Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-17 / 218. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2009. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Vélemények a hálapénzről A SZOUON.hll hírportálunkon megjelent Az orvosok tizede kapja a hálapénzek kilencven százalékát című cikkel kapcsolatban többek között az alábbi véleményeket írták olvasóink, melyeket szerkesztett formában közlünk. janiapu: „Sajnálom” a rosz- szul kereső orvosokat, szegények, de nem nagyon lehet látni őket Trabanttal vagy Wartburggal közlekedni! A bérezési probléma nem csak az orvosokat érinti, hanem az összes ágazatot. Csak azzal senki nem foglalkozik. xhkaslöh: Svédországban vagy Angliában egy kezdő orvos bére 500-600 ezer forintnyi nettó összeg. Talán ha felét megadnák itt az orvosoknak, nem lenne kedvük elhagyni az országot. remélem: Arról kevés szó esik, hogy a kórházban dolgozó szakemberek mennyi és milyen munkát végeznek, milyen körülmények között, és milyen juttatásért! Üzenem: 30 éves munkaviszonnyal, havi 80 ezerért 12 órázzanak csak nyugodtan a kórházban! Lehet jelentkezni!! nane: Nem irigyeljük az orvosokat, csak megvetjük azokat, akik képesek elvenni a kisnyugdíjastól, a fiatal állapotos anyukáktól azt a pénzt, ami nekik semmi, de aki adja, annak tiagyon is sok! Egy ismerősöm egy szülész-nőgyógyász szakorvost az első alkalommal amikor felkereste, azonnal a tarifák sorolásával kezdte: kéthetente 5000 a vizsgálat, a szülés 100 ezer. A fiataloknak ez sok pénz, lehetett volna a babára is költeni! egy mezei szakorvos: Büntetni kell, aki elteszi a hálapénzt, de azt nem az orvosok akarták! Miért keres egy 10 éve szakorvos hat ügyelettel nettó 160 ezret? Az átlagembernek fogalma sincs az egészségügy helyzetéről, csak azt látják, hogy tarifák vannak. Tőlünk nyugatabbra a szakorvos 5-7 ezer eurót keres, egy kisebb műtétért a helyi biztosító hússzor annyit ad, mint nálunk. Ott nincs szükség a hálapénzre! MEGYEI TÜKÖR Elismerték kiválóságainkat megyei príma díj Hagyományos, egyben rendhagyó is volt az idei gála Szerda este a Szolnoki Galériában átadták a Megyei Területi Prima Díjakat. Mészáros Géza Egyrészt hagyományőrző jelzővel lehet illetni az idei Megyei Területi Prima Díj-kiosztó rendezvényt, amely másrészt a maga nemében mégiscsak rendhagyóra sikeredett. Hagyományőrző volt a tekintetben, hogy a nívós eseményen a megyei közélet jeles képviselői, vállalkozói, a művészet, a tudomány, a kultúra és a sportélet mecénásai előtt vehették át az elismeréseket azon kiválóságok, akiket a közvélemény idén arra legérdemesebbnek ítélt. A megszokást erősítette az is, hogy méltó kísérői voltak a gálának a kiváló fellépő művészek és előadók: a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Bartók Béla Kamarakórus, Lőrincz Judit, a Magyar Állami Operaház szólistája, a Légierő Zenekar, illetve Huszárik Kata és Kiss József színművészek. Az sem tért el a tavalyi rendezvénytől, hogy az elsőként jelölt személy a Prima Díjra idén is Jenei Gyula volt, mégpedig az irodalom kategóriában. Rajta kívül a megyében a legtöbb voksot kapta a 258 ezer szavazóból Molnár László (színművészet), Szalkári Rózsa (képzőművészet), dr. Nemes András (tudomány), Halász Miklós (oktatás és köznevelés), Nagy György (építészet és építőművészet), Tamási László (sajtó), Hét- színvirág Táncegyüttes (népművészet és közművelődés), Légierő Zenekar (zeneművészet) és Urbán Lajos (sport). Ellenben rendhagyónak ítéltetett az Idei gála, hogy nem osztottak ki közönségdíjat, viszont, miután a sorban ötödik eseményt tartották, az eddig jelölt, de nem elismertek között öt személynek Jubileumi Prima Díjat adtak át. Mint azt dr. Lits József, a gálát szervező Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megyei szervezetének elnöke ünnepi beszédében kiemelte, az emberiség több mint kétezer éve ismeri Caius Cilnius Maecenast, az etruszk származású római politikust, akinek neve irodalompártoló munkássága óta fogalommá vált. „Ha a hataA Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamarazenekar a gálához méltó műsort szolgáltatott a Szolnoki Galériában megjelent díjazottaknak, vendégeknek lom nem tud, vagy nem akar támogatást biztosítani az arra érdemeseknek, akkor maradnak azok, akik sajátjukból áldoznak rá. Ők a mai kor mecénásai, akiknek költők, tudósok, és egyéb kiemelkedő személyek köszönhetik, hogy elismerik tetteiket” - hangsúlyozta Lits József. Mindezért a rendezvény mecénásai is elismerő oklevelet vehettek át a VOSZ-tól. Megszólaltattuk a díjazottakat A Megyei Príma Díj idei kitüntetettjei jenei gyula (magyar irodalom): - Nem tudom, hogy a költői munkásságomat, vagy a szerkesztői tevékenységemet díjazták-e a Príma Díj odaítélésekor. Az Eső című folyóirat, ágy gondolom, jobban reflektor- fényben van, a verseim pedig szűkebb közeghez jutnak csak el. Köszönöm azoknak, akik jelöltek, akik rám szavaztak és akik mellettem döntöttek. dr. nemes andrás (tudomány): - Váratlanul ért, hogy megkaptam a díjat. Az életemet három dolog határozta meg, melyeket a magam szerény lehetőségeivel igyekeztem megvalósítani. Az első az értelem, a második az érzelem, a harmadik az érték. A gyógyításban pedig a tudás és a felkészültség mellett a szeretet, amelyet a hit tesz teljes értékűvé. molnár László (színház- és filmművészet): - Nem számítottam arra, hogy nekem ítélik a Príma Díjat, de nagy megtiszteltetés, hogy megkaptam. Minden nézőnek más darab tetszett, más alakításom nyerte el tetszését Mindig igyekeztem a maximumot nyújtani és megfelelni a nézőknek. A díjjal járó pénzösszeget még nem tudom mire fordítom, de jó helye lesz. A zeneesztétikailag és szervezésiig is jól „megkomponált" gálán 2009-ben az irodalom kategóriában Jenei Gyula, a színház- és filmművészet kategóriában Molnár László és a tudomány kategóriában dr. Nemes András vehette át Megyei Területi Prima Díjakat és az azzal járó egy-egy millió forintot. Jubileumi Prima Díjban és félmillió forintos jutalomban részesült: Dienes Eszter költő, D. Szabó Miklós újságíró (lapunk munkatársa), dr. Kiss Kálmánná iskolaigazgató, Pogány Gábor Benő szobrászművész és Halász Miklós iskolaigazgató. Tiszteletbeli díjat kapott Markó Iván táncművész-koreográfus, a gála díszvendége. Rajtuk kívül a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megyei szervezete több személynek adott át elismerő oklevelet, köztük az Új Néplap munkatársának - mint az év újságírójának -, Teleki Józsefnek is. A jelöltek és a díjazottak mindannyian emléktárgyat is átvehettek. Gratulálunk a díjazottaknak! játékokat kaptak. A karcagi Madarász Imre Egyesített Óvoda tagóvodáiban évekkel ezelőtt elkezdték az udvari játékok cseréjét. A kicsik eddig nyolc óvodában kaptak több millió forint alapítványi, pályázati és ön- kormányzati forrásból új fa- és műanyag játékokat. A hiányzó két óvoda játékainak cseréjére pályáznak. A most kapott mozgásfejlesztő játékokat a Takács Péter úti ovisok hamar megszerették. Nálunk sok hallgató igényli a támogatást A Diákhitel Központ Zrt. adatai szerint a megyében 3215 hallgató részesült a tavalyi tanévben diákhitelben. Megyénkben két főnek tízezer, 103-nak tizenötezer, 173-nak huszonegyezer, 415-nek huszonötezer, 1167-nek harmincezer, 1014-nek negyvenezer, és 341-nek ötvenezer forintot utalnak a számlájára. A diákhitelt leginkább nappali tagozatosok igénylik. A 2008/2009-es tanévben szám szerint 2375-en tették ezt. Az előző tanévben a 4525 diákhitelt törlesztő egykori diák közül kilencszázan alkotják a hátralékosok táborát. A Szolnoki Főiskola országos viszonylatban a 21. helyen áll a diákhitelben részesülő hallgatók számát tekintve. Az intézmény diákjai közül 1068-an részesülnek hitelben. Megyénkben átlag fölötti a hitelfelvételi hajlandóság. Országos szinten a hitelfelvételi arány 20 százalék volt, nálunk ez az arány 24 százalék. A diákhitel felvehető havi felső összeghatára egyébként e tanév kezdetétől tízezer forinttal nőtt. ■ N. I. Az egyes tanévekben folyósított összeg hitele Év Összeg (Ft) 2004/2005 959 millió 2005/2006 967 millió 2006/2007 1046 millió 2007/2008 979 millió 2008/2009 954 millió FORRÁS: DIÁKHITEL KÖZPONT Az álláspontok eltérőek, de a felelősség közös Vízügyi és más, a felszíni és felszín alatti vizeinkkel foglalkozó szakemberek tanácskoztak tegnap Szolnokon, a megyeházán. A rendezvény egy országos sorozat utolsó eleme volt. Az Európai Unió az évezred elején fogadta el az úgynevezett vízkeretirány- elvét, ami rögzíti, hogy az unió területén - így Magyarországon is - milyen állapotba kell hozni a felszíni és a felszín alatti vizeinket. Az irányelv nyomán indult hazai tervezési folyamat a végén tart, s most folyik a tervek végső társadalmi egyeztetése a szakmák és a civil szektor képviselőivel. Egy hosszú távú, 2025-ig tartó intézkedéssorozat körvonalazódik, aminek megvalósításához uniós forrásokat pályázhat a mindenkori aktuális magyar kormány, ehhez a pályázáshoz a most véglegesítés alatt álló tervek jelentik majd a szakmai alapot. . A rendezvényen egymással vitázó szakmák képviselői is részt vettek és megszólaltak. A „vízügyesek”, az ökológusok, az agrárszakemberek és a tervezők egyaránt saját ágazatuk felől közelítették meg a fő kérdést: mik a teendők a felszíni és felszín alatti vizeink állapotának javításáért. A válaszok szakmánként eltérnek egymástól, s csak egy valamiben ért egyet egymással mindenki: abban, hogy közös a felelősségük. ■ L. M. L. I 1 i