Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-09 / 211. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. SZEPTEMBER 9., SZERDA 13 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A Segít-Hetek martfűi tábor lakói: miskolci, debreceni, abonyi és szolnoki fiatalok lelkesen, szorgalmasan dolgoztak, hogy segítsenek a településen Ingyen, örömmel dolgoztak társadalmi munka Sikeres Segít-Hetek? táborozás Martfűn A kedvesség, mosoly jólesik a betegnek Nemrég az szolnoki Hetényi Géza Kórházban, a rendelőinté­zetben és a MÁV Kórházban gyógyították betegségemet. A háziorvosom, a kórházi és ren­delőintézeti orvosok és mind­azok, akikkel az egészségügy­ben kapcsolatba kerültem, rendkívül odaadóan, figyelme­sen dolgoztak. A MÁV Kórház reumatológiáján sokat köszön­hetek az orvosoknak, ápolónői személyzetnek, akik gyógyító munkájukkal, kedvességükkel is enyhítették fájdalmaimat. A beteg számára az ilyen hozzá­állás már szinte fél gyógyulás! További munkájukhoz egész­séget, erőt, kitartást kívánok! Kiss Mária, Szolnok Végleg hazatért a Jászságból indult legény Nemrég szomorúan olvastam az Új Néplap gyászhírei között, hogy Bollók Ferenc elhunyt. A jászsági legény átúszott az Adriai-tengeren első nyugati útja alkalmából, és olasz partot ért. Ezután kezdődött viszon­tagságos kalandos élete a het­venes évek elején. A dósai fiú jó alapokat hozott a szülői ház­ból, munka- és emberszerete- tet, szabadság utáni vágyat. New Yorkban telepedett le, ala­pított vállalkozást, családot. Há­zuk nyitott volt a vendégsze­replő magyar színészek, spor­tolók, politikusok előtt. Megis­merhetjük őt, ha elolvassuk Embernek maradni című köny­vét. Bollók Ferenc gyakran jött haza övéihez, immár végleg. Mátics Béláné, Jászberény A levelekből válogatunk. A kivá­lasztott írások —a levélíró hozzájá­rulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesz­tett formában jelennek meg. A vé­lemények nem feltétlenül azono­sak a szerkesztőség álláspontjá­val. Névtelen, címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztősé­günk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olva­sói levélként kezelje. Az írásokat a szundi.zoltanne@ujneplap.hu e- mail címre, illetve az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. A SZ0U0N.hu hírpor­tálon a cikkek végén találhatók még olvasói vélemények. A Hetednapi Adventisa Egyház Segít-Hetek? tábort szervezett Martfűn. A Miskolcról, Debrecen­ből, Abonyból, Szolnokról érke­zett egyetemista és középiskolás fiatalok ingyen dolgoztak, min­dennemű ellenszolgáltatás nél­kül, a munka öröméért és hogy A szolnoki vízipólósok 1954-ben nyertek először bajnokságot. 55 évvel ezelőtt még egy nevezetes eseményt említhetünk a Damja­nich uszoda történetében: a bu­dapesti Lokomotív elleni mérkőzésen avatták fel a népfür­dő 600 nézőt befoga­dó új lelátóját, 1954. május 9-én. A beton­ból épült nézőteret a fedett uszo­da építésekor 1969-ben, majd az ezt borító lelátót 2009-ben bon­tották le. Az 1954-től - egyetlen vidéki klubként - hat bajnoki első he­lyezést szereztünk, továbbá öt­ször jutott még a dobogó vala­melyik fokára csapatunk a vi­lág legszínvonalasabb bajnok­ságában. Hasznos, Boros, Kani­zsa öt olimpiai aranyat, három bronzérmet szerzett. Ezen kívül segítsenek a településen - mond­ta Jónás Tibor táborvezető. Az ön­kéntesek a főút melletti virág­ágyásokat gyomlálták, az általá­nos iskola tantermeinek falait ké­szítették elő festésre, illetve a Mű­velődési Központban működő, 62 ezer kötetes Városi Könyvtárban egy olimpiai ezüst, hat Európa- bajnoki aranyérem, 3 főiskolai világbajnoki arany és két Trofeo Italia-i (nem hivatalos világbaj­nokság ) első hellyel is büszkél­kedhetnek a szol­noki pólósok. Egye­dülálló teljesítmé­nyek! 1960. június 25-e és 1965. júni­us 12-e között, öt évig nem talált legyőzőre csapa­tunk. Olyan vidéki vízilabda­fellegvárak, mint Eger, Szeged, Szentes mindezt a mai napig sem tudták még csak megköze­líteni sem. 1954-ben Földes László volt a csapat trénere, aki az '56-os forradalom után kül­földre menekült. A görög vízi­labda felvirágoztatásában is múlhatatlan érdemeket szer­zett. Jó visszagondolni a sike­rekre! dr. Nemes András, Szolnok zajló festéssel összehangolt állo­mányrendezésbe kapcsolódtak be. Különösen ez utóbbi helyen fogadták örömmel őket, mert — amint Pápai Jánosné könyvtáros fogalmazott — tizenkét éve nem volt ilyen horderejű munkára le­hetőségük, a fiatalok pedig lelke­Az 1958-ban végzett gépésztech­nikus IV/B osztály tagjainak kez­deményezésére a Jendrassik György Gépipari Tagintézményé­nek nevelőtestülete erkölcsileg felmentette az ellene felhozott mondvacsi­nált vádak alól az öt­ven éve a Gépipari Technikum igazgatói állásából koncepciós eljárás alapján elbocsátott Boron- kay Györgyöt. Megszerezték az 1952-1964 évek között végzett di­ákok mai címét, 283 levélben kér­ték, adományaikkal járuljanak hozzá az iskolában elhelyezendő „Boronkay-emléktábla” elkészíté­séhez. Az elküldött levelekre száz­harmincegy személytől 443 ezer 255 forint adomány érkezett. Ez az összeg lehetőséget adott az em­léktábla készítésére, valamint a maradvány összegből még elké­sek, szorgalmasak vpltak, nagy­ban megkönnyítették ezt a mun­kát. Dr. Bakonyi Péter polgármes­ter is örömmel vette a fiatalok je­lentkezését a várósszépítő önkén­tes munkára, a táborozókat olcsó kollégiumi szállással segítette. Ekrics József, Szolnok szülhetett a volt igazgató arcképét ábrázoló, öntött bronz emlékérem. Az emléktábla avatásán mintegy kétszáz öregdiák jelent meg, és az ünnepi megemlékezés alkalmából százharmincöten „Boronkay Baráti Társaságot” is alakí­tottak. Az emlékérem egy-egy példányát évente az országos tanulmányi versenyen legjobb eredményt elért tagintézményi tanuló, il­letve a tanév folyamán kiváló teljesítményt nyújtó pedagógus kaphatja meg. Idén Bertalan István felkészítő tanár és Szé­kely Dávid 12/A-s tanuló (az OSZTV CAD-CAM informatika versenyének 3. helyezettjeként) vehette át ezen kitüntetést a Bo­ronkay Emlékbizottság tagjától. Hauk Iván, öregdiák Kevesebb ápolási nap lesz ezután Kevesebb ápolási napot számol­hatnak el szeptembertől az egyes betegségek gyógyításáért a kórházak, és félő, hogy idő előtt hazaküldik a betegeket a kórház­ból - olvastam nemrég az Új Néplapban. Ez egyáltalán nem vigasztaló sem a betegeknek, sem a hozzátartozóiknak. Félő, hogy akit gyógyultnak ítélnek és hazaküldik, mégis igényel bizo­nyos további ápolást. Ez gond, mert akiknek hozzátartozóik dolgoznak, más településen lak­nak, meg kell szervezni az ottho­ni segítést, bizonyos ellátást. Saj­nálatos, hogy a gyógyító-megelő­ző tb-kassza 2009-ben kevés pénzhez juthat. V. János, Szolnok A házasodási életkor 30 év körűire tolódik Arról olvastam a napokban az Új Néplapban, hogy átalakulóban van a családi szerkezet, és a há­zasságkötések száma csökkent. A fiatalok többsége a tanulással töltött évek alatt nem tud házaso- dásra gondolni, mert nincs jöve­delme, melyből el tudna a tarta­ni egy családot. Kitolódik a háza­sodási kor, szerintem sokan a harmincas éveik körül kötelezik el magukat. Többen élettársi kap­csolatban vállalnak gyermeket. A családalapítások tényezője a gazdasági környezet: van-e állá­sa a házasulandóknak, mert fész­ket rakni, gyermeket vállalni fe­lelősen csak stabil háttérrel le­het. Faragó Istvánné, Szolnok Olvasói levélnek véltük, de nem az volt A szeptember 3-i Új Néplapban A szerkesztőség postájából című oldalon megjelent „Porciunkula: körmenet és táblaszentelés” cí­mű írás tévedés folytán olvasói levélként jelent meg. A Jászkürt újság internetes szerkesztősége- tutihir.hu - hírlevélként jut­tatta el lapunk olvasói levelekkel foglalkozó szerkesztőjéhez. A hírlevélben szereplő cikk fel- használásáért elnézést kérünk!- a szerk. Öt év veretlenség, hat magyar bajnoki cím Volt diákok adományából készült az emléktábla ■ 1954-ben nyer­tek először baj­nokságot a szol­nokiak. ■ Az összeg lehe­tőséget adott emléktábla ké­szítésére ság, Nagykunság, Kiskunság — településinek ötödik kézi aratóversenyé­nek idén Jászboidogháza adott otthont. A hagyományőrzési céllal életre hívott eseményen öregek és fiatalok együttesen vettek részt. A képen a jánoshidai Varga Kornél tanulja Kissné Erzsiké nénitől a marokverés for­télyait. Vargáné Tóth Ilona, Jánoshida Gervay Mihály-díjazott lett Nagy József fi latéli a Rangos elismerés a 72 éves Szolnoki Bélyeggyűjtő Körnek Nemrég zajlott Visegrádon a 82. Nemzetközi Bélyegkiállítás és programsorozat. Hazánk és a „Visegrádi négyek” bélyeggyűj­tőin kívül Ausztria, Horvátor­szág, Németország, Olaszország, Románia, Lengyelország, Szer­bia és Szlovákia gyűjteményeit közel hatszáz négyzetméternyi területen mutatták be. E napok keretében volt or­szágos ifjúsági vetélkedő, vala­mint különböző szakosztályok találkozója, ifjúsági gyűjtők egyhetes táborozása. A külön­böző rendezvényeket díjkiosztó ünnepség követte, ahol a kiállí­tók, gyűjtői mozgalom résztve­vői, bélyegnapi kitüntetések­ben és díjazásokban részesül­tek. A kitüntetettek között volt Nagy József, a Szolnoki Bélyeg- gyűjtő kör elnöke, aki 1943 óta tagja a szövetségnek. Ő a hábo­rú után tizenöt gyűjtővel együtt hívta életre a szolnoki mozgal­mat. Nevéhez fűző­dik huszonkét he­lyi két nemzetközi és egy országos if­júsági kiállítás ren­dezése. Több gyűjteménye, mely Szolnok és a megye postatörté­netét tartalmazza, sok nemzet­közi bemutatkozáson is elis­merést nyert, többek között Párizsban is volt kiállításon. A Szolnokon évenként megren­dezendő kiállításon kívül a térség postatörténeti esemé­nyeit tizenkilenc kötetben dol­gozta fel. Munkássága legnagyobb elis­merése volt, ami­kor 1987-ben tagja lehetett az Akadé­miai Magyar Fila- telista Tudományos Társaságnak, ahol az Akadémián Szolnok illetékbélyegei címmel tartotta meg székfoglaló előadá­sát. Évtizedes tevékenységét el­ismerve ezüst Gervay Mihály- díjat kapott. Eddigi postatörté­neti tanulmányai, valamint a helyi postatörténeti eseménye­ken kívül II. Rákóczi Ferenc a filatéliában, A Szent Jobb Or­szágjárása, Antarktisz a filatéli­ában, Egy filatelista életútja cí­mű könyvei is elismerést váltot­tak ki. A Térfi Béla és Kossá Ist­ván irodalmi vándordíjak tulaj­donosa is a sok-sok kitüntetése mellett. A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége elnökétől vehette át a visegrádi Hunfila kiállításon a Gervay Mihály emlékérmet, melyet évenként adhat ki a szövetség. Me­gyénkből még Hargitai László, Bajnóczki István, Gedei László és Gedei Judit, valamint Mága Roland ifjúsági tag kapott ki­tüntetéseket. Hargitay László, Szolnok ■ Több gyűjtemé­nye sok nemzet­közi bemutatko­záson is elisme­rést nyert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom