Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-19 / 220. szám
4 VÁROSHÁZI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2009. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Történelmet írtak a szolnoki diákok tisza-forrás A kárpátaljai ezeréves határnál húzódó emlékhelyet mentették meg Minden túlzás nélkül kijelenthető, történelmet írt a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Környezetgazdálkodási és Építészeti Tagintézményének tíz diákja és két tanára. Mészáros Géza Hasonló nemes tettet vittek véghez - még ha ez a cselekedet ez idáig nem is kapott akkora nyilvánosságot mint tavaly a gyi- mesbükki őrház megmentéi. „Nagy hatalma van az Istennek, hogy megmentette nekünk ezt az őrházat” - hangzott el 2008- ban egy helybéli idős férfitól a felújított gyimesbükki vasúti őrház avatásán. Nos, az Istennek valóban nagy hatalma van, hiszen idén egy újabb, az ezeréves határnál - nem is olyan túl messze a szintén a magyar történelemben meghatározó szerepet játszó Vereckei-hágótól — álló emlékhelyet sikerült megmenteni az utókornak, mi több, zarándokhelyet a nemzetnek. A szolnoki fiatalok ugyanis tagjai lehettek annak a csapatnak, amely arra lett hivatott, hogy felújítsa a kárpátaljai Kőrösmező közelében a Tisza forrását védő kőfalat, teraszt és az emlékműhöz vezető lépcsősort. A Keleti-Kárpátokban, 1265 méter tengerszint-magasságban eredő Tisza forrásának környezetét a szegedi Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület, a pécsi Mecsek Egyesület és az Egri Sándor elnökletével működő Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület tagjai építették újjá a nyáron a Szegeden élő Tóth Imre nyugalmazott egyetemi földrajztanár kezdeményezésére. A magyarországi önkéntesek szálláshelyéül szolgáló tábort az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karának hallgatói építették fel a helyszínen. Tudvalévő - vagy ha nem, akkor álljon itt az ismertető -, hogy a Rahónál egyesülő Fehér- és Fe- kete-Tisza közül az utóbbi forrását tekintik az öt ország — Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyar- ország és Szerbia — területét érintő „szőke” folyó eredetének. A szolnoki csapat Kárpátalján, a Tisza forrásánál: Balról: Líbor Attila tanár, Szűcs Lajos, Hemrik Dávid, Molnár Péter, Kiss Norbert, Szántó Péter tanár, Vágó János. Fent: Godó Diána, Zelei Katalin, Munkácsi Annamária, Bosnyák Balázs, Orgoványi Péter. Immáron látogatható az emlékhely. : 1 Wsk f " ’ L-tT-tegPlj gf MhfWii r... A Fekete-Tisza — amely Rahónál egyesül a Fehér-Tiszával — Kőrösmezőtől 23 kilométerre található forrásának környezetét az 1870-es években magyar természetbarátok építették ki, de az akkor emelt kőfal az utóbbi években erősen megrongálódott és életveszélyessé vált. A19. és 20. század fordulóján ez a Tatár-hágóhoz közeli csodálatos térség a turisztikai fellendülés korát élte. Erre utal az a tény is, hogy a rét fáktól védett szélén épült kilátótornyos erdőőri házban turistaszállást is kialakítottak. Sajnos, mára az erdőőri ház sem maradt meg. A Fekete-Tisza csurgóját 1889-ben egy csövön át egy viszonylag könnyen megközelíthető, kőfallal megerősített hegyoldalba terelték. A kőfalból kicsurgó víz magasztosságát árkádos mélyedés emelte ki a fal síkjából, a fal tetején téglalap alapú emlékmű emelkedett, melyen márványtábla hirdette: Tisza-forrás. „Trianon” után az eredeti emlékmű alá egy formás, a kicsurgó körül boltíves mélyedéssel ellátott kőoszlopot építettek. Az emlékkő tetejét turulmadár díszítette. Sokáig a kőfalból egy hatalmas kőedénybe csurgott a forrás vize. A szegediek ezt a kőfalat rakták újra, a szolnokiak pedig — a környezetben található természetes anyagokból - a forrásemlékhez vezető lépcsőt és az ahhoz tartozó korlátot építettek.- Két csoportban végeztük a munkát, először a szegediek, majd mi táboroztunk a Tisza-for- ráshoz közeli Aklos-fennsíkon — beszélt történelmi szerepükről Szántó Péter, a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Környezetgazdálkodási és Építészeti Zarándokhellyé kell válnia a forrásvidéknek! A magyarországi környezetvédők, akik munkájukkal kivívták a környéken élő ruszinok és ukránok elismerését is, még az idén többnyelvű táblákat helyeznek el a Tisza forrás vidékére látogató turisták tájékoztatására a járási székhely, Rahó főterétől kezdődően több helyszínen. Terveik közt szerepel két „esőbeálló” megépítése is, közvetlenül a forrás mellett. Az egykori — már csak egy kő- alap emlékeztet rá — menedékházra emlékeztető új turistaház felépítése is nemes feladat lehet magyarországi — akár Jász-Nagykun-Szolnok megyei —fiatalok számára is. Tagintézményének tanára, a szolnoki csapat kísérője. — Többen voltunk, amikor meghirdettük ezt a nyári tanulmányi gyakorlattal egybekötött táborozási lehetőséget, de végül tízen maradtak a diákok. Mint kiderült, remek kis csapat verbuválódott össze all., 12. és 13. Qsztályos taű trióinkból. Hét fiú és három lány vállalkozott e nemes munkára. Július 15- én vágtunk bele a nagy utazásba. Közel 550 kilométert tettünk meg. Az első éjszakát Kőrösmezőn töltöttük, majd nomád életmódra váltottunk a későbbiekben. A forrás közelében felépített tábor a helyi katasztrófavédelmisek sátraiból állt. Annyi melegvizünk volt, amennyit mi magunk melegítettünk. A nappali hőmérséklet 22-25 fokra melegedett fel, amely éjszakára 5-6 fokra hűlt le. Reggelente a ködös Albionban érezhettük magunkat, de errefelé, ilyen magasan párás, nedves a környezet és sűrűn esik az eső. Számos magyar emlékhelyet találtunk, magyar feliratokkal, A Tisza eredéséhez közel esik Európa közepe ma már csak kevesen tudják, hogy hol van Európa földrajzi vagy mértani középpontja. Európa nyugati határa az Atlanti-óceánnál, keleti határa az Ural-hegységnél, északi határa Norvégia északi partjainál, déli határa pedig Kréta szigetének szélén található. 1887-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Térképészeti Intézete kontinensünk széleit érintő hosszúsági és szélességi körök felezővonalainak metszéspontjaként határozták meg Európa közepét. ez az OBEÜSZKKEL megjelölt pont a mai Kárpátalján található, a Tisza partján, Ak- naszlatina és Rahó között Terebesfehérpatak határában, egy völgyben húzódó kocsiút szélén. Rajta jelzés: a monarchia mérte ki. vagy az Osztrák-Magyar Monarchia jegyzéssel. A mi feladatunk az volt, hogy miután a szegedi csapat a Tisza-forrást jelölő emlékhely kőfalát újjáépítette, a helyben fellelhető anyagok fel- használásával elkészítsük a forráshoz vezető lépcsőt és hozzá mintegy 70 méter hosszú korlátot. Munkánk közben számos turista járt arra, ez ott gyakori ki- kapcsolódás, és ruszinok, ukránok, illetve magyarok is elismeréssel szóltak ténykedésünkről. Nagyon megható volt, amikor egy idős magyar nénike beszélt nekünk a régmúltról. Megkönnyeztük egymást... - emlékezett vissza Szántó Péter. A fiatalok táborzáráskor egy oklevelet kaptak munkájukért. Annyi bizonyos, ha ennél több tárgyi emlékük nem is marad, úgy emlékezetükben, de főleg lelkűkben mégiscsak meghatározó élmény lesz ez a nyár. Olyan biztos pont lesz ez számukra, mint az évezredek óta folyó Tisza Kárpátokban eredő forrása. ▲ „Régi idők tere” várja Szolnokon NOSZTALGIAFESZTIVAL Látogasson el a 100 évvel ezelőtti város főterére! R égi idők tere” címmel kétnapos nosztalgiafesztivált tartanak Szolnokon. A város és a szervezők a 20. század eleji szolnoki hangulatot próbálják megjeleníteni az érdeklődőknek. Mindezen hagyományőrző, iüetve hagyományteremtő kezdeményezéshez egész napos piaci forgatagot rendeznek a Kossuth téren szeptember 25-én és 26-án. Az eseményeken résztvevők visszautazhatnak száz évet a múltba: a korszakra jellemző bábelőadások, korhű öltözékben járőröző csendőrök, piac, csárda, vásári mutatványosok, tűznyelők, vásári komédiások, gólyalábasok, cirkuszi kocsi érzékelteti szüléink, nagyszüleink, dédnagyszü- leink korát, egyszóval minden, ami akkoriban jellemzett egy- század első felében alakult ki. egy nagyobb vásárt. Mint azt a 1729-től már évi négy nagy vá- „Múltlapozgatóból” is megtud- sárt tarthatott itt a Rákóczi-sza- hatjuk, Szolnok mai főtere a 18. badságharc után visszatérő laMindössze egy hetet kell várni az időutazásra. A szolnoki Kossuth tér a jövő hét végén hasonló képet fog festeni kosság. Ezen piacok helyszíne már a mai Kossuth tér és környéke volt Miután a városháza megépült, az előtte lévő téren alakították ki a piacosok a vásárteret. A tér valós képe Pettenko- /\ fen festményeiből rak- /“A ható össze: kofák, vásárlók, parasztok, szekerek, mutatványosok színes forgataga tárul a szemek elé. A városközpont 1863-tól hivatalosan is a Piac(z) tér nevet viselte. Kossuth Lajos a szabadságharc alatt itt elmondott szolnoki beszéde emlékére, a forradalmár születésének 90. évfordulója alkalmából a város akkori képviselő-tes- tülete 1892-ben úgy döntött, hogy Szolnok központi tere ezentúl Kossuth nevét viselje. A „Régi idők tere”programjai Szeptember 25., péntek 16.00: Mutatványosok 17.00: Néptáncbemutatók 18.00: Sólyomröptetés 19.00: Népzenei előadás: Zagyva Banda, Ethnokol Szeptember 26., szombat 10.30: Besenyszögi néptánccsoport bemutatója 11.00: Vásári színi előadás a Nagykörűi Nemzeti Színház előadásában 12.00: Déli népi muzsika: Zagyva Banda, Ethnokol 13.00: Népi virtus játékok 14.00: Vándormuzsikus - régi hangszerek meséi 15.00: Mutatványosok 16.00: Gólyalábasok - lovagi torna 17.00: Népzenei előadás: Zagyva Banda, Ethnokol 18.00: Vitéz László - vásári bábelőadás 19.00: Népzenei előadás: Zagyva Banda, Ethnokol J 4 t I t *
