Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-21 / 247. szám
6 2009. OKTÓBER 21., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2009. október 20-án 21700 21600' 21500 21400 21300 21200 21100 21 000, Változás: 0,33% l'V ___1 __ Zá róérték: 21474 Előző napi záróérték: 21404 ............. r 15 .38. a New York-iV tőzsde nyitása /| pont 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.10.20. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Richter 40 700 2,13 3 340 TVK 3 250 1,72 40 Égis 21450 1,65 414 Any 889 1,60 12 Rába 749 1,07 23 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Émász 21000-1,63 49 Mól 16 050-1,53 3 186 Pannergy 786-0,75 14 Fotex 434-0,68 20 MTelekom 820-0,36 1027 A BUX index az elmúlt napokban 21600 21404 BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 10.20.) | • Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. december ________28 OOP TAKAR MÁNYBÚZA 2009. december________________26 500 TAK ARMÁNYKUKORICA 2009. november____________27 150 TA KARMÁNYÁRPA 2009, december_____________25 500 OL AJNAPRAFORGÓ 2009. október 53 200 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. október 20-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 265,06 -1,93 Ft 177,14 -1,61 Ft 175,24 -1,05 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 08.17-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,10 5,30 Budapest Bank*** 4,75 9,00 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,00 6,25 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 3,75 3,75 Raiffeisen Bank 4,70 4,90 UniCredit Bank 6,50 6,50 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. ** 3 Hó HELYETT 6 HÓ. **‘AKCIÓS. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 10.20.) Vételi Eladási Allianz Bank 257,96 271,19 Budapest Bank 256,72 272,60 CIB Bank 254,88 276,12 Citibank 254,06 275,24 Erste Bank 257,05 271,85 K&H Bank 258,38 273,26 MKB Bank 259,06 272,34 OTP Bank 258,18 271,42 Raiffeisen Bank 258,54 270,18 Jönnek ipari befektetők is vonzerő Több új autóipari beruházásnak is van esélye VGGRAHKA Befektetők sürgetik (válaszok százalékában) Rugalmasabb adó- t; és jogi szabályozói JÉ rendszert Kiszámítható környezetet Gazdasági növekedés és a kkv-szektor ösztönzését A vállalkozói hajlam ösztönzését Fenntartható fejlesztési ösztönzőket A szociális modell reformját Az oktatási, képzési rendszer korszerűsítését Forrás: E&Y-telmérés Reflektorfényben. A magyar befektetési vonzerőt vizsgálta az Ernst & Young invesztorok bevonásával. Kiderült az is, miben kellene változni Magyarország elsősorban azon befektetők számára vonzó, amelyek már megtelepedtek az országban. N. Vadász Zsuzsa A Magyarországon már megtelepedett nemzetközi vállalatok fele további beruházásokat tervez hazánkban, ugyanakkor a még jelen nem lévőknek csak a 13 százaléka. A nemzetközi cégek szerint az elkövetkező három évben a befektetési vonzerő jobban javul Magyarországon, mint Portugáliában, Belgiumban, Franciaországban vagy akár Németországban. A többi között ez derül ki a Ernst & Young (E&Y) által készített, Bajnai Gordon kormányfő és Marc Lhermitte, a francia Ernst & Young igazgatója által Párizsban ismertetett tanulmányból. A nemzetközi tanácsadó cég első Közép-Európá- ról és Magyarországról összeállított tanulmánya több mint kétszáz befektető válaszainak segítségével készült. A megkérdezett befektetők által felrajzolt - inkább pozitív képet erősítik a konkrét tárgyalások is. Bár az elemzők 2011 előtt nem jósoltak növekedést a gyártó iparágak területén, az ITD Hungary által kezelt befektetői projekteknél ez év szeptembere óta egyértelmű élénkülés figyelhető meg az autóipar és az elektronika területén - tudtuk meg Rétfalvi György vezérigazgatótól. Jelenleg tizenöt autóipari beruházásról tárgyalnak, a tét több mint 6500 új munkahely - tette hozzá. Az év utolsó negyedében várhatóan 32 projektről dönthetnek, bár - mint hozzátette - néhány átcsúszhat a jövő évre. A 32 projekt mintegy nyolcezer új munkahelyet hozna létre, a befektetések értéke pedig 1,5 milliárd euró körüli lehet. Biztató, hogy soha ennyi befektetési projekt nem volt ilyen készültségi stádiumban - mutatott rá. Az E&Y felmérésében a megkérdezettek szavaiból ugyan az derül ki, a befektetők általában elégedettek a nálunk kapott minőségi szolgáltatásokkal, feltételekkel (a többi között a felkészült, jó minőségű munkaerővel és a megbízható távközlési szolgáltatással, a közlekedési és loGyengeségek Erősségek (Magyarországon, a válaszok százaléka) (Magyarországon, a válaszok százaléka) Politikai stabilitás Vállalati adózás A munkaerő költsége A k+f minősége Innovációs teljesítmény A munkatörvény rugalmassága VG-GRAF1KA 62Í Távközlési infrastruktúra I» ■ A munkaerő minősége |48 Köziek., szállítási, logisztikai 40 infrastruktúra Az oktatás 40 minősége 40 Életminőség Forrás: E&Y-felmérés VG-GRAFIKA Forrás: E&Y-felméréi gisztikai infrastruktúrával), ám számos hiányosságra is felhívják a figyelmet. Több területen várnak javulást, így a jogszabályok és az adózás területén. Ezenkívül nagyobb rugalmasságra, átláthatóságra és kiszámíthatóságra lenne nálunk szükség - állítják. Mindenképpen pozitív, hogy javult a kutatási-fejlesztési (k+f) projektek szempontjából Magyarország vonzereje, a 2008-ban a Közép- és Kelet-Európába vitt k+f projektek 18 százaléka hozzánk került (ezzel a másodikok lettünk). Ráadásul a megkérdezett befektetők szerint a magyar kutatás- fejlesztési potenciál általában alulértékelt. A regionális szolgáltató központok létesítésére is népszerű hazánk, a múlt év projektjeinek számát tekintve Lengyelország után a második volt a régióban, 21 százalékos részesedéssel. Jelenleg is tizenegy szolgáltató központ telepítéséről tárgyalnak, ha mind hazánkat választja befektetése helyszínéül, úgy mintegy háromezer új munkahely létesülhet. Nyolc hónap alatt brutto kétszázalékos reálbércsökkenés A bruttó átlagkeresetek 2009 első nyolc hónapjában 1,3, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset - 3,8 százalékos infláció mellett - 2,1 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett, a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 7,9 százalékkal csökkent a reálbér - közli a KSH. A foglalkoztatottak létszáma 4,1 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 600, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban lévőké 201 100 forintot ért el. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első nyolc hónapjában átlagosan 3,9 százaiéval haladta meg az előző év január-augusztusit, a verseny- szférában dolgozók alapbére 5,3, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,4 százalékkal lett magasabb. A versenyszféra kereset- növekedésében szerepet játszott, hogy a magasabb keresetű szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül. ■ 122 ezer forint a nettó kereset az átlagos nettó kereset 122 OOO forintnak felelt meg (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90100, a szellemieké 154 900 forint). A nettó kereset így átlagosan 1,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél; a versenyszférában 4,1 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,4 százalékos csökkenés jelentkezett. a 209 800 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal haladta meg az előző év január-augusztusit. Gráf nagyon nem elégedett a tejpiaci döntéssel Luxemburg A 280 millió eurós uniós alapból jó, ha hárommillió jut majd Magyarországnak Az európai uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek hétfői luxembourgi találkozóján nem sikerült megoldani a tejágazat problémáit. A miniszterek nem tudták kellőképpen képviselni a termelők érdekeit sem - értékelte Gráf József agrárminiszter a gazdatüntetés közepette tartott ülésen elfogadott döntéseket. Megerősítette, más határozatok mellett megszületett a döntés az ágazat piaci zavarainak fékezésére szolgáló, 280 millió eurós tejalap felállításáról. Hozzátette, gyorsszámtanuk szerint Magyarország számára ez körülbelül hárommillió eurót jelent, és ez nem elegendő a nehéz helyzet megoldására. Leszögezte azonban, hogy Magyarország nemzeü eszközöket is komolyan igénybe vesz, és azokkal, valamint a most meghozott uniós intézkedésekkel megpróbálja elfogadható módon kezelni a problémát. Egyetlen ágazatban sem alakult ki olyan mély válság, mint a tejszektorban, hogy nyolc hónapon keresztül egyetlen termelőnek sem sikerült az önköltsége fölötti árat megkapni a tejéért - mutatott rá Gráf József. „A gazdálkodók tartalékai a veszteség miatt fogyóban vannak, hiteleiket felmondják, Európában sokfelé folyik a tejelőállomány ritkítása” - tette hozzá. Bejelentette: a mostani ülésen döntöttek arról is, hogy bővítik az országon belüli tejkvótavásárlás lehetőségét, és megváltoztatják a befizetési illetékek felhasználását. Hozzátette: mivel Magyarország nem meríti ki a teljes kvótát, számára ez nem számottevő megoldás. Emellett a tejágazatot is bevették azon ágazatok közé, amelyeknél nagy piaci zavarok esetén az Európai Bizottság soron kívüli piacjavító intézkedéseket hozhat. Megkezdte munkáját az a magas szintű munltacsoport is, amelynek fő feladata, hogy a 2015- ös tejkvóta-kivezetést előkészítse, mivel már most látszott, hogy Gráf: 3 millió eurót kaphatunk - ez kevés milyen súlyos piád zavarok jelentkezhetnek. Gráf elmondta: ő azt hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések messze nem elégségesek az ágazat problémáinak megoldására. Ha a nyolc hónapja tett ma- Kft gyár javaslatok bármelyikét (a Hk kvótaalapú támogatások 50 százalékos megemelése, ex- porttámogatás megnövelése, IfA intervenciós árak emelése) bevezetik, „már nem ugyanott tartanánk”. Magyarországon eddig 2- 2,5 milliárd forint körüli intézkedéseket tettek. Jövőre a mezőgazdasági össztá- mogatás szabadon felhasználható 3,5 százalékát teljes egészében a tejágazat kapja meg. ■ i ♦ I t
