Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-21 / 195. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. AUGUSZTUS 21., PÉNTEK 5 TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS KÖRNYÉKE Egy köbméter ivóvíz árát engedték el Fegyverneken Mint arról korábban a SZOUON.hu hírportál beszá­molt, július 3-án a fegyverneki Csi 1 lag-Felszabadulás-Dózsa úti szakaszról vízminőségi problémával kapcsolatos la­kossági bejelentés érkezett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz. A probléma kapcsán a fegyver­neki képviselő-testület több in­tézkedést is tett. Egyrészt a víz­mű a lakosok többletköltségé­nek ellentételezéseként a júli­us havi vízdíj összegéből fo­gyasztónként egy köbméter víz árát elengedte. A rendszeres leolvasós in­gatlanoknál a tárgyidőszak után a soron következő számlá­záskor, az átalánydíjas fogyasz­tóknál az októberi éves leolva­sást követően elkészült szám­lán írják ezt jóvá. A képviselő-testület továbbá abban is egyetértett, hogy a zárt ivóvízhálózatba csak kí­vülről kerülhetett be a szú­nyoglárva, ezért kérték, hogy az illetékes szervnél ismeret­len tettes ellen a vízmű vezető­je tegyen feljelentést. Ugyancsak e téma keretében került szóba, hogy az önkor­mányzatnak ki kell építeni a lakosság tájékoztatási rendsze­rét, valamint katasztrófavé­delmi alap létesítéséről is tár­gyalni kell. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! NÉMETH GERGŐ elsősorban a Törökszent- miklóson élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné meg­osztani kollégánkkal, ne haboz­zon, tárcsázza a 56-516-700-as telefonszámot hétköznapokon! munkák Az esztergomi bazilikát is /— állványozta már a brigád Németh Gergő Nem esik messze az alma a fájá­tól, tartja a mondás. Igaz ez az ál­lítás a törökszentmiklósi Viczi- nai családra is. László, a család­fő, ötven évnyi ácsmunka után vonult nyugdíjba, ám szakmai tapasztalatát fiainak már réges- régen továbbadta, hiszen már évtizedek óta egy brigádban dol­goznak. Jelenleg épp az idén két­százhúsz esztendős miklósi re­formátus nagytemplom felújítá­sán dolgoznak, nemrégen ké­szültek el az állványozással. En­nek apropóján kerestük meg a mestert.- Az állványhoz hatvan köb­méter fát használtunk fel. Az anyagár így durván 3,5 millió fo­rintra rúgott - kezdte mondan­dóját Viczinai László. - A faáll­vány később vasállványban foly­tatódik. A feladat majd a rossz va­kolatrészek és a párkány kijavítá­sa, illetve az épület teljes festése lesz. Számunkra nem ismeretlen feladat a templomfelújítás, hiszen korábban én dolgoztam az esz­tergomi bazilika felújításánál is. Az 1982-83 között zajló munkála­tok során mi készítettük és moz­gattuk a 107 nféter magas állvá­nyozást Szerencsére nem vagyok az a szédülős fajta - teszi hozzá mosolyogva a mester. László 1959-ben állt ácsinas­nak, mivel akkoriban nem volt igazán nagy a kínálat a szakmák terén, amiből választhatott vol­na. Mint mondja, nem volt kü­lönleges indíttatása az ácsmes­terséghez, ennek ellenére még­is szíwel-lélekkel végezte a munkáját ötven kerek eszten­dőn át. A tanulmányait a fővá­rosban végezte és ott is kezdett el dolgozni. Jómaga Kiskunfél­egyházán született, végül Mik­lósra nősült, s már évtizedek óta itt él. Fia Zoltán, akire az ácsbri­gád irányítását idén rábízta, ere­deti végzettségét tekintve kőmű­ves, ám később le is vizsgázott ebből a szakmából. Viczinai László (jobbra) fiának, Zoltánnak adta át a stafétabotot az ácsbrigád irányításában. Bár László már nyugdíjas, ő is ott van a munkák helyszínén, így a törökszentmiklósi református templom felújításánál is. Persze adódik a kérdés, hogy ilyen extrém körülmények között ki lehet-e bírni baleset nélkül.- Az elmúlt öt évtized építke­zései során egyetlen egy munka­helyi baleset sem ért - válaszolt László. - A baj 1992-ben otthon ért utol, meggyszedés közben a másfél méter magas fáról pottyantam le. Az esés következ­tében az egyik csigolyám el is tört. Ezután hat hónapig tartott a felépülésem. A sérülés következ­ménye, hogy jómagam már előre megérzem, ha változik majd az időjárás. Visszatérve a miklósi Jó ütemben halad a felújítás kétszázhúsz esztendővel ez­előtt, 1789. október 25-én Fa­zekas István prédikátor szen­telte fel a törökszentmiklósi református templomot. A vá­ros és a környék egyik legré­gebbi épülete több helyen is felújításra szorul. Legutóbb húsz éve tatarozták. A temp­lomot fenntartó Református Egyházközösség 2008 nyarán elkezdte a felújítás tervezését. Ekkor derült ki, hogy a to­rony 44 méter magasságban a főút felé már tíz centire meg van dőlve. A MUNKÁLATOK jó ütemben ha­ladnak, s a 220. évforduló megünneplésekor, november 8-án a hívek már biztosan a megszépült templomba láto­gathatnak el. templomhoz, a legutóbbi felújí­táskor is a mi brigádunk dolgo­zott itt. A tornyot és annak bá­dogtetejét is saját magam festet­tem le. Felmentem a villámhárí­tón, a kupola aljára beakasztot­tam a biztosítókötelet, majd fel­álltam a gömb tetejére és úgy fes­tettem. Most már ezt a feladatot nem vállalom, hagyok az alpinis­táknak is egy kis tennivalót. Az ácsbrigád nem csak állvá­nyozással foglalkozik, cserépfe­dést, zsaluzatok készítését, vas­szerelést is vállalnak. Mint mondják, univerzálisnak kell lenniük, s azt sem tehetik meg, hogy válogatnak a megrendelé­sek között így a válság közepet­te. Referenciamunkájuk akad szép számmal, legbüszkébbek az egyik szolnoki társasházon, valamint a miklósi gyógyszertá­ron végzett munkájukra. A törökszentmiklósi Vi­czinai család egy igazi ácsdinasztiának számít. A 65 éves László már nyug­díjas, de még szakmai ta­nácsaival segíti két fiát, Zoltánt és Lászlót, akik továbbviszik az édesapjuk által elkezdett hivatást. HÍRSÁV Összefogással park lett az utcasarkon AZ ÉVTIZEDEKEN át megszo­kott gondozatlan utcasarok látványát a közelmúltban egy csodálatos kis parkocs­ka váltotta fel a Felszabadu- lás-Kossuth utca sarkán. A környéken lakók és az ön- kormányzati dolgozók ös­szefogtak, hogy ezen a hely­zeten változtassanak. Az ön- kormányzat fát vágatott, te­repet rendezett, a lakosok pedig gereblyéztek, gazol­tak, virágot ültettek. Húszmilliót szánnak a sport támogatására Á TÖRÖKSZENTMIKLÓSI képvi­selő-testület a minap fogadta el a város sportszervezeteinek 2009—2010. évi működési cé­lú támogatási keretének fel­osztását A legtöbb támogatást a TKE kapja (5,3 millió Ft), őt követi a birkózóklub (3,8 mii lió Ft), az atlétikai klub (3,7 millió Ft) és a labdarúgóklub (3,7 millió Ft). Sok a törpeharcsa a holtágakban júliusban a fegyverneki víz­mű 37 mázsa horogra érett pontyot telepített a holtágak­ba. A telepítés augusztusban tovább folytatódik. Érdemes megemlíteni, hogy a Fegy­verneki Horgászegyesület jövőre törpeharcsafogó ver­senyt szervezne a halászati hasznosítóval egyeztetve, ugyanis rendkívül elszapo­rodott a törpeállomány. A művelődési ház c és könyvtár nevet keres A FEGYVERNEKI művelődési ház és könyvtár 1991 óta összevont intézményként működik. A névadás szük­ségessége már többször fel­merült, most a Magyar Ál­lamkincstár kérése gyorsí­totta fel a folyamatot. Eddig hét név merült fel - Lelo- vich György, Mácsay Sámu­el, Fogarasi György, Bíró Zoltán, Szapáry József, Domoszlai Demeter, Kom- polth János -, de várnak új javaslatokat is. SZ0U0N.hu A tiszazugi! településekről a SZ01JON.hu hírportálon olvashatnak. A háborús fogságot is megjárta a nyugalmazott igazgató portré Szabó Pethő József a minap vehette át a gyémántdiplomáját a gödöllői Szent István Egyetemen A ma már 85. életévében járó tö­rökszentmiklósi Szabó Pethő Jó­zsef 1949. július 30-án okleveles mezőgazdaként végzett a Ma­gyar Agrártudományi Egyete­men. A nyugalmazott iskolaigaz­gató a minap a gödöllői Szent Ist­ván Egyetemen vehette át gyé­mántdiplomáját.- Nem tősgyökeres miklósi vagyok, de 1951 óta ebben a vá­rosban élek - kezdte mondan­dóját a miskolci születésű agrár- szakember. - Debrecen-Palla- gon kezdtem meg főiskolai ta­nulmányaimat. Utóbbit azonban ideiglenesen abba kellett hagy­nom, mert az élet közbeszólt. Húszévesen a tábori csendőrség Füleken vizitálás nélkül sorozott be. Kétéves szovjet hadifogságba kerültem, egy Minszk környéki erdészetben fakitermelésen dol­goztam. 1947. június 15-én két hét vonatozás után szálltam ki Máramarosszigeten a zsúfolt va­gonból. Innen csak egy hét után engedtek Magyarországra, arra hivatkozva, hogy ott nincs rend. Pető Józsi bácsi 1947 őszén foly­tathatta tanulmányait Az utolsó félévet Budapesten végezte. Elő­ször Borsodban egy állami gazda­ság állattenyésztési vonalán he­lyezkedett el, de emellett ezüstka­lászos tanfolyamon oktatott, sőt a tanárképzőt is elvégezte Debre­cenben. Időközben az akkori álla­Maga gondozza a gyümölcsösét az igazgató szakmáját ismer­ve nem meglepő, hogy nyugdí­jasként is kedvenc időtöltése a kertészkedés. Még ma is ő gondozza a surjányi telkén le­vő gyümölcsösét, permetezi a fákat, irtja a gyomot. Emellett veteményeskertjében zöldségfé­léket termel háztartásuk kony­hájára. Szeret olvasni, sőt sza­badidejében még ma is tiszte­letét teszi egykori iskolájában. (touttii JA*#“**­Szabó Pethő Jánosnak sokat köszönhet a Székács technikum mi gazdaságok vezetői részéről or­szágos igény merült fel mezőgaz­dasági technikumok szervezésé­re. 1951 őszén a törökszentmikló­si mezőgazdasági technikumba helyezték. Itt tíz év tanítás után gyakorlati oktatásvezető lett. Mik­lósra nősült, két lánygyermekük született. 1972-ben a tanév felénél vette át a stafétabotot Bihary Lajos korábbi igazgatótól, és lett a Szé­kács Elemér Mezőgazdasági Tech­nikum direktora. Vezetői munká­ját egészen az 1985-ös tanév végé­ig látta el, majd 34 katedrán töltött év után nyugdíjba vonult Még ma is büszke arra a sok építkezésre, beruházásra, amely igazgatói mű­ködése alatt komoly fejlődést ho­zott az intézmény életébe. ■ Nem szédülnek odafent

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom