Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-26 / 226. szám
6 2009. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT A BUX index 2009. szeptember 25-én 20 800 [Változás: -2,25% 20700 20600 20 500 20 400 20 300 20 200 20100 pont/ 15.39, a New York-í? tőzsde nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.0». 25. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Rába 775 4,72 289 Pannergy 740 0,68 24 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mól 15 610-4,75 2 327 KEG 659-4,63 51 Danubius 3 510-3,17 2 FHB 1305-2,61 250 OTP 5 265-2,13 13 390 Égls 19 470-1,91 132 TVK 2 810-1,74 7 Econet 62-1,58 6 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.25.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. december 27 700 TAKARMÁNYBÚZA 2009, december 25 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. november 25 500 TAKARMÁNYÁRPA 2009. december 25 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 48 510 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. szeptember 25-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft í í 1 270,87 184,43 -0,18 Ft +0,78 Ft 179,21 0,08 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 08.17-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,10 5,30 Budapest Bank**" 4,75, 9,00 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,00 6,25 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 3,75 3,75 Raiffeisen Bank 4,70 4,90 UniCredit Bank 6,50 6,50 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. ‘ * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. * * ‘AKCIÓS. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.25.) Vételi Eladási Allianz Bank 264,06 277,60 Budapest Bank 262,91 279,17 CIB Bank 260,07 281,75 Citibank 260,09 281,77 Erste Bank 263,39 278,57 K8tH Bank 263,22 278,38 MKB Bank 264,22 277,78 OTP Bank 263,79 277,31 Raiffeisen Bank 263,84 275,72 GAZDASÁG Óvatosabb adósjelöltek devizahitel Továbbra is a kedvező kamatozású termékeket keresik A pénz számít továbbra is, ám a korábbinál jóval népszerűbbek a forintalapú hitelek. A magyarázat egyszerű: szigorítottak a devizakölcsönökön is Óvatosabbá váltak a devizahitelekkel szemben a magyarországi lakossági ügyfelek is az elmúlt időszakban, ám nincs szó arról, hogy a potenciális adósok túlnyomó része kizárólag a forintkölcsönöket keresné. VG-összeállítás Igaz ugyan, hogy az újonnan folyósított kölcsönökön belül jelentősen növekedett a forintalapúak aránya, áttörésről mégsem lehet beszélni. Ráadásul - mutattak rá többen is - a pánikszerű reakciók eltűntek a piacról, ehhez hatékonyan hozzájárult a forint- árfolyam kilengéseinek csökkenése. A CIB Banknál sem tapasztalnak ilyen egyértelműen elutasító hozzáállást az ügyfelek részéről. Tavaly ősz óta annyi változott a piacon, hogy míg 2008- ban száz új ügyletből háromnégy ügyfél választotta a forintalapú konstrukciókat, mostanra az új folyósítású ügyletek közel harmada már forintalapú. Ebből is következik azonban, hogy az ügyfelek mintegy kétharmada még mindig a deviza- (euró-, svájcifrank-) alapú hiteleket választja. Ezen az arányon a közeljövőben az változtathat a forinthitelek javára, hogy elindul az új támogatott lakáshitelkonstrukció, és az MNB-alapka- mat csökkentéseinek hatására a piaci kamatozású forintalapú kölcsönök törlesztőrészletei is egyre inkább versenyképesek lehetnek a devizaalapú hitelek törlesztőrészleteivel. Hasonló tapasztalatokról számoltak be az Erste Banknál is, szerintük azért, mert jelenleg (is) sokkal kedvezőbb a devizahitel, mint a piaci kamatozású forintkölcsön. Azok az ügyfelek - tették hozzá -, akik most vesznek fel hitelt, már az elmúlt egy év ese- ményeinek/tapasztalatainak ismeretében dönthetnek, így eleve azon ügyfelek fordulnak devizahitelekért, akik kevésbé tartanak tőlük. Az OTP Banknál közöltek szerint pedig az ügyfelekre inkább a „csak drága hitelt ne” mentalitás jellemző. Az ügyfelek továbbra is a kedvező kamatozású termékeket keresik, azzal együtt, hogy az árfolyamkockázat beépül a döntéseikbe. A válság következtében csökkenő igénylések is a növekvő kamatok és a szigorodó feltételek következménye inkább, mint a devizahitelek iránti ellenérzésnek. Ezzel együtt a piaci szereplők közül többen is újabb, piaci alapú forintkonstrukciók bevezetőA devizahitelek aránya* Fogyasztási **87,8 Egyéb 72,3 Lakás célú 62,2 Folyószámla 1,5 ’LAKOSSÁGI HITELEKEN BELÜL, LÉKBAN , 2009. JÚLIUS, SZÁZA* * A FOLYÓSZÁMLAHITELEKEN KÍVÜL FORRÁS: PSZÁF sét tervezik: a CIB Bank október 1-jétől új, a piacon egyedülálló lakáshitellel jelentkezik, kiemelten kedvező feltételekkel, de tervezi új termékek bevezetését az FHB Jelzálogbank is. Sőt, akad szereplő, amely már előállt saját konstrukciójával: az Axa Bank Europe SA magyarországi fióktelepe tegnap jelentette be, hogy átlátható, forintalapú, piaci kamatozású jelzáloghiteit vezetett be Hazai Hitel néven. A kölcsön kamatlába éves kamat- periódusokban változik oly módon, hogy a bank a kamatot az első 12 hónapos kamatperiódusban nem akciós jelleggel rögzíti, a továbbiakban pedig a 12 havi Budapesti Bankközi Hitel Kamatlábhoz (Bubor) mint referenciakamathoz köti. A Hazai Hitel- a devizakölcsönökkel szemben- nem tartalmaz árfolyamkockázatot, nincs eltérés a folyósítási és a törlesztési árfolyam között - mutatott rá Szekeres Tibor, az Axa csoport Magyarország országigazgatója. Az állami szférában érdemes dolgozni merces Jobban keresnek a magyar vezetők, mint a csehek és a szlovákok A magyarországi állami szféra vezetőinek átlagbére, illetve jutalmai is magasabbak, mint szlovák és cseh kollégáiké, ugyanakkor a magánszférát is figyelembe véve a magyar menedzserek az utolsó helyen állnak - állapította meg a Merces munkaerő-piaci vállalat. Az 1A magánszférában a magyar vezetők kevesebbet keresnek, mint cseh és szlovák társaik. azonos szférákat tekintve a magyarországi állami szféra vezetőinek átlagjövedelme kevéssel megelőzi szlovák társaik 470 ezer forintos átlagbérét, és mintegy 20 százalékkal meghaladja cseh kollégáik javadalmazását. Az éves jutalmakkal szintén a magyar állami tulajdonú cégek bánnak a legbőkezűbben, hiszen itt 1 millió 79 ezer forint az átlag, míg ez az összeg Csehországban 804 ezer forint, Szlovákiában pedig 553 ezer forint. A Merces felmérése szerint A jutalmak is magasabbak ugyanakkor valamennyi - állami és magántulajdonú társaságban dolgozó - cégvezetőt figyelembe véve Csehországban fizetik ki a legnagyobb, 801 ezer forintos átlagfizetéseket, míg Szlovákiában az átlag 666 ezer forint, Magyarországon pedig 585 ezer forint. A kutatás eredményei alapKong az ürességtől a krízisalap kasszája A KRÍZISALAPBA EDDIG mindössze 8 millió forint érkezett a havi 2 millió forintnál magasabb bruttó bérű csúcsvezetők befizetéseiből, miközben számításaik szerint legalább 20 milliónak kellett volna érkeznie - írta a Blikk. A lap emlélkeztet: a miniszterelnök kérte a havi 2 millió forintnál magasabb bérű vezetőket, hogy az e feletti összeget utalják a krízisalapba. ján Magyarországon a belföldi magántulajdonban lévő vállalatok cégvezetőinek munkáját értékelik legkevésbé, az ő havi átlagbérük 443 ezer forint; ami néhány tízezerrel elmarad az állami tulajdonú cégeket irányítók 478 ezer forintos átlagfizetésétől, és alig 55 százaléka a külföldi tulajdonú cégek első embereinek havi 796 ezer forintos átlagjövedelmének. A magyar tulajdonú cégek vezetői a szomszédokkal történő összevetésben sem vigasztalódhatnak: havi átlagbérük csak 84 százaléka szlovák társaik 525 ezer forintos fizetésének, és csupán 69 százaléka a csehországi vezetők 634 ezer forintos jövedelmének. A külföldi tulajdonú vállalatok vezető pozícióiban elért átlagjövedelmek Csehországban a legmagasabbak, az átlagjövedelem itt meghaladja az 1 millió forintot, míg Magyarországon 23 százalékkal kevesebb, 796 ezer forint ez az átlag, Szlovákiában néhány ezerrel még kevesebb, 789 ezer forint. ■ * i 1 Hivatalosan Svájc sem adóparadicsom tegnap óta Svájc hivatalosan lekerült az adóparadicsomok úgynevezett szürke listájáról, miután együttműködik a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) szabályainak megfelelő adóügyi információcserében. Svájc pénteken már a párizsi székhelyű szervezet honlapján közölt úgynevezett fehér listán szerepelt, azon országok között, amelyek gyanús pénzügyi tranzakciók esetén készek együttműködni más országok hatóságaival. Ezzel az alpesi ország csatlakozott ahhoz a tíz országhoz, amely az OECD áprilisban közzétett szürke listájáról az elmúlt hónapokban átkerült a fehérre. Ausztriát és Monacót a hét elején vették át az együttműködő országok táborába. Az OECD csütörtökön kiadott közleményében jelezte, hogy Angel Gurria főtitkár üdvözli a svájci hatóságok „nagyon jelentős előrelépését”, amelynek következtében az ország másnap elhagyhatja a szürke listát. ■ Svájc nem hivatkozhat többé banktitokra, ha adatokat kérnek tőle. Svájc csütörtökön írta alá az OECD szabályai szerint megkövetelt 12. együttműködési megállapodás közül a utolsót Katarral, azt megelőzően pedig Ausztriával, Dániával, az Egyesült Államokkal, Finnországgal, Franciaországgal, a Feröer-szigetek- kel, Luxemburggal, Mexikóval, Nagy-Britanniával, Norvégiával és Spanyolországgal. A megállapodások értelmében Svájc nem hivatkozhat többé a banki titokra, amikor egy aláíró állam egy adóelkerüléssel gyanúsítható vállalkozásra vagy személyre vonatkozó információk kiadását kérelmezi. A svájci hatóságok ugyanakkor többször jelezték, hogy a kérelemnek világosan meg kell jelölnie a gyanús személyt és az érintett bankot is. ■ Számvevőszék: kockázatokat hordoz a büdzsé Nemcsak a válság alakulása jelent kockázatot a következő évek várható gazdasági növekedésére, hanem a hazai társadalmi-gazdasági és alkalmazkodási tényezők is, közöttük a nagy ellátórendszerek helyzete - véli az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2010-es büdzséről készített jelentésében. A számvevők kifogásolják egyebek között, hogy az előterjesztő egyes törvényi előírásokat ismét nem a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor, hanem később, a fejezeti indokoló kötetek részeként teljesíti. Kritikával illetik azt is, hogy a törvényjavaslat nem mutat be olyan, a döntéshozatal szempontjából fontos összegzéseket, mint a többéves kihatású döntések, kötelezettségek számszerűsítése és azok évekre, fejezetekre bontott hatásának kimutatása. Kifogásolják továbbá, hogy az általános indoklás nem tér ki egyebek között a foglalkoztatás és a bérdinamika várható alakulására. ■ A A
