Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-28 / 227. szám
2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2009. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ Kenderesen biztonságot és rendőrőrsöt akarnak Anyagilag padlón a tűzoltóságok? költségvetés A működésükhöz hiányzó pénzt bérmunkákból fedezik Folytatás az 1. oldalról Bogdán Péter elmondta, hogy szinte nincs olyan éjszaka, hogy ne történjen betörés a településen. A baromfi- és háziállatlopások, a kerékpár- és a háztartásigép-, szerszámlopások mindennaposak. A megüresedő lakóházakból nemcsak az értékeket és a kerítést lopják el, hanem le is bontják az ismeretlenül maradó tettesek—mondta a városvezető. Az önkormányzat maga is próbált javítani a közbiztonságon. Támogatják a lakosság önvédelmi kezdeményezésére létrejött polgárőrség és bűnmegelőzési csoport működését, és tavasszal létrehozták a városőrséget is.- Mindez láthatóan elégtelen, mivel a helyzeten semmit sem tudtunk változtatni — folytatta a polgármester. — Megkerestük a Karcagi Rendőrkapitányságot és a megyei rendőr-főkapitányságot, de nem tudtuk elérni, hogy tartósan betöltsék a kenderesi körzeti megbízotti státusokat. Meggyőződésünk, hogy Kenderesen önálló rendőrőrsre van szükség, 6 vagy 8 rendőr szolgálatba állításával és folyamatos rendőri szolgálatellátással. Ehhez minden segítséget megadunk. Levelemben azt kértem dr. Benczelózseftől, hogy hatáskörében eljárva szíveskedjen azonnali segítséget adni az itt élő ötezer állampolgár számára, erősítse meg a településen a rendőri szolgálatot, és hasson oda, hogy mielőbb helyi rendőrőrs is létesülhessen. ■ D. E. Versenyben a magyar termékekért A jó minőségű magyar termékek forgalmazása nemcsak a nemzettudat erősítésének része, de gazdasági érdekünk is, hiszen a hazai foglalkoztatás bővülésével, az adóbevétel emelkedésével a vásárlóerő is nő - fogalmazta meg a Co-op Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke, a Coop Szolnok vezérigazgatója. Csepeli Lajos mindezt annak kapcsán mondta el, hogy idén már a negyedik alkalommal rendezték meg a Coop Rallyt, mellyel a minőségi magyar élelmiszerekre kívánták felhívni a figyelmet. ■ T. J. Már évek óta bérmunkával pótolják ki a központi támogatásból, dologi kiadásaik fedezéséhez hiányzó összeget megyénk önkormányzati tűzoltóságai. A jövő évre nézve elég borúsak a kilátásaik. Munkatársainktól Az önkormányzati tűzoltóságok országszerte nehéz anyagi helyzetben vannak. Lassan már egy évtizede, hogy év közben, a támogatás elfogytával kénytelenek saját bevételi forrás után nézni. Megkérdeztük megyénk néhány önkormányzati tűzoltóságán, náluk mekkora gondot jelent a pénzhiány. — Az év végéig megvan a költségvetési hátterünk, az üzemeltetésünk biztosított - árulta el Pluhár András szolnoki tűzoltó- parancsnok. - A támogatásunk két részből áll: egy személyi, illetve egy dologi részből. Ebből az előbbi egész évre biztosított, utóbbi kiadásoknál a normatíva augusztusig volt elegendő, így bérmunkából - daruzás, favágás, szivattyúzás, rendezvény- biztosítás — tudjuk a további üzemeltetést fedezni. Ez azt jelenti, hogy 10 millió forint kell ahhoz, hogy az év végéig tovább működjünk. Egyébként kiadásaink 93 százaléka a személyi, 7 százaléka a dologi rész. — A legkisebb laktanya va- | gyünk a megyében, éppen ezért j nagy problémákat nem érzéke- | lünk az anyagi helyzetünkkel kapcsolatban - mondta el Katona Zsolt, a kunszentmártoni tűzoltóság vezetője. — A béreket ki tudjuk fizetni, pályázatokból tudunk fejleszteni, amihez az ön- kormányzat biztosítja az önerőt. Bérmunkákat is vállalunk, igaz, csekély számban, inkább újonc tűzoltókat képzünk a megyének. Az tény, hogy meg kell szorítani a nadrágszíjat, de mi már régóta a takarékoskodást tartottuk szem előtt. — Nehéz helyzetben vagyunk, de az idei költségvetésünk rendben lesz — állítja Liszkai Zoltán, Mezőtúr tűzoltóparancsnoka. — A jövő évi költségvetési kilátásaink rosszabbnak ígérkeznek, akár a működési feltételek is veszélybe kerülhetnek. A bérek kifizetése jövőre is rendben lesz, Jász-Nagykun-Szolnok megye legtöbb önkormányzati tűzoltósága az alulfinaszírozottság területén egy .cipőben jár. Képünk illusztráció. viszont az eddig is fokozottan alulfinanszírozott dologi kiadásokra fordítható forráson tovább kívánnak karcsúsítani. Mi a dologi kiadásokra - laktanyafenntartás, járművek üzemeltetése - 10 milliós támogatást kapunk. A költségeink viszont az év végén 16-19 millió forintnál állnak meg. A fennmaradó részt bérmunkával pótoljuk ki. Kelemen Sándor tiszafüredi tűzoltópa- ■* rancsnok szerint az alulfinanszírozottság terén a tűzoltóságok egy cipőben járnak. A normatív finanszírozás náluk a kiadások kilencven százalékát fedezi. Ezt saját bevételből vagy önkormányzati támogatásból tudják kipótolni. A parancsnok hozzátette, hogy a normatíva nem változik már lassan egy évtizede, viszont az árak folyamatosan emelkednek. Az ön- kormányzattól sem remélhetnek pénzt, hiszen őket is érintik a megszorítások. Minden évben Összetétele Sajat bevétel A központi költségvetésből Dologi kiadás úgy kalkulálnak, hogy szeptember-októberig tart a működőképességük, ám eddig mindig sikerült megoldani valahogy ezt a problémát. Míg 2008-ban 293,7 millióból, idén 254 millió 776 ezer forintból gazdálkodik a karcagi tűzoltóság, ami jövőre további 18 millió forinttal lehét kevesebb.- A központi költségvetésből 245,7 millió forintot kapunk, ezt egészíti ki a saját bevétel a 8,9 millió forinttal - avatott be pénzHa karcsúsítanak, nem tudják, hol faragnak le több mint másfél milliárddal kevesebbet kapnak jövőre a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, állítja a Magyar Tűzoltó Szövetség. Mint azt szóvivőjük, Dobson Tibor elmondta, a tűzoltóságok jövőre tervezett költségvetési támogatása csaknem 1,8 milliárd forinttal kevesebb, mint az idei. Ennek tükrében azt jósolják, hogy takarékossági intézkedésekkel sem tudják majd a tűzoltóságok kigazdálkodni a többletköltséget. ügyeikbe Lévai Kálmán parancsnok. — Saját bevételünk nekünk is bérmunkákból van. Ezek a bevételek nagyrészt eseti megrendelés alapján működnek, ha bevételkiesés van, akkor valami veszélybe kerül, vagy a bér oldalon, vagy a működés oldalon. A parancsnok szerint a jövő év sokkal nehezebb lesz, hiszen a központi támogatás effektive 12 millióval lesz kevesebb. Ehhez jön a különböző változásokból adódó tehernövekedés, ami körülbelül 6-7 millió forint. Ha kevesebb lesz a saját bevételük, akkor a dologi kiadások szinte teljes fedezete hiányzik majd. A jászberényi tűzoltóság idei költségvetését összességében 284 millió forintos összeggel fogadták el. Fózer Tibor parancsnok elmondta, a személyi kiadások összegét teljes egészében biztosítja az állami normatíva. A működtetés, a dologi kiadások finanszírozását pedig úgy oldják meg, hogy az állami finanszírozás mellé saját szolgáltatásukból keletkező bevételt is terveznek. •Az állami normatíva az éves működtetés öt hónapjára elegendő, a fennmaradó összeget teremtik elő saját bevételekből. A városi rang elnyerését ünnepelték abádszalók Kitüntetéseket adtak át és a neves elődökre emlékeztek Áll az agrártermények piaca, nyomott az ár 1896. szeptember 26.: Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével létrejön Abádszalók. 2005. október 1.: a település elnyeri á városi rangot. E két jeles alkalomra emlékeztek a hét végén a városnapi ünnepségen. Az abádszalóki díszpolgárok névsora idén Sváby Lajos Kossuth-díjas festőművészszel gyarapodott. A művész Abádszalók szülötte, itt töltötte kisgyermekéveit. Mint fogalmazott, a díszpolgári cím nem csupán egy kitüntetés számára, hanem olyan dicséret egy szalóki gyermeknek, amilyet csak az édesanyjától kaphat. Átadták az Abádszalókért díjat is, amelyet Molnár lózsefné, a város egyetlen pénzintézetének vezetője veAz idei ünnepségen Sváby Lajos (balra) Kossuth-díjas festőművész vehette át a díszpolgári címet Bordás Imre polgármestertől hetett át több évtizedes gazdasági és közéleti tevékenysége elismeréseként Bordás Imre polgár- mestertől. Az első világháborús emlékműnél koszorúzással folytatódott az ünnepség. Itt a világégés első magyar áldozatára, az abádszalóki származású vitéz Kovács Pálra emlékezett halálának 95. évfordulóján dr. Ravasz István alezredes, hadtörténész. A város napja keretében rendezte meg centenáriumi emlékülését a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság Abádszalók első díszpolgára, a világhírű biokémikus, dr. Laki Kálmán születésének századik évfordulójára emlékezve. ■ P. A. Folytatás az 1. oldalról Komoly probléma továbbra is, hogy sok repce áll még bent a raktárakban, akárcsak a búza és az árpa zöme, vagy nyomott áron vásárolják meg az integrátorok. A napraforgónál a szerződött mennyiségen felül tonnánkénti 50 ezer forintos kínálati ár van. Ilyen 10-15 éve volt a napraforgó ára - hangsúlyozta Gombár Mihály. A kukoricánál pedig már tonnánkénti 20 ezer forint alatti árkínálattal éltek a kereskedők. — Emellett gond az is, hogy rendkívül száraz a talaj. Hiába vetettek el már 25 ezer hektár repcét, kérdés, hogy mi lesz belőle —mondta a főigazgató. - Vetik az őszi árpát is, de nagyon nehéz a talajmunka. Még akik szántottak is, leálltak vele, olyan nagy energiafelhasználással jár, ezért inkább kivárnak. Legfőbb gondunk az, hogy az értékesítés áll. A szőlőnél, gyümölcsnél ugyanez a gond. Kereslet nincs, szőlőnél is csak nagyon nyomott áron. A műtrágyából viszont kínálati piac van. Ám hiába, ha a termelőknek üres a zsebük. Az integrátorok meggondolják, hova helyezzenek ki, és szinte csak készpénzes forgalmú műtrágyaajánlatok vannak. A termelők ezt nem tudják felvállalni, ezért áll a műtrágyapiac is — mondta Gombár Mihály. ■ B. Gy. t t * * A
