Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-12 / 214. szám
ÚJ NÉPLAP - 2009. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT 13 MEGYEI TÜKÖR Jöttek a gépek, vödröt húztak a fejükre fájdalmas emlék Az oroszok mindent elvittek, dobtáras golyószóróval lőtték a pulykákat Nemrégiben az első' világháború ismert és névtelen hőseiről írtunk cikksorozatot. A második nagy világégés ugyancsak alaposan összekuszálta a magyar családok, falvak, községek, városok életét. Az akkori eseményeket idézzük fel sorozatunk visszaemlékezéseiben. D. Szabó Miklós így nézett ki a szajoli állomás a bombázások után. A romokat főleg munkaszolgálatosok takarították el. A ma már bőven nyugdíjas Hegedűs János Szajolban kisiskolásként tapasztalta meg a második világháború ottani harci eseményeit. Szajolt, pontosabban fogalmazva a vasútállomást, a vágányokat, a nem messze lévő Tisza-hidat több ízben bombázták az angol—amerikai légi kötelékek. Erre így emlékezik vissza: — 1944 júliusára már a Gólya nevű lógerben, szóval szérűn volt asztagokba rakva a búza. Nagyapám kétlovas, lőcsös kocsiján velem, mint kislegénnyel, sokszor kikocsizott a lógerbe, amelyik jó 400 méterre lehetett talán a házától. Ha jöttek a repülők, a zúgásuk már messziről hallatszott, és ilyenkor illa berek, nádak, erek, megfordította a kocsit és a lovat, trappolva robogtunk az istálló felé. De először nagyapám mindkettőnk fejére vasvödröt húzott, védekezésül a repeszek ellen. A A front szörnyűségeiről a verandán beszélgettünk Hegedűs úrral több angol—amerikai gépet leszedtek. A felderítő repülők után ejtőernyősöket is ledobtak, de ők nem jártak sikerrel, mert a németek zömüket már ereszkedés közben, a levegőben lelőtték. A szőnyegbombázás előtt a kis vadászgépek puhították a terepet, és a templomtól kifelé az állomásig mindent géppuskáztak, aki/ami mozgott. Utána jöttek a bombázók, és előlük le kellett rohanni a pincébe, ami azért valamelyest oltalmat biztosított. Előtte röplapokat szórtak magyar nyelven, kérve az ott lakókat, hogy a lapon felsorolt objektumoktól minél távolabb, mesz- szebb keressenek oltalmat. így mentek el Hegedűs Jánosék is a nagyszülőkhöz, mert ez a lakás távolabb esett a veszélyzónától. A postán helyezkedett el a világégés után V a front után Hegedűs Já- \ nos iskolát iskola után végzett Majd a postán helyezkedett el 1953-ban Szolnokra került A postaforgalmi technikum után a tiszti iskolát is elvégezte. Volt hivatalvezető-helyettes az állomás postáján, majd később továbbítási osztályvezető. Összesen negyvennégy évet és kétszáznegyvennégy napot dolgozott egy lányuk született, meg két unoka. Özvegy, szabad idejében kertészkedik, várja haza a családot, az unokákat. szóval búzát megdézsmáltak a patkányok, egerek. A többszöri szajoli bombázásnak az is volt az oka, hogy a település nagy állomása vasúti csomópontnak számított. Innen többfelé ágazott, mehetett a vonat. Ráadásul az állomás mellett, a jelenlegi aluljáróval szemben volt a németeknek egy nagy bunkere. Mivel az artézi kút is itt csobogott, mi gyerekek sokszor mentünk volna vízért, de a fegyveres német őrök el-elzavartak, hogy ne leskelődjünk. A másik célpontnak az a húsz méter magas megfigyelő számított, ahonnan a gépfegyverek légi riadók miatt a cséplés éppen ezért ebben az évben csak szeptemberben fejeződött be, és sok életet, Az újtelepen azért a házak 70 százaléka megrongálódott, mert olykor a bombák is célt tévesztettek. A Táncsics úton lakott a hentes Kállai család, ahol a pince - amelyben a nagymama és három lányunoka húzta meg magát —, telitalálatot kapott. Nem csak az óvóhely, hanem a lakás is. Másokat, mintT. Lászlót a föld temette be, és megfulladt. Hegedűs Jánosék portája végére is esett egy kisebb bomba. Egy-egy bombázás után kezek, lábak, emberi testek lógtak a közeli fákon, mint szörnyű díszek. Amikor bejöttek az orosz csapatok, a nagyapjánál rendezték be a főhadiszállást. Legalább is néhány napig. A nagyapa maradhatott, de a többieknek menni kellett, mert az egész épületbe orosz tiszteket szállásoltak be. Egy őrnagy a nagyszobába a lovát is beköttette, és a paripa az üveg nélküli ablakon tekintgetett a világra. Mindig németeket kerestek, és mivel azok már akkorra eltűntek, vittek, amit találtak. A pulykákat golyószóróval terítették le, és János nagyanyjának azonnal sütni-főzni kellett nekik. Hogy a művelet gyorsabban haladjon, néhány orosz, ukrán nő is segített neki. A szárkúpokat pedig szuronnyal átdöfködték, így találták meg azt a 100 liter bort, amelyet a nagyapja jobb időkre tett el. A lovakat mindig elvitték, kellettek húzni a lövege- ket, ágyúkat, és a nagyon kimerülteket otthagyták. A németeken kívül mindig „hajtották” a nőket, és ez alól csak úgy menekülhetek meg a lányok, asszonyok, hogy rongyokba öltöztek, bekormozták az arcukat, a hasuk alatt a szoknyát paradicsommal kenték be. Pár nap teltével elment az első csoport, és újabbak jöttek. Amit lehetett, ők is vittek. Amikor elvonult a hadsereg, visz- szamerészkedtek a megmaradt házaikba az emberek. Mindenfelé kosz, trágya, büdös volt, ráadásul élelem sem sok maradt. A fő táplálék a kukorica lett, ebből kenyeret, görhét sütöttek, sőt egyesek bort is csináltak belőle. Sok férfit elvittek málenkij robotra, volt, aki sose jött haza. Hegedűs József visszaemlékezéseit papírra vetette, és a személyes beszélgetésen kívül ab- ból is csemegéztünk. A háborút úgy vészelte át családja, hogy csak egy rokonuk halt meg. Tradíció náluk a fogathajtás fontos Tizenötödik alkalommal rendezik meg a napokat Évről-évre egyre nagyobb érdeklődés kíséri Jászkarajenő egyik legjelentősebb eseményét. Ez már nemcsak a Közép-Magyarországi Regionális bajnokság döntője, hanem a Magyar Köztársaság „B” kategóriás Fogathajtó Bajnoksága is. Idén szerepel mellette „A” kategóriás verseny is kettes- és négyesfogatok részére. Az idén már tizenötödször megtartott rendezvény szeptember 18-án, reggel kezdődik, és 20-án délután zárul. Az első nap programjában kilenc órától a díjhajtás és a fogatszépségverseny meghirdetése szerepel. Szombaton tíz órától kezdetét veszi a ma- ratonhajtás, majd délután háromtól a fogatok felvonulása következik. A versenyzőket és a vendégeket ezután köszöntik a A falu életében fontos ez az esemény palya istván Kálmán, a település polgármestere elmondta, hogy a rendezvény nagyon fontos a falu életében, ugyanis ilyenkor mindig sok vendég érkezik és kedveli meg fász- karajenőt. Később ezek a látogatók gyakran visszaérkeznek, barátságokat kötnek a helybéliekkel, és tovább viszik a település jó hírét. művelődési háznál. A felvonulás pontos útvonala a település honlapján is megtalálható. Vasárnap az érdeklődők megtekinthetik ifj. Baranyai Antal, Lovakról képekben című fotókiállítását, a helyszínen felállított sátorban, majd kilenc órától az amatőr akadályhajtással megkezdődik az aznapi verseny. Tizenegy órától az akadályhajtásban már a profiké lesz a főszerep. Ebédidőben pedig szórakoztató műsorokkal színesítik a szervezők az eseményt; Fellép többek között Kegye János pánsípművész, a Karai csikósok, valamint lesz kishuszár-toborzó a jászfényszarui Huszár Bandérium közreműködésével. ■ S. L. Felújíthatják a füredi hivatal egyik épületét A Tisza-tó 2005 Nonprofit Kft. nyáron felmérte a tiszafüredi Polgármesteri Hivatal B épület homlokzati nyílászáróinak állapotát. A felmérést az tette szükségessé, hogy a gyámhivatal irodájában lévő ablakszárny bezuhant az irodába, ahol az ügyfél- fogadás is zajlik. Mindezt az ablakszárny teljes elkorhadása okozta. A felmérés szerint a nyílászárók cseréjére van szükség. A munkálatokhoz négy ajánlatot kértek be. A CTSZ Kft. ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek. A forrást maximum 9 millió forintban a 2009. évi költségvetésben biztosítják. A határidő december 31. A munkáról testületi ülésen döntenek. ■ Házi kedvencek. A Tiszaderzsen élő Oláh Jánosné, Marika néni szereti a cicákat, ezért a sajátjuk mellé még a szomszédból is befogadott kettő apróságot. A szomszédok ugyanis ritkán térnek haza, így örömmel vették kedvenceik gondozását. Képünkön a nyugdíjas háziasszony dédelgeti a kiscicákat. é
