Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-10 / 212. szám
2009. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK 7 GAZDASÁG Nem éri meg malacot hizlalni. Tragikusan lecsökkent az állatállomány, visszaesett a fogyasztás, az ár. Az exportpiacokon jönnek az olcsóbb termelők Kapuvárnak bejön a bacon lesz kiút? Sanyarú helyzetben a magyar húsfeldolgozó-ipar A szolgáltató is fizetheti a kötbért kötbérigény Olvasónk cikkünkre reagálva elmondta: ő is pórul járt az internettel. A szolgáltató helyt adott panaszának, ám ezután a hűségidőre hivatkozva kötbérigénnyel állt elő. Olvasónk levelében kéri, közvetítsük esetét „sorstársa” felé, aki hasonlóan járt, mint ő. Az eset valóban tanulságos. A hölgynél ugyanúgy bekötötték az internetet, mint annál az olvasónknál, akinek panaszáról már írtunk. Ezután érkeztek továbbra is a számlák: fizesse ki az egy év hűségidő felmondásáért járó kötbért. Több sikertelen levélváltás után a hölgynek eszébe jutott, hogy a szerződés talán tartalmazza a szolgáltató kötelezettségeit is. Alaposan elolvasta a dokumentumot. Abban feketén-fe- héren benne állt: ha a szolgáltató nem teljesíti a szerződésben vállaltakat, az ügyfél ugyancsak kötbérigény- nyel_ élhet a cég felé. Márpedig az internetszolgáltató leszerelte a berendezést, tehát abbahagyta a szolgáltatást. És ami a lényeg, előzetesen elismerte, hogy nem tudja azt biztosítani. Tehát mindannak, amit a szerződésben vállalt, nem tesü eleget. A hölgy megírta a cégnek, hogy mivel így áll a dolog, ő, az ügyfél szintén igényt tart az őt megillető kötbérre. Ugyanúgy, mint ahogy azt a cég a hűségidő felmondása címén tőle akarja kicsikarni. Amint a szolgáltató kézhez kapta ezt a hivatalos levelet, abbahagyta a követelőzést. Azóta egyszer sem zaklatták olvasónkat. Tüzetesen át kell tehát tanulmányozni a szerződést, amelyet az ember aláír, figyelemmel lévén nemcsak az ügyfél, hanem a szolgáltató kötelességeire is. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Fejlesztésekkel menekül előre a Kapuvári Hús Zrt., amely bacon- és sonkatermékek gyártásába fogott. Ehhez hasonló pozitív példa azonban ritka magyar húsiparban. Gyükeri Mercédesz Elsősorban orosz exportra számít a Kapuvári Hús Húsipari Zrt., amely majdnem ötszázmillió forintos fejlesztéssel hozott létre baconüzemet. „Azt tervezzük, hogy a próbagyártás fázisában működő üzemben jövőre 2000 tonnánál töbet állítunk elő sonka- és bacontermékekből, amelyeknek több mint 40 százalékát exportálnánk” - mondta Bedecs Pál vezérigazgató. A kapuvárihoz hasonló pozitív példa nem igazán jellemzi ma a hazai húsfeldolgozó-ipart. Elég a Herz felszámolására gondolni, vagy arra, hogy a Globus tulajdonosa, a Hamé Magyarországról Csehországba helyezte át a húskonzervek gyártását. A húsfeldolgozó-ipar már másfél éve nehéz időszakot él át: a szereplők már eddig is korábbi tartalékaikat élték föl, a válság miatt pedig hitellehetőségeik is megcsappantak - vázolta a helyzetet Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Ezenfelül jelentősen csökkent a felhasználható alapanyag mennyisége, ugyanakkor meg is drágult. A Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója is tragikusnak látja a helyzetet. Visszaesett a fogyasztás, csökken az ár, az állo- märiy is, miközben az élőállatért irreálisan magas árat kérnek a vágóhidak - magyarázta lapunknak Kovács László. Tudni kell, a vágóhidak 7,5-8 millió sertés feldolgozására képesek, a hazai igény ehhez képest nagyjából ötmillió, míg az állomány mostanra 3,2 millió darabra zuhant. A feldolgozói kapacitás tehát Magyarországon jócskán meghaladja a termelést. „Ebből a helyzetből két kiút képzelhető el: vagy a kapacitást kell Legnagyobb húsipari cégek* 1. Pick Szeged Zrt. ________58 826 2. SáGa Foods Élelmiszeripari Zrt. 37 093 3. Debreceni Hús Zrt. 36172 4. Hungary-Meat Élelmiszeripari Kft.______34 275 5. Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zrt.____33 685 ‘2 007-ES ÁRBEVÉTEL ALAPJÁN (MILLIÓ FORINT) FORRÁS: SAJÁT GYŰJTÉS a kisebb termeléshez igazítani, vagy fordítva. Egyelőre nem látjuk a csodákat” - zárta ki az utóbbi lehetőséget Éder Tamás. A helyzetet alapvetően a belföldi kereslet határozza meg, a magyarok pedig elsősorban az alacsonyabb minőségi kategóriába tartozó, olcsóbb termékeket keresik. A jelenlegi helyzet a legtöbb céget választás elé állítja - vélekedik Éder Tamás: olcsóbb, kereskedelmi márkás termékeket gyártanak (ami drasztikus költségminimalizálást, ezzel a fejlesztések kizárását jelenti), vagy igényes, saját márkás termékekkel foglalkoznak. A Kapuvári Hús vezére sarko- sabban fogalmaz: „Azt mondják, őrült, aki ma prémiumterméket gyárt. Mi azonban azt tartjuk, egy cégnek két lehetősége van: vagy hagyja összedőlni, amit működtetett, vagy kitörési stratégiaként fejlesztésbe fog.” Hozzá kell tenni, az uniósnál is magasabb árszintből eredő költségeket nehéz érvényesíteni itthon. Mindezek következtében egyes területeken egy éve tartó- s veszteséggel működnek a cégek, sőt, a Pick vezére, Kovács László úgy látja, a következő fél évben egyre több cégnek lehetA vágósertés átlagára (piacon és vásáron, forint/kg) nek finanszírozási gondjai, ha nincs változás. Különösen az alcsony feldolgozottságú termékeknél, a friss vagy fagyasztott tőkehúsnál jellemző ez, a húskészítményeknél Éder Tamás szerint kicsit jobb a helyzet. Az európai piac visszaesése miatt azonban kivitelre sem könnyű szállítani, ráadásul a hagyományos exportpiacnak számító Ázsiában és Oroszországban megjelentek az olcsóbb amerikai, brazil vagy chilei termelők - fejtette ki Kovács László, aki mégis úgy látja, ez a terület maradt menekülési útvonalként. Nem lehet véletlen, hogy a kapuváriak is hagyományos, oroszországi exportpiacuk újrateremtésén munkálkodnak. Masiniszták sztrájkbizottsága SZTRÁJKBIZOTTSÁGOT alakított a közösségi közlekedés tervezett átalakítása miatt a Mozdonyvezetők Szak- szervezete. Kifogásolják, hogy a közlekedési tárca nem folytatott velük érdemi tárgyalásokat a tervezett intézkedésekről. Sérel mezik azt is, hogy még nem készült el a vasúti közlekedés biztonságát szolgáló szakmai rendelet és a vasutasok menetkedvezményét rendező szabályozás. Sokkal több jut az agrárkárok enyhítésére a tavalyi 378 millióval szemben 2,1 milliárd forint érkezhet az idén az agrár- kár-enyhítési alapba. 2008- ban 100 millió forintot fizettek ki. Az csak az igények feldolgozása után derül ki, hogy a termelői hoz zájárulásokból és az ezzel azonos összegű állami pénzből mennyi utalható ki az idei károkra. Kevesebbet utazhatnak a minisztériumok felülvizsgálják a minisztériumok utazásait, ésszerűsítik a költségeket - ezt rendelte el a kormány. A cél, ahol a külkapcsolatok vagy más fontos érdekek sérelme nélkül lehetséges, töröljenek hivatalos utakat, csökkentsék a kiutazó személyek számát. Az utazási terven kívüli külföldi hivatalos utazást a jövőben csak a miniszter engedélyezheti - közölte Szollár Domokos kormányszóvivő. Szollár: Semmi pazarlás A Hírsávot a Ijjffll támogatja i Jobb életminőség az integrált falusi szolgáltató terek révén kistelepülések Szeptember végéig adhatják be a kérelmeket a húszmilliárd forintot kitevő forrásokra Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) egyik megfogalmazott törekvése az integrált közösségi és szolgáltató terek, azaz IKSZT-k kialakítása. A célt a kormányzat is rendkívül fontosnak tartja, ezért miniszterelnöki megbízott koordinálja a programmal kapcsolatos tevékenységet. Halmai Gáborné elmondta, hogy az ÚMVP III. tengelyének keretében meghirdetett intézkedés révén a falvakba is eljuthatnak mindazok a szolgáltatások, amelyek eddig hiányoztak onnan, és elérésükhöz sokat kellett utazniuk a helyieknek, vagy egyszerűen kénytelenek voltak nélkülözni azokat. Az IKSZT-k másik előnye, hogy a lakosság egy helyen találhat meg számos korábban már elindított, bevált szolgáltatást is, amelyeket a teleházban, a művelődési otthonban vagy az e-Magyaror- szág pontokon használtak. Ezek, és a helyi igényekből következően szükségessé váló új szolgáltatások összessége a várakozások szerint jobb életminőséget, nagyobb kényelmet és magasabb színvonalat fog jelenteni a kistelepülésen élő közösségek számára. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy nemcsak a megújult közösségi terek beindítását támogatja az ÚMVP, hanem az első három évben ezek működtetéséhez is támogatásért folyamodhatnak a nyertes települések. Bakti Krisztina, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési osztályvezetője kifejtette: a kétlépcsős pályázat arra jelent garanciát, hogy olyan falvak jussanak a közösségi pénzekhez, amelyek magas színvonalú szolgáltatási koncepciót dolgoztak ki, s az abban foglaltakat a beruházást követően hosszú távon működtetni is képesek lesznek - magyarázta Bakti Krisztina. A lehetőség egyébként az 5 ezernél kevesebb lélekszámú településeknek szól, ám ebből a körből sem pályázhatnak a városok, illetve a kistérségi központok. Szeptember végéig várják a 936 címbirtokos település támogatási kérelmeit az ÚMVP közösségi és szolgáltató terek létrehozását célzó, 20 milliárd forintot kitevő forrásaira. Az IKSZT-k sikerének kulcsa a szolgáltatások széles köre és magas minősége. Ezért bizonyos típusokat kötelező - és ingyenesen nyújtandó - elemként tartalmaz a kiírás, amelyeket mindenképpen telepítenie kell a projektgazdának. Ilyen például a közösségi internet-hozzáférés, amely ma még nem minden falun élő számára elérhető, holott egyre inkább elengedhetetlen része a mindennapi életnek, és sok esetben a hatékony ügyintézés is megkívánja az online kapcsolatot. Ám a kör korlátlanul bővíthető: a projektek megálmodói döntenek arról, hogy miv szeretnék szélesíteni az elérti» tő szolgáltatások tárházát. Nem kötelező, de példaértékű „hozzávalók” például a Tanoda és a Biztos kezdet elnevezésű kezdeményező sek, illetve a csa ládi napközik. Európai Mező- gazdasági Vidék fejlesztési Alap: a vidéki területekbe be ruházó Európa. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága tá mogatásával. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 Á 1 * 1
