Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-26 / 250. szám

4 SOROZAT ÚJ NÉPLAP - 2009. OKTÓBER 26., HÉTFŐ A modem idők kegyetlen rabszolgatartói bűnözés Statisztikai elvárások fogságában lévő rendőrök, bűnözőkkel együttműködő ügyvédek A modernkori rabszolga­ságról szóló sorozatunk eddigi részeiben megtör­tént eseteket mutattunk be, szerencsétlen sorsú emberek kálváriájával is­mertettük meg olvasóin­kat. Ezúttal két szakem­ber, egy rendőr és egy ügyvéd szólal meg, akik segítségével betekinthe­tünk a szakmai kulisszák mögé. Gelei J.-L. Murányi L. Amióta elkezdtük a lányok futta­tásából, uzsorából, csicskázta- tásból, különféle ingatlanügyle­tekből meggazdagodott „csalá­dok” ügyeinek felderítését, tu­catszámra kapjuk az olvasói te­lefonokat, leveleket, amelyek a rendőrség, az APEH, a munka­ügyi felügyelőség, az ÁNTSZ, vagy éppen a gyámhivatal fele­lősségét firtatják. Heteken át kerestünk olyan „hivatalos” személyeket, akik el­mondanák, miért tehetetlenek a szolgálatunkra rendelt szerveze­tek, miért érezhetik úgy az át­lagpolgárok, hogy senki nem vé­di meg őket az egyre erősödő, bűnöző „családok” uralmától. Ledönthetetlennek tűnő falakba ütköztünk, mígnem a szerencse végre mellénk szegődött. Olyas­valakit sikerült találnunk, aki az átlagnál jobban ismeri a rendőr­ség működését, ráadásul nem akart az ismeretlenség homályá­ban maradni, hanem nyíltan fel­vállalta véleményét. Schilli Zoltán exrendőr, alezre­des, 2009 júliusától nyugdíjas. Aktív korában a belső elhárítás­nál, majd a kiemelt ügyek osztá­lyán dolgozott a Baranya megyei főkapitányságon. Jelenleg a Sze­vasz, azaz a Személy és Vagyon­védelmi Dolgozók Szabad Szak- szervezetének elnöke. — A magyar rendőrség rendkí­vül nehezen mozduló szervezet, s akkora nyomás alatt kénytelen dolgozni, amit nehezen tud elvi­selni - kezdte válaszait a 43 éves alezredes. - Ez a „nyomás” pedig nem más, mint a statisztika. Vala­mennyi kapitányság munkáját az alapján ítélik meg a szervezeten belül, hogy milyenek a felderítési mutatói. Es ez nem jó! Az eltűné­sek, a kisebb jelentőségű ügyek, amilyenek az uzsora és a hozzá kapcsolódó cselekmények is, iga­zából nem sok sikerrel kecsegtet­nek, inkább csak munkát, mint­sem eredményt jelentenek. Ront­hatják a statisztikát! A rendőrök­nek tehát nem érdekük, hogy ki- bogozhatatlannak tűnő, apró- cseprő ügyekre fecséreljék ener­giáikat. Ráadásul rendkívül leter­heltek és kiszolgáltatottak. Gon­doljunk csak bele: egy-egy körze­ti megbízotthoz általában több te­lepülés tartozik. Ha minden egyes alkalommal, mikor riasztást kap, legyen az kocsmai verekedés vagy éppen csekély értékű lopás, jegyzőkönyvet vesz fel, azzal fo­kozatosan rontja a saját statiszti­kai (felderítési) eredményeit, ami­vel előbb-utóbb kivívja parancs­nokai nemtetszését. Arról már A rendőrségi beavatkozás akkor lehet sikeres, ha gyors, határozott, és bizonyítja az állampolgárnak: van, aki megvédi. Képünk illusztráció. nem is beszélve, hogy egyedül képtelen bármit is bizonyítani. Ha ugyanis arra van szükség, az érin­tett családok tagjai egy ember­ként, eskü alatt vallanak bármit. Akár olyasmit is, hogy az eljáró rendőr erőszakoskodott valame­lyik családtaggal. Emberüeg töké­letesen érthető, ha ezt nem vállal­ja fel a rendőr, s inkább szemet huny bizonyos dolgok felett.- Ezek szerint nem lehet mit tenni, egyszerűen tudomásul kell venni, hogy vannak tör­vény felett állók, akik büntetle­nül bármit megtehetnek?- Nem ezt mondtam. Természe­tesen a rendőrségnek igenis fel kell lépnie ezekkel a parazitákkal szemben, s vannak olyan lehetősé­gei, hogy rács mögé juttassa a bű­nözőket. Az uzsorajellegű bűnel­követés bizonyítása rendkívül bo­nyolult, de nem megoldhatatlan feladat. A nyomozás lefolytatása, tanúk meghallgatása heteket, hó­napokat vesz igénybe. Ha azonban nem vonják ki azonnal a „forga­lomból” az elkövetőt, szinte lehetet­len a bizonyítás. Az áldozatokat megfélemtitik, és azok inkább nem vállalják a tanúskodást Én a saját esetemet tudom elmondani, hogy hogyan fogtunk el itt Baranyában egy emberek tucatjait kizsákmá­nyoló uzsorást Csapdát állítottunk! Tudtuk, mikor jelentkezik a pén­zért áldozatánál, és személyvédel­mi technikával, lehallgató készü­lékkel szereltük fel emberünket. Amikor mindent rögzítettünk, be­rontottunk a házba, és azonnal őri­zetbe vettük az uzsorást. A megta­lált jegyzetfüzete alapján még az­tanú állítása alapján még nem biz­tos, hogy a vád megáll a lábán a bí­róság előtt, na de harminc tanú esetén...! Egyébként a rendőrségi kihallgatási taktika is rendkívül sokat számít Ha a tanú azt érzi, hogy a rendőrség képes megvéde­ni, kinyílik, ha viszont azt sulykol­ják bele, hogy van félnivalója, mert a hatóság nem lehet minden perc­ben mellette, még azt sem mondja el, ami köztudott Fel kell gyorsítani az eljárások menetét is. Jelenleg ugyanis a nyomozás megkezdésé PK az éjfsffmmsági ítéletek megszületéséig két-három év is eltelik, és annyi idő alatt a legkitartóbb tanát is meg lehet félemlí­teni vagy le lehet fizetni. nap begyűjtöttük összes áldozatát, elmondtuk, hogy megnyugodhat­nak, lecsuktuk megfélemlítőjüket, s lássanak csodát, egyszerre har­mincán tettek rá terhelő vallomást Minden a gyorsaságon múlott Egy Kattant a bilincs. Képünk illusztráció.- Ón szerint mit kellene tenni azért, hogy fel lehessen számol­ni Magyarországon az ilyen jel­legű bűncselekmények terjedé­sét?- Lássuk be, az uzsorások há­lójába kerülő emberek nagy többsége maga is tehet a sorsá­ról.' Amikor elfogadják a „jóte­vők” segítségét, igazából meg sem fordul a fejükben, hogy mi­ből fogják visszafizetni az adós­ságot. Ha aztán szorul a hurok, egy részük bármire hajlandó, hogy kimásszon a slamasztiká- ból. Az ilyeneket rábeszélik ki­sebb bűncselekmények elköve­tésére, s amikor a kölcsönadott pénz sokszorosát visszavették tőlük, egyszerűen feldobják őket a rendőrségen. Ettől kezdve az uzsorás egyben „tégla", besúgó is, akinek a stiklijei felett a ható­ság szemet huny, aki nyugodtan, mondhatni rendőri felügyelet mellett végezheti áldásos tevé­kenységét. Mi lehet a megoldás? A januárban életbe lépett uzso­ratörvény úgy rossz, ahogy van. Éppen azokat a pontokat vették ki belőle, amelyek gátat jelent­hetnének. Szükség lenne annak jogszabályi megállapítására, hogy milyen kamattól uzsora az uzsora. A tervezet ezt eredetileg a jegybanki alapkamat kétszere­sében javasolta megállapítani, ám ez a törvényből kimaradt. Több európai országban, többek között Angliában, vagy Lengyel- országban is, meghatározták az úgynevezett kamatsapkát. Minél alacsonyabban van ez a szint, annál védettebbek az uzsora el­len az állampolgárok. És nem­csak az itt emlegetett bűnözők, hanem az úgynevezett gyorsköl­csönt folyósító, legális cégek el­len is. Mert szerintem az általuk elvett két-háromszáz százalékos kamatok is elérik az uzsora szintjét. Ezen kívül, drasztiku­san meg kellene emelni a ki­szabható büntetési tételeket is a Btk.-ban! Alapesetben öt év fe­letti büntetés lenne a minimum, így ugyanis már titkosszolgálati módszereket is bevethetne a rendőrség a nyomozás érdeké­ben. Gondoljunk csak bele, hogy az arab országokban az uzsora­jellegű bűncselekmények elkö­vetőit halállal büntetik! De fel kell gyorsítani az eljárások me­netét is. Jelenleg ugyanis a nyo­mozás megkezdésétől az első bí­rósági ítéletek megszületéséig két-három év is eltelik, és annyi idő alatt a legkitartóbb tanút is meg lehet félemlíteni vagy le le­het fizetni. A bíróság így nagy eséllyel felmenti a gyanúsítottat, s a rendőrség feleslegesen dolgo­zott - fejtette ki Schilli Zoltán. Sorozatunk előző részeiben már írtunk azokról a háttérfigu­rákról, akik ott állnak az ilyen cselekmények elkövetői mögött. Közöttük tán legnagyobb szere­pük az ügyvédeknek van, akik segítik ezeket a gátlástalan bű­nözőket. Emlegettük már a szar­vasi „Putricsellit”, aki egyéb­ként országos ismertségre is szert tett már az ilyen szerep- vállalásaival. A megyén belül is találunk persze praktizáló ügy­védeket, akiknek neve visszaté­rően szerepel az ilyen iratokon, a különböző jogcímű ingatlan­átruházási szerződéseken. Mi több, a soha ki nem fizetett „vé­telárak” átadása is előttük, a jo­gi szerepvállalásukkal zajlik. Ezek az ügyvédnevek nagy rész­ben megegyeznek azokkal, amelyek néhány éve még a szo­ciálpolitikai lakástámogatással kapcsolatos „szaftos”, úgyneve­zett szocpolos ügyek kapcsán is forogtak.- Amikor az ügyvéd ilyen ok­irat megszerkesztését vállalja, mindkét fél érdekeit egyformán képviselnie kell - mondta el la­punknak dr. Séllei Imre, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ügy­védi Kamara elnöke. - Ez azt je­lenti, hogy amennyiben valame­lyik hozzá forduló ügyfél belátá­si képessége nyilvánvaló módon hiányzik, ha láthatóan fenyege­tés hatása alatt áll, vagy részeg, bódult állapotban van, esetleg nyilvánvaló pszichés zavarok ta­pasztalhatók rajta, úgy vissza kell utasítania a megbízást. Az ügyvédi törvény és a hozzá kap­csolódó kötelező szabályzatok ezt előírják. — Az utóbbi években több olyan polgári per is zajlott a megyében, amelyekben a bíró­ság évekkel az esemény után, visszamenőleg is megállapítot­ta egy-egy becsapott személy belátási képességének hiá­nyát. Ezekben az esetekben az ítélkezők a formailag egyéb­ként szabályos ingatlan-átru­házási szerződések érvényte­lenségét is megállapították. Hogyan értékelendő azoknak az ügyvédeknek a tevékenysé­ge, akik visszatérő módon sze­repelnek ilyen ügyekben, akik­nek ilyen jellegű, ismételt „hi­báit" jogerős bírói ítéletek mondják ki?- Az ilyen bírói ítéletek alkal­masak arra, hogy felvessék az érintett kollégák felelősségét. Ha a kamara ilyen esetekről tudo­mást szerez, fegyelmi eljárást in­dít, és alaposan megvizsgálja az ügyvéd szóban forgó ügyekben viselt szerepét. Ha pedig bebizo­nyosodik, hogy vétett, ellene szi­gorúan eljárunk. Az ügyvédi szakma is észleli, hogy több kol­léga erősen belekeveredett az ilyen ügyekbe, és ez árt a kar megítélésének. Készek vagyunk arra, hogy bizonyítható esetek­ben következetesen eljárjunk.- Ugyanezek a megbízható „házi ügyvédek” intézik a szó­ban forgó ügyfeleik nagy érté­kű ingatlanvásárlásainak szer­ződéses ügyeit is.- A pénzmosásról szóló tör­vény, a bankok és különböző ha­tóságok mellett, bejelentési köte­lezettséget ír elő az ügyvédek szá­mára is. Bejelentést vagyunk kö­telesek tenni minden olyan eset­ben, amikor felvetődhet, hogy ille­gális jövedelem a vagyonszerzés alapja. Tehát, ha az ügyvéd azt ta­pasztalja, hogy egy megbízója az életkörülményeivel, a jövedelmi viszonyaival ellentétben álló in­gatlanvásárlásba kezd, úgy a köz­reműködést megtagadhatja, s ha pénzmosásra utaló jeleket lát, be­jelentési kötelezettség terheli. (Folytatjuk) I i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom