoga­dott javaslat nem ad választ a BKV igazi gondjaira, mert attól, hogy űj emberek ülhetnek a fel­ügyelőbizottságba, még csődkö­zeiben van a vállalat, és már no­vemberben elfogy a pénze. A négyes metró második sza­kaszának tárgyalásáról is vita volt, már arról is, hogy egyálta­lán napirendre vegyék-e az elő­terjesztést. A Fidesz ellenezte ezt, mert aggályaik merültek fel, hogy az unió támogatja-e majd a beruházást. Információik sze­rint ugyanis olyan háttérszámí­tások készültek, amelyek arra jutottak, várhatóan olyan kicsi lesz az utasforgalom, hogy nem éri meg majd finanszíroznia Brüsszelnek. ■ V. M. ■ Tarlós: Ez inkább megúszható sági program. Kikeltek magukból. Már egy hete tüntetnek Bécsben a felsőoktatással elégedetlen diákok. A megmozdulás több vi­déki egyetemre is kiterjedt. Tízezren tiltakoztak a túlzsúfoltság ellen - a diákok ötödé külföldi mivel nincs felvéte­li vizsga, sem tandíj. A termeket elfoglaló hallgatók szerint a bolognai, kétfokozatú képzés minőségi hanyatlást okoz, ám ellenzik a tandíj bevezetését is. Létszámkorlátozást sem akarnak: inkább több pénzt. ill I ‘ mm KOZELET Barack Obama aláírta a gyűlölettörvény kiterjesztését, amely a nem hetero­szexuális és mozgássérült embereket, így a homoszexuális, leszbikus és transz­szexuális személyeket is megvédi az ellenük irányuló támadásokkal szemben. Az amerikai elnök aláírta a 2010. évi 680 milliárd dolláros katonai költségvetést is. ■EH3HS1 Olaszliszkai per: súlyosbít az ügyész az olaszliszkai emberölés öt vádlottjánál az elsőfokú ítélet súlyosbítását, négy vádlottra életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta a fellebbviteli főügyész Debrecenben. A fiatalkorú Sz. Gergő Roland negyedrendű vádlott bűnös­nek vallotta magát. Vissza­vonta fellebbezését, meg­bánta tettét, megérdemelt­nek tekinti büntetését. Mesterházy: Együtt szavazzuk meg a büdzsét! kizárt az MSZP képviselő- csoportjának szakadása. Egységesen szavazzuk meg a 2010-es költségvetést - hangoztatta Mesterházy At­tila frakcióvezető. Karsai Jó­zsef szavaira így reagált: „A jövő héten kiléphetnek a frakcióból azok, akik szerint rossz irányba megy az or­szág.” A kormány a Fidesz mintegy 1400, a büdzsét módosító indítványából egyet sem fogadott be. Belyó Pál a KSH új vezetője az ecostat főigazgatóját, Belyó Pál kandidátust neve­zi ki a Központi Statisztikai Hivatal elnöki posztjára a miniszterelnök, november 26-ával, hat évre. A Fidesz szerint az MSZP „haverok­kal”, számukra megbízható káderekkel tölti fel az állam működése szempontjából kulcsfontosságú független intézmények vezetését. Belyó nemzetközi hírű elemző Majtényi vette a kalapját sláger téma A médiahatóság elnöke nem harcol a pártokkal Benyújtotta lemondását Majtényi László, az ORTT elnöke az országos rádió- frekvenciákról hozott, sze­rinte jogszerűtlen döntés miatt, amely megszűnésre ítélte a Danubius és a Slá­ger Rádiót. Sólyom László a lemondást elfogadta. Vég Márton Egy nappal az országos rádió- frekvenciák működtetéséről ho­zott döntés után bejelentette le­mondását az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnö­ke, Majtényi László. A Sólyom Lászlónak személye­sen átadott lemondólevelében ar­ra hivatkozott, elnöki program­jában azt tűzte ki célul, minél kö­zelebb vigye a médiahatóság mű­ködését a közpolitikához, miköz­ben távol tartja a pártpolitikától. „Tekintettel arra, hogy ennek a programnak a végrehajtása tel­jes mértékben lehetetlenné vált, 2009. november 30-i határnap­pal lemondok elnöki megbízatá­somról és testületi tagságomról” - fogalmazott Majtényi László. ■ Neo FM és Klassz Rádió néven indul november 18-tól a két új országos kereskedelmi adó. Az államfő a döntését elfogad­ta. Sólyom szerint a sajtósza­badságot veszélyeztette volna, ha pályázat nélkül, törvénnyel hosszabbítják meg a frekven­ciahasználatot. Ugyanakkor hangsúlyozta: „Az is sajnálatos, hogy egy frekvenciapályázatra pártpolitikai alkuk gyanúja ve­tülhet.” Az ORTT elnökének távozásá­ra számítani lehetett, miután a médiahatóság szerdán két olyan céget nyilvánított győztesnek a két országos rádiófrekvencia működtetésére kiírt pályázaton, amelyeket szerinte ki kellett vol­na zárni a versenyből. A Danu­bius frekvenciáját az Advenio nevű cég kapta, a Slágerét pedig az FM1 konzorcium. A pályázta­Majtényi László tartja magát az értékeihez. Jogszerűtlennek tartja a médiahatóság döntését tás módját Majtényi több ponton bírálta, szerinte mindkét győz­tes rádió irreális üzleti tervet nyújtott be a pályázaton, az Advenio ráadásul még a formai előírásoknak sem felelt meg. „Sérti az új frekvenciakiosztás a demokratikus közélet normáit, valamint a médiafogyasztó kö­zönség érdekeit” - áll a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MŰOSZ) közleményében. A döntés ellen tiltakozva megemlí­tik: a testület megdöbbenéssel ér­tesült arról, hogy „két, széles kör­ben kedvelt, politikamentes szó­rakoztatócsatorna helyett két, fel­tehetően pártkötődésű rádiónak ad teret” az ORTT. A MÚOSZ el­nöksége szerint nem először for­dul elő, hogy az egymással folya­matos harcban álló politikai fe­Szimpátiakoncert vagy tüntetés a Városligetben kérdés persze, mit szólnak az elnémításhoz a hallgatók? A Sláger még a döntés előtt indította el a csatorna hall­gatóit mozgósító kampányát és a november 8-i szimpátia­koncert szervezését, amely könnyen tömeges tiltakozás­sá változhat a fővárosi mű­jégpályán. A két rádió ügyét támogatók már az interneten is szen'ezkednek - a világhá­lón elszabadultak az indula­tos vélemények pró és kontra -, többek között a klasszra- dio.comon, és több Facebook- csoport is alakult az ORTT döntése ellen. lek, ha aktuális érdekük úgy kí­vánja „partnerek a közjavak fele­lőtlen elosztásában”. Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságá­nak odaítéléséről: a döntést egy­hangúlag hozták meg. Majtényi László nem voksolhatott a nyer­tesről, s el is hagyta az üléster­met, miután elbuktak a kizárási indítványok. „A két nagy párt a színfalak előtt szétszakítja az országot, míg a színfalak mögött, amikor önérdekeikről van szó, akkor egyetértenek” - mondta Dávid Ibolya. Az MDF elnöke szerint szomorú sorsot vetít előre a Da­nubius és a Sláger Rádió sorsa, helyükön ugyanis pártrádiók alakulnak. Az SZDSZ is kivizs­gálná a történteket. Brüsszelben is tiltakozott Bajnai Klaus újabb követelései miatt Magyarország számára elfogad­hatatlan minden olyan megol­dás a lisszaboni szerződés körü­li problémák kezelésére, amely bármilyen szinten felidézné a Benes-dekrétumokat - közölte Brüsszelben Bajnai Gordon. A magyar kormányfő, aki a tegnap kezdődött EU-csúcs előtt arra utalt, hogy az alapdokumentum hatálybalépésének egyetlen aka­dálya jelenleg az, hogy Václav Klaus cseh elnök csak egy kiegé­szítés fejében hajlandó aláírni. Ebben azt biztosítaná az unió, hogy a második világháború után Csehszlovákiából kitelepí­tett szudétanémetek ne követel­hessenek kártérítést. A miniszterelnök hangsúlyoz­ta: a II. világháború után elfoga­dott, a magyarokat, az osztráko­kat és a németeket a kollektív bűnösség elve alapján sújtó Benes-dekrétumok a „fájdalmas múltról szólnak”, és Magyaror­szágon is 100 ezer embernek okoztak súlyos szenvedéseket. Ezzel szemben a lisszaboni szer­ződés az Európai Unió jövője, és „súlyos hiba” lenne összekever­ni a múltat a jövővel. Leszögez­te: más tagállamok is Magyaror­szág álláspontján vannak. Bajnai tiltakozott a svéd EU- elnökség klímavédelmi javaslata ellen is. Ezt azzal indokolta, hogy a terv a terhek elosztását il­letően nem veszi kellő mérték­ben figyelembe az egyes orszá­gok fejlettségi szintjét. ■ Gy. M. Ki lesz az elnök? ELKÖTELEZETT politikust sze­retne látni az EU új, egyszemé­lyes elnöki posztján a követke­ző elnökséget adó ország, Spa­nyolország, Belgium és Ma­gyarország. Zapatero, Van Rompuy és Bajnai Gordon nem nyilatkozott arról, kit tud­nának elképzelni a poszton. Bemutatták a januártól hiva­talba lépő hármas elnökség lógóját, amely különleges, hiszen először használ három ország közös emblémát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom