Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-19 / 245. szám
4 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2009. OKTÓBER 19., HÉTFŐ Háborúban az újságírót kémnek nézik riporter A1 Ghaoui Hesnára is hatással van a nyomor, a szenvedés A1 Ghaoui Hesna Kamera Hungária-díjas riporter, aki nagy magabiztossággal tudósít a tűzvonalból. A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett és a napokban tartott előadást a mostani „var- gás” diákoknak „A Közel- Kelet és az Európai Unió” címmel. Ennek apropóján beszélgettünk vele. Négyesi Ildikó- Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó újságíró, haditudósító váljék? — Szerintem egy nagyon alapvető emberi tulajdonság fontos a jó újságírói munkához. Az őszinte érdeklődés és a nyitottság. Ne kötelességből foglalkozzon az adott témával, hanem tényleg kíváncsi legyen arra, amit találhat, feltárhat az adott területen. Szerintem interjút sem lehet készíteni azon őszinte vágy nélkül, hogy megismerje és megértse a riporter az interjúalanyát. Azért nehéz a tudósítói munka, mert elfogulatlannak kell maradni. Azzal együtt, ha már tudósítunk az adott területről, akkor át is kell adni azt az érzést a nézőnek, az olvasónak, amit ott tapasztalunk. A kettő között nagyon vékony a választóvonal. Úgy adjuk át a nézőnek, az olvasónak, amit .látunk és hallunk, amit szagolunk a levegőben, hogy ne vonódjunk bele a történetbe és végig kívülállók tudjunk maradni. Ez a kulcsa annak, hogy tudósítóként jól végezze a dolgát. A haditudósításnál, amikor az ember sok szenvedést, nyomort lát, akkor fontos, hogy mindezt úgy adja át, hogy közben érzelmileg ne befolyásolja a történet, mert akkor nem lehet jól elvégezni a feladatot.- Hogy lehet kizárni az érzéseket? — Egy ilyen szituációban sokszor annyira feszült a munka, különösen egy haditudósításnál, hogy közben az ember agya automatikusan átvált egy másik üzemmódra.- Arra koncentrál, akivel éppen interjút készít?- Forgatás közben számtalan dologra kell koncentrálni. Egyrészt megszervezni az interjút és azt, hogy eljussunk a helyszínre. Másrészt, hogy megtaláljuk azt az embert, akitől megkapjuk a számunkra fontos információkat és akinek érdekes élettörténete van. Aki olyan dolgot mesél a nézőnek, amely releváns, és amiről az egész szituáció, konfliktus szól. Oda kell figyelni arra is, hogy technikailag minden rendben legyen, hogy úgy forgassuk le a történetet, hogy abból aztán otthon tudjunk szerkeszteni egy olyan riportot, ami mozgalmas és képileg is leköti az embereket. Nagyon fontos, hogy ne legyünk túlságosan tolakodóak, hogy tudjuk, mik a határok. Például egy olyan interjúalannyal szemben, aki nyomorúságos életszituációban él. A nyolc-tíz napos forgatás annyira intenzív, ha beleveszünk az érzelmekbe, akkor vége, nem tudunk dolgozni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsen hatással rám a szenvedés, a nyomor, amit látok. Jóval később csapódik le bennem. Vagy a nap végén, amikor letesszük a kamerát, vagy amikor hazamegyek és akkor visszanézem a riportokat. Sokszor akkor tör elő az az érzelmi teher, ami ott ugyanúgy hatással van rám, csak nincsen idő vele foglalkozni, arról tudomást venni. — Itthon, vagy a helyszínen kutatják fel a majdani helyi segítőiket?- Ezt a legnehezebb megszervezni. Itthonról érdemes, de amikor konfliktushelyzet van, háborús szituáció, amikor egyik napról a másikra kell elindulni, akkor nincsen erre idő. Ez az egyik legnagyobb kihívás, a helyszínen megtalálni azokat az embereket, akik hajlandóak nyilatkozni. Egy háborúban mindenki fél beszélni, kiadni az érzelmeit, *az információkat. A háborús övezetekben borzasztóan tartanak az újságíróktól. Sokan úgy gondolják, az újságírók kémek. A kormány és a hadsereg gyakran azért nem akar nyilatkozni nekünk, mert nem örülnek, ha újságírók vannak az országban. A lakosság, a menekültek pedig a túlélésért küzdenek. Őket az nem érdekli, hogy mi csak be szeretnénk mutatni az ottani eseményeket. Amikor az egész életük hajszálon múlik, és látják, hogy amiért egy életen át dolgoztak, azt egyik napról a másikra elveszíthetik, akkor ez számukra nem erős érv. Nehéz olyan embereket találni, akik nyilatkoznak. Ha ez sikerül, akkor a többi oldalról is meg kell szólaltatni valakit, hogy ne billenjen el egy irányba a riport. Általában azt a módszert használom, az eltelt évek alatt ez bizonyult a leghatékonyabbnak, hogy az interjú- alanyt is megkérdezem arról, van-e olyan érdekes ember, akit ismer és el tudja mondani, hogy mi történt vele. Helyi újságírókkal is érdemes felvenni a kapcsolatot, és van, hogy a kinti követségek is nagyon segítőkészek. Minden segítség jól jön. — Fel lehet készülni arra, ami egy háborús övezetben várja az embert?- Nem lehet felkészülni rá. Ha nem is rögtön csatlakozunk egy adott konfliktusba, akkor sem tudjuk igazán felmérni, hogy mi vár ránk. Jó példa erre, hogy két napom volt arra, hogy megnézzem, mi vár rám a gázai ostromnál a határon. Mégis, mikor megérkeztünk, további két napunk azzal telt, hogy megtaláljuk azt a helyet, ahonnan majd forgatni tudunk. Nem tudhatjuk előre, hogy beengednek- e, ha beengednek, forgathatunk-e, szóba állnak-e velünk a helyiek. Azt sem lehet előre megítélni, hogy mennyire veszélyes egy-egy szituáció.- Volt már rá példa, hogy a határon meg akarták nézni a felvett anyagot? — Igen, kerültünk ilyen helyzetbe. Bár ez helyzet is országfüggő, hogy mennyire hagyja az ember, hogy cenzúrázzák. Ha elég határozottan fellép egy újságíró és tudja, hogy joga és engedélye van, akkor keményen kell képviselnie az érdekeit. Ám vannak olyan helyzetek is, amikor muszáj megmu■ „Amikor arab területen forgatok nagy előny, hogy beszélem a nyelvüket. Főleg egy háborús helyzetben.”- Az arab nyelvtudás elengedhetetlen a Közel-Keleten? — Sok ajtót megnyit és az át lagemberekkel is könnyebb kommunikálni. Tolmács jelenlétében nehezebben nyílnak meg. Sokszor nem is fordítanak pontosan a tolmácsok. Amikor arab területen forgatok nagy előny, hogy beszélem a nyelvüket. Főleg egy háborús helyzetben. Volt már olyan, hogy csoportok, melyek az irányításuk alatt tartottak egy-egy területet, el akartak zavarni minket. Amikor azonban megszólaltam arabul, azonnal segítőkészek lettek. Hesna megkért bennünket arra, írjuk le, hogy kifejezetten azért jött annak idején Szolnokra középiskolásként, hogy a Varga Katalin Gimnáziumba járjon iskolába. Úgy véli, az ott töltött négy év nélkül nem ott tartana ma, ahol. Olyan angol nyelvtudást szerzett, mellyel biztosan mozog a világban. A cikk teljes terjedelmében elolvasható a SZOUON.hu hírportálon. AI Ghaoui Hesna VÉGZETTSÉG: ELTE jog, B1GIS nk elismerés: 2007-ben Kamera Hungária díjat nyert a Hengerelt Hamasz című riportja, amely a palesztin választásokról szólt. Ugyanebben az évben a monte-carlói tévés megmérettetésén a 12 legjobb közé választották a palesztin belharcokat ismertető, Gázában felvett anyagát. 2008-ban a CNN meghirdette Word Report versenyen menekültekről készült kisfilmje a harmadik lett. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN tatni. Vannak olyan szabályok, melyek előírják, hogy mit nem szabad forgatni. Például katonai objektumot, repteret, hidakat szinte sehol nem szabad. Ha ezeket felvesszük, kockáztatjuk vele azt, hogy elveszik az egész anyagunkat. Minden kárba veszhet egy rossz döntés miatt. A vezető tárgyalásoktól reméli a jobb közutat Átadták Abony megszépült főterét ünnepség A városban a beruházásokat a fejlődés kulcsának tekintik Október 8-án útlezárással tiltakoztak a kétpóiak és a túrkevei- ek a 46-os út kuncsorbai leágazó szakaszának állapota miatt. A két település képviselői egymástól különváltan demonstráltak, s amint másnapi lapunkban megírtuk, Kuncsorba nem is csatlakozott az akcióhoz. Rédai János kuncsorbai polgármester jelezte lapunknak: sajnálatosnak tartja, hogy a rossz állapotú útszakasz ügye politikai üggyé vált, őt pedig kormánypártiság vádjával illették a demonstrálok. Kuncsorba első embere hangsúlyozta lapunknak, hogy sokkal jobban bízik a tárgyalások sikerében, mint a demonstrációban.- Az elmúlt években sokszor felszólaltam a felújítás érdekében - nyilatkozta. - Egy hónapja, szeptember 10-én, a megyei önkormányzat gazdasági bizottságában még azt a választ kaptam, hogy folyik a közbeszerzési eljárás, és októberben elkészül az út. Szeptember 25-én viszont már az hangzott el a megyei közgyűlésben, hogy leállították a folyamatot. Ennek ellenére, nem adjuk fel a reményt, mivel az út szinte járhatatlan, és kátyúzással is csak egy-két hetet bír ki. Folytatjuk az egyeztetéseket a minisztériummal és a megyével, és bízom abban, hogy legalább 2010 tavaszán elkészül az út. ■ L. M. L. Szombat délután felavatták Abony uniós támogatással megújult főterét, emellett öt új aszfaltborítást kapott utcát - Táncsics, Blaskovics, Magyar Benigna, Csiky Gergely, Vasvári Pál út - is átadtak a forgalomnak.- A főtér átadása Abony fejlődésének kezdetét jelenti, egyben zárása a „lehetőségeink főtere” nevű projektnek — emelte ki beszédében Romhányiné dr. Balogh Edit, Abony polgármestere. - Igazi turisztikai látványosság jött létre a két torony tövében, melyben a gazdasági fejlődés lehetősége is benne van. Pályázni fogunk a program második ütemére is, valamint a környező utcák rehabilitációjáRomhányiné dr. Balogh Edit és Varjú László leplezték le a főtéren elhelyezett dísztáblát. A képgalériát keresse a SZ0U0N.hu hírportálon. ra és szerencsés lenne, ha a piac területe is megújulna.- Egy 98 millió forint értékű beruházás valósult itt meg, melyből 88 millió forint az uniós támogatás, a többi az önkormányzati önerő volt - hangsúlyozta Varjú László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára. — Öszsze- sen 197 helyen valósult meg az országban ilyen és ehhez hasonló beruházás. Az abonyi képviselő-testület az elmúlt sok év alatt összesen félmilliárdos fejlesztést tudott végrehajtani. Ebben a ciklusban összesen négy- milliárdos fejlesztés folyik a városban, tizennégy sikeres pályázatnak köszönhetően. ■ N. G. i i
