Új Néplap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-14 / 241. szám

6 2009. OKTÓBER 14., SZERDA GAZDASAG A BUX index 2009. október 13-án 21000 20 900 20800 20700 20600 20500 20400 20300 Nyitóérték: 20608 Záréérték: 20804 .................... VU ! \ I Előző napi záróérték: 20549 Változás: 1,24% 15.3M*ewVoit-S> tőzsde nyitása A 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Mól Utolsó ár (R) 15 700 Változás (%) Millió Ft 4,35 5 602 KEG 684 2,85 31 TVK 2 940 2,61 63 Emász 21450 1,63 1 OTP 5 469 1,1 18 970 VESZTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%l Millió Ft Pannerar 773 -1,52 37 869 -1,25 12 FHB 1291 -1,22 97 Richter 38 400 -0,77 2020 Fotex 442 -0,22 26 A BUX index az elmúlt napokban 19600 19784 194 19409­P°ntnap 10.05 10.06 10.07 10.08 10.09 10.12 FORRÁS: BÉT BET-áruszekció (forint/tonna, 10.13.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. december 28 000 TAKARMÁNYBÚZA 2009. december 26 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. november 27 500. TAKARMÁNYÁRPA 2009. december 25 500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 53 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. október 13-án. €/Ft $/R CHF/Ft t l í 268,52 181,68 176,99-1,31 Ft-1,54 Ft-0,46 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 08.17-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,10 5,30 Budapest Bank*** 4,75 9,00 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,00 6,25 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 3,75 3,75 Raiffeisen Bank 4,70 4,90 UniCredit Bank 6,50 6,50 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. * * 'AKCIÓS. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 10.13.) FŐBB VONÁSOK ■ 1 a vezetői juttatások nyilvánossága ■ bérplafon ■ korlátozott igazgatósági, felügyelőbizottsági létszám ■ maximált végkielégítések és tiszteletdíjak Összébb a derékszíját! bérplafon Állami cégvezető valós teljesítmény után kapjon pénzt Alig készült el az állami és önkormányzati tulaj­donú cégek vezetőire vo­natkozó szocialista tör­vényjavaslat, máris újabb ötleteken törik a fejüket. Munkatársunktól Az eddigi elképzeléseknél is szo­rosabbra húzná az állami cégek vezetőinek a derékszíját az a tör­vényjavaslat, amelyet tíz szocia­lista képviselő nyújtott be a par­lamentnek. Az indoklás szerint - a választópolgárok igényeit szem előtt tartva - azt kívánja elősegíteni, hogy a vezetői java­dalmazás takarékos, átlátható és a valódi teljesítményt díjazó le­gyen. Ezt a leányvállalatokra is kiterjedően garantálná, és a nyil­vánosság mellett rendelkezik egyebek között a bérplafonról, amelynek összege az MNB-el- nök havi munkabérének a ne­gyede lenne, továbbá korlátozná az igazgatóság létrehozásának lehetőségét, a felügyelőbizottság (fb) létszámát és a juttatásokat. A nyáron kirobbant végkielé­gítési botrányok nyomán felpö­rögtek azok a törekvések is, ame­lyek elfogadható mederbe terel­nék az állami cégek vezetőinek, tisztségviselőinek a javadalmazá­sát. Szeptembertől kormányren­delet írja elő az állami, önkor­mányzati tulajdonú cégek vezetői juttatásainak teljes nyilvánossá­gát A rendelet nyomán az adatok felkerültek az érintett gazdasági társaságok honlapjaira. A szocia­listák által beterjesztett javaslat törvényerőre emelné ezt a nyilvá­nosságot, és megköveteli a mun­káltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munka­körben dolgozó, különösen a cég vagyonával kapcsolatban döntési jogkörrel rendelkező egyéb mun­kavállalók körében is. A zártkörű rt.-nél - kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik - csak akkor engedi meg igazga­tóság létrehozását, ha a társaság jelentősége, mérete, működésé­nek jellege ezt indokolja. Az fb-t viszont kötelezővé teszi. Ennek létszáma három, kétszázmillió Sárközy professzor: külsős ne kapjon honort sárközy tamás évekkel ez­előtt az államreform-bizottság- ban radikálisabb javaslattal élt Az állami cégvezetők bérét az államtitkári illetményhez igazította volna, határt szabva a kulturális, oktatási intéz­ményvezetők fizetségének is. A professzor a tiszteletdíjak meghatározásával sem ért egyet. Szerinte aki nem az adott cég alkalmazottjaként igazgatósági, felügyelőbizott­sági tagságot vállalva tevé­kenykedik a köz érdekében, az ezért ne várjon el díjazást MSZP: különadót kétmillió felett EGYEZTETÉST KEZDEMÉNYEZ a Pénzügyminisztériummal az MSZP frakciója, hogy a bérplafonon túl hogyan lehet­ne rendezni a kétmillió forint feletti fizetéseket az állami és az önkormányzati cégeknél. Lapunk is foglalkozott vele: a szocialisták azt javasolják, hogy a szlovéniai gyakorlat­hoz hasonlóan a kétmillió fo­rintnál nagyobb fizetés e felet­ti részét sújtsa különadó. Ám míg Szlovéniában az adókulcs 90 százalékos, az MSZP száz- százalékost javasol. forintot meghaladó jegyzett tő­kéjű cég esetén öt fő lehet. Az utóbbi esetben pedig a testület elnökének a személyét az Állami Számvevőszék jelöli ki. Nemcsak a társasággal mun­kaviszonyban álló személy sze­mélyi alapbérét maximálja az elő­terjesztés, hanem az igazgatósá­gi, íb-elnökök, tagok tiszteletdíját is. így az igazgatóság eblökének a tiszteletdíja nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legki­sebb munkabér hétszeresét. Az egyszerű tag járandósága pedig a legkisebb munkabér ötszöröse le­het. Ugyanennyit kaphat az fb el­nöke is. Az fb-tagoknak a legki­sebb munkabér háromszorosa juthat. A tervezet rögzíti, egy sze­mély több gazdasági társaságnál is betölthet vezető tisztséget, de csakis egyért vehet fel díjazást. A leendő szabályozás meg­szabja a végkielégítés és a fel­mondási idő címén fizethető jut­tatások mértékét, és ettől sem a munkaszerződésben, sem a kol­lektív szerződésben nem enged eltérést a munkavállaló javára. Az előterjesztők azt szeretnék, ha a törvény - ha a parlament megszavazza - mielőbb, már a kihirdetését követő nyolcadik napon hatályba lépne. Tartja a 3,8 százalékos hiánycélt a pénzügyi tárca Továbbra is a GDP 3,8 százalé­kát kitevő pénzforgalmi állam- háztartási hiányt vár a Pénzügy­minisztérium önkormányzatok nélkül az év egészében - derült ki a tárca keddi sajtótájékoztató­ján. Önkormányzatokkal az ál­lamháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya a GDP 4,1 szá­zaléka, eredményszemléletben pedig 3,9 százaléka lesz. ■ Az még kérdés, kell-e változtatni az éves inflációs előrejelzésen. Katona Tamás államtitkár el­mondta: az intézmények „fe­szes” gazdálkodása alapján elér­hető a tervezett hiánycél. Az áfa- és az szja-befizetések meghalad­ták a konzervatívan tervezett számokat, a járulékbefizetések is magasabbak lettek annál. A társasági adó, az eva és a regiszt­rációs adóbevételek azonban el­maradtak a várttól. Ezért változ­tatott a PM a bevételi arányokon, egyben döntöttek a 78 milliár­dos stabilitási tartalék megszün­tetéséről. Áttekinti a pénzügyi tárca, hogy a kedvező szeptemberi inflációs adat után változtassa­nak^ a 4,5 százalékos idei éves inflációs előrejelzésén. ■ Már egy éve csökkennek az agrárárak ils Egyre alacsonyabb szintre jut­nak a mezőgazdasági árak. Ez annak ellenére nem állt meg, hogy egyre több ágazat kerül ve­szélybe a költségeit sem fedező felvásárlási árak miatt. Augusz­tusban - az előző év hasonló idő­szakához képest - 11,8 százalé­kos árcsökkenést mért a KSH az agrártermékeknél. A növényi ter­mékek ára 16,4, az állati termé­keké 4 százalékkal mérséklődött. Ez a tizenkettedik csökkenéssel záródó hónap. A 2007-es nagy árrobbanás­ban a legnagyobb szerepet a ga­bonafélék játszották, ezek átla­gosan most 18,4 százalékkal ke­rültek kevesebbe, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy már bőven a há­rom évvel ezelőtti szint alatt mo­zog az áruk átlagban. ■ VG Harcolnak az uniós tejpiac életben tartásáért bécs Húsz agrárminiszter 300 millió eurós többletpénzt követel - „Intervenciós áremelést!” Vételi Eladási | Allianz Bank 261,15 274,55 Budapest Bank 259,84 275,91 CIB Bank 257,27 278,71 Citibank 257,72 279,20 Erste Bank 260,38 275,38 K&H Bank 260,68 275,70 MKB Bank 261,98 275,42 OTP Bank 261,50 274,91 Raiffeisen Bank 262,08 273,88 Háromszázmillió euró többlet- forrás elkülönítését javasolja 20 agrárminiszter a közösségi tej­piac támogatására a jövő évi európai uniós költségvetésből. A húsz tagállam agrárminisz­terei, köztük Gráf József földmű­velésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter egy bécsi tanácskozáson rövid távon bevezetendő intéz­kedéseket fogalmaztak meg az uniós tejpiac működési rendel­lenességeinek kiküszöbölésé­re, hosszú távon pedig az eltör­lésre kerülő kvótarendszer he­lyett egy másik piacszabályozá­si rendszer kialakítását szorgal mázták. Bruno Le Maire francia mi­niszter a tanácskozást követő Gráf József: stabilizáló tényező lehet az élelmiszer- gazdaság <S> A lehetséges kiút AZ ÉLELMISZER-GAZDASÁG stabilizáló tényező lehet a vál­ságkezelésben világszerte, mi­vel a krízis kisebb mértékben érintette ezt az ágazatot - hangoztatta tegnap a T. Házban az agrárgazdaság tavalyi helyzetéről szóló jelen­tésében Gráf József. A minisz­ter utalt rá: Magyarországon az agrárgazdaság termék- \ kibocsátása 2008-ban is .. jelentős mértékben nőtt, s ez tette lehetővé nemzet- gazdasági szinten az egy­százalékos GDP-növekedést. sajtótájékoztatón elmondta: a 300 millió euró nem költségvetésen belüli átcsoportosításból, hanem többletbefizetésből származna. A miniszterek megállapodtak abban, hogy ezt az álláspontot képviselik jövő hétfőn a mezőgaz­dasági miniszterek luxemburgi tanácsülésén. Javaslataikat meg­küldik az Európai Bizottságnak és az Európai Unió soros elnöké­nek, Svédországnak is. „Ha húsz tagországnak közös javaslatai vannak, akkor a bizottságnak fi­gyelembe kell vennie azokat” - mondta a házigazda, Niki Berla- kovich osztrák környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter. Gráf József az értekezlet után az MTI-nek elmondta: a minisz­terek javasolták még többek kö­zött az iskolatejprogram kiter­jesztését további termékekre, valamint más intézményekre, például az egyetemekre. Hasz­nosnak tartanák a tejpor takar­mányozási célra való felhaszná­lásának támogatását. Fontos követelés: a csomagolásról egy­értelműen megállapítható le­gyen, hogy tejterméket vagy te­jet helyettesítő készítményt tar­talmaznak-e, s hogy hol állítot­ták elő. Magyarország fenntartja azo­kat a követeléseit, amelyek nem kerültek bele a javaslatcsomag­ba, mint például az intervenciós árak emelése, és a tejkvóták be­fagyasztása. ■ i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom