Új Néplap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-08 / 210. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2009. SZEPTEMBER 8., KEDD TÜKÖR Macskát is ettek a rabkoszt mellé történetek Péter Ferenc nehezen mesélt a világháború viszontagságairól Ifj. Péter Ferenc édesapjának három fotóját mutatja. A bal oldali 1948-ban, még a hadifogság idején készült, a középső ötven, a jobb oldali nyolcvannyolc esztendős korában — halála előtt fél évvel — örökítette meg. Embert próbáló időszakot élt át, amire nem szívesen emlékezett az idős férfi. A leendő inkubátorház mocsaras helyén törmelékhalom áll Olvasóink jelezték, hogy hónapok óta több tonna szemetet hordanak a szolnoki Gima ipari logisztikai parkba. A Nagysándor József út és az Újszászi út között álló gazdasági területet működtető kft. első emberét, Koós László ügyvezető igazgatót többször is megkerestük már ez ügyben, akitől — örökös elfoglaltságára hivatkozva—nem kaptunk érdemi információt. Annyit megtudtunk - korábban meg is írtuk, illetve az Észak-alföldi Regionális Tanács honlapján is megtalálható —, hogy a Gima Szolnok Ipari Park Kft. 324 millió forintot nyert el ez év elején - a cég a támogatást útfejlesztésre és közműberuházásra, illetve egy több épületből álló társas vállalkozói ház megépítésére fordítja. Ezért tartottuk mi is furcsának, hogy a területen egyelőre nem inkubátorház létesül, hanem egyfajta hulladéklerakó helyszíne. ■ Ottjár tünkkor mi is meggyőződhettünk arról, hogy a területre hordják a szemetet. Ottjártunkkor mi is meggyőződtünk arról, hogy nehézjár- művekkel hordják az ipari parkba a szemetet. Az Újszászi úton egyébként már létesült egy építési törmelék-feldolgozó és -hasznosító rendszer. A Restone Kft. által a legjobb technikával működtetett lerakó uniós támogatással 600 millió forintból valósult meg, a „sitteket” mégis a Gimához szállítják. A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségnél megtudtuk, hogy a Gima ipari park területén nem működik semmiféle hulladéklerakó. Mint arról Majzik Ibolya hulladékgazdálkodási osztályvezető érdeklődésünkre beszámolt, az ipari parkban területfeltöltési céllal hulladékhasznosítás történik, ez pedig a szakmában nem ugyanaz a kategória, mint a „hulladéklerakó” minősítés. Mindenesetre meglehetősen furcsa, hogy a Gima ipari parkban beígért beruházás egyelőre úgy tűnik, hogy még várat magára. Természetesen fenntartjuk, hogy továbbra is várjuk Koós László válaszait a már korábban feltett kérdéseinkre! ■ Akik igazán benne voltak a sűrűjében, azok nem szívesen beszélnek róla — vallotta idősebb Péter Ferenc, aki jómaga is átélte a második világháború szörnyűségeit. Fia, ifjabb Péter Ferenc mesélt édesapja rabtörténeteiből. Németh Gergő Idősebb Péter Ferenc 1920. március 21-én látta meg a napvilágot. Evilági harcát már édesanyja hasában megkezdte. Történt ugyanis, hogy állapotos édesanya egyedül maradt - mivel édesapja hadifogságba esett az első világháborúban — beseny- szögi szélmalmukban. 1919-ben a román megszállók elérték a települést, s a malomban akarták megőröltetni az általuk rek- virált kukoricát puliszkalisztnek. Mivel szélcsend volt, ez lehetetlen lett volna, ám a románok azt hitték, a terhes asszony el akarja szabotálni a dolgot. Végül a malom elé állították és agyon akarták lőni, ám egyik tisztük parancsára végül jobb belátásra tértek. A Péter családot később sem I kerülték el a viszontagságok. A jj fogságból visszatérő apát, 1st- | vánt halálos baleset érte 1937- ben. Mivel Ferenc híján a többi gyermek addigra már kirepült a családi fészekből, ő volt, aki otthon az édesanyjának segédkezett. Emiatt egy évet halasztott is a kereskedelmi iskolában, ám végül leérettségizett. Ezt követően huszonegy évesen bevonult. Lövész lett Berettyóújfalun. A sorkatonai szolgálat akkoriban két év volt, úgy számolta, '43 januárjában hazamehet, ehelyett a keleti fronton találta magát, a szétvert második magyar hadsereg utánpótlásaként. — Édesapám nagyon keveset mesélt a második világháborúról - mondta el ifj. Péter Ferenc.- Akkora trauma volt ez a számára, hogy amikor szóba került, küszködve emlékezett vissza, szinte újraélte az egészet. A borzasztó dolgokat mindig kihagyta az elbeszélésből, mint mondta „ne akarjátok tudni”. A hadifogságban eltöltött négy és fél év alatt az orosz konyhanyelvet tökéletesen megtanulta. Csendes, szűkszavú ember volt világéletében, ám valamiért, ha úgy hozta a sors, nem magyarul, hanem oroszul káromkodott. Mint mondta, olyankor volt rájuk jó világ a fogságban, amikor betakarításnál kellett dolgozniuk. Főleg akkor, amikor krumplit, vagy cukorrépát kellett felszedni. Ezt nyersen is meg tudták enni, illetve a zsebükben el tudták dugni, később pedig a csajkájukban mennyei csemegét varázsoltak belőle. Az őrök se voltak sokkal jobb koszton, ők is lopkodták a termést táplálékkiegészítés gyanánt. Egyébként a rabok között állandóan az evés volt a téma. Plusz húshoz például úgy jutottak, hogy a táborban rágcsálókat — egeret, patkányt — vagy macskát fogtak. Akadt, aki nem kért az eledelből, viszont az éhség előbb-utóbb mindenkit rávitt, hogy ilyeneket egyen. A foglyok egy részét az éhség, a többit pedig a flekktífusz tizedelte. Feri bácsi és társai először az ukrán partizánok fogságába kerültek. Elvették tőlük a fegyverüket, felsorakoztatták őket a folyóparton, le akarták lőni mindany- nyiukat. Végül egy partizánparancsnok utasítására csak a németeket lőtték le, a magyarokat elengedték, azt mondták nekik: „menjenek haza és soha ne jöjjenek vissza”. A megmenekült amikor Feri bácsi végre '48- ban Debrecenbe ért, hadifogoly-igazolványt, illetve némi útravalót kapott. Utóbbi egy kis kenyeret, valamint fél kiló- nyi kockacukrot jelentett. Volt, aki már nem bírta és megette az egészet, Feri bácsi viszont hazavitte az édesanyjának. Hozott magával egy képet is, csapat egy jó hónapot bolyongott a nagy pusztában, mire orosz katonákba botlottak, akik elfogták és a Dnyeszterhez közeli Horo- gyenkába vitték őket. Feri bácsi innen Voronyezsbe, majd később Moszkva mellé került. Utóbbi helyen egy gyárban dolgozott, itt öntvényeket reszeltek. Többszöri hitegetés után aztán 1948-ban azt a hírt kapták, hogy ami a fogságban készült. Ezen zakóban és magas nyakú pulóverben pózolt. E KÉT RUHADARABOT a rabok egymásnak adogatták. A kép pedig megtévesztésként készült, hogy ne látszódjon, milyen rossz körülmények között tartják a foglyokat az oroszok. hazaengedik őket. És tényleg: vonatra tették őket, s meg sem álltak velük Máramarosszigetig. Itt három nap karantén után továbbmehettek Debrecenbe, ahol újabb fertőtlenítés várt rájuk. Innen már ki-ki egyenként mehetett haza a szeretteihez. Feri bácsit az édesanyja várta Szolnokon, az alcsi állomáson.- Apuka még idősen is, ha aludt, akkor is képes volt egy pillanat alatt felpattanni az ágyról —folytatta ifj. Péter Ferenc.—Ülni is mindig kihúzva ült, ha észrevette, hogy görnyed, erőt vett magán és újra úgy ült, mint egy szálfa. A hadifogság a testén maradandó nyomokat hagyott. Egy fáradt repesz miatt három helyen —az ajka fölött, a gerincoszlopa mellett és az oldalán, a bordájánál - hegedt sérülés látszó- dott. Az ujján az összes köröm megfagyott, csak csípőfogóval tudta levágni azokat. Hazavitte az ajándékba kapott cukrot Fúrnak, faragnak a régi kápolnában felújítás Ismét lehet hitélet a közel háromszáz éves épületben Egyedülálló energiafarm jön létre Abonyban Felújítják a villanyhálózatot a szolnoki Xavért Szent Ferenc kápolnában. Mint a SZ0U0N.hu hírportál beszámolt róla, nyáron felújítási munkák kezdődtek a megyeszékhely egyik legrégebbi épületében, amely érinti a padlózatot, a külső és belső burkolatot. Tegnap aztán elkezdődtek a villanyhálózat korszerűsítési munkái is.- Ezt teljesen ingyen vállalta a Kápolna úti Nagy József és Társa Kft., ami igen dicséretes és példa értékű ebben a nehéz gazdasági helyzetben — mondta lapunknak Szűcs József, a kápolna alapítványa kuratóriumának tagja. A több százezer forint értékű munkák során minden vezetéJavában folynak a villanyszerelési munkák két kicserélnek. A villamossági szaküzlet a tervezéstől a kivitelezésig besegít, a munkákkal napokon belül végeznek. A felújítást követően szeretnének új padokat betenni a kápolnába, mert a régiek már meglehetősen rozzant állapotban vannak. Szűcs József ugyanakkor aláhúzta, feltétlenül fontos lenne egy nagyobb léptékű állagmegóvás, különben tönkremegy a kápolna. Hogy a város dísze legyen az épület, további támogatást várnak. Az 1733-ban épült kápolnában újra szeretnék indítani a hitéletet. Az erre vonatkozó elképzelést támogatásáról biztosította Beer Miklós püspök és Máté György szolnoki esperes is. ■ Egyedülálló energiafarm megvalósítása zajlik az Abonyi Mező- gazdasági Zrt.-ben. A képződő szarvasmarha szerves trágyát részben fermentálóban, részben pedig biogázüzemben dolgozzák fel. A fermentáló üzem 2008-ban elkészült, és üzemel is. A végtermék nagy tápértékű humusz, amelyet értékesítenek - írta az Agrárhírek.hu. A biogázt energiaként hasznosítják. A biogázüzem és az erőmű együttesen 650 millió forintba kerül. A keletkező hulladékhővel a későbbiekben üvegházakat terveznek fűteni. Emellett a bio- etanol-üzemben is számítanak a hulladékhő egy részének hasznosításával. A bioetanol-üzem pályázatát a közeljövőben nyújthatják be, már készek a tervek. A beruházás tervezett bekerülési költsége 600 millió forint, ennek 40 százaléka támogatás. A bioetanol döntő hányada erőműbe kerül, ahol villamos energiává alakítják át. Kisebb részét palackozzák és kereskedelemben értékesítik. A melléktermékek felhasználására egy 120 kocás sertéstelepet és egy tejfeldolgozó üzemet is terveznek. Az energiafarm azért különleges, mert nem keletkezik melléktermék, csak értékesülő társtermékek, amelyek vagy telepen belül kerülnek hasznosításra, vagy pedig piacon értékesíthetők. ■ t n *
